Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - II. Szent királyok - királyi szentek - KERNY TERÉZIA: História Sancti Ladislai. A kerlési ütközet ábrázolásairól

Storno a nagyváradi püspöki palota ebédlőtermében seccón is földolgozta a témát.

62 1880-ban Lötz Károly a budai Mátyás-templom Szent László-kápolnájának északi falán festette meg a cserhalmi ütközetet.

63 Elterjedéséhez a historizmuson túl jó alkalmat kínáltak a különböző jubileumi ünnepek. 1892-ben, László szentté avatásának 700. évfordulójára Bunyitay Vince nagyváradi kanonok díszkötetben jelentette meg a király életrajzát, művészettörténeti, művelődéstörténeti adalékokkal földúsítva azt Podhradczky József 1836-ban kiadott alapvető monográfiái nyomán.

64 A kötethez egy amatőr művész, az arisztokrata Wenckheim Krisztina készítette a rajzokat, s közöttük László és a „kun" küzdelme is helyet kapott.

65 Ugyanebben az évben az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat érempályázatot hirdetett. Az első díjat Szárnovszky Ferenc szobrász nyerte el bronz kisplasztikájával, amelynek előlapját a párviadal jelenete díszítette.

66 1897. július 6-án a Képzőművészeti Társulathoz egy figyelemreméltó beadvány érkezett. Kimnach László Szent László harca a leányrabló kunnal című képének átjavításához megfelelő műtermet kért.

67 1898. szeptember 4-én Roskovics Ignác ugyancsak a Társulattól azt kérte, hogy Szent László a cserhalmi ütközet után a győzelemért hálát ad című, a kőbányai templom számára készített oltárképe legyen kiállítva néhány napig a téli tárlaton.

68 Ebből az iratanyagból ismert, hogy 1899-ben Glock Tivadarnak a tavaszi tárlatra benyújtott Szent László győzelme olajfestményét visszautasították.

69 1908-ban Löschinger Hugó Szent László megszabadítja az elrabolt magyar leányt olajfestményéért Forster-Vasary-díjat kapott.

70 1926-ban a fűzfapoéta Sziklay János Szent László király címmel egy huszonnégy részből álló regét adott ki. A Toldi és a Szép Ilonka nyomán írt, kissé fárasztó költeményben a megszabadított Piroska (!) nevű leány szerelmes lesz megmentőjébe, de miután érzései nem találnak viszonzásra, apáca lesz Karitász néven.

71 Heintz Henriknek a Magyar Nemzeti Galériában őrzött Szent László harca a kunokkal című festménye az 1930-as évek elején keletkezett.

72 1929-ben Berán Lajos az Állami Pénzverde fővésnöke formálta meg a témát egyik próbaveretén.

73 Igen érdekes, késői emlék az erdélyi Aldolody Hollaki-kúria nagytermének falképe, ahol szintén a kerlési ütközet jelenetsorát örökítették meg, ugyancsak az 1930-as években.

74 Antal Károly 1940-ben a készülő kőbányai Szent László-emlékműhöz számos fehérmészkő domborművet készített.

75 Közöttük szerepelt természetesen az üldözés jelenete is: „Szent László megmenti az elrabolt leányt" fölirattal. Kuriózumnak számít az óbudai Postahivatal főlépcsőházának Medveczky Jenő által készített freskója 1942-ből, amely valószínűleg szentté avatásának évfordulójával állhatott kapcsolatban - ezt 1945 után bevakolták.

76 VT. Összegzés A kerlési ütközet történetét, ikonográfiáját számtalanszor boncolgatták a legkülönbözőbb aspektusból. Ez a rövid tanulmány nem próbált meg kísérletet tenni még egy újabb koncepció fölállítására, inkább azokat a problémákat igyekezett fölsorolni, összegyűjteni a forrásokból és a képzőművészeti emlékekből, amelyek a legkülönbözőbb variációkban a legellentmondásosabban fordulnak elő. Ezekből úgy tűnik fel, hogy az eredeti elbeszélés az évszázadok során állandóan „mozgásban" volt. Bővült, gazdagodott, romlott. Mindenki hozzátett valamilyen adalékot, ötletet, vagy elvett belőle saját ízlése, igénye szerint. A „história" képzőművészeti terjedelmét a templomok méretei is befolyásolták. Ősi, eredeti magja ma már nehezen rekonstruálható. Annyi bizonyosnak látszik azonban, hogy a leánymentés, akárcsak Szent György legendájában a sárkányölés epizódja, későbbi betoldás. László trónviszályokkal és pogánylázadásokkal terhes időszak után lépett a trónra. Jóvoltából ezt a zavaros korszakot hamarosan a nyugalom és konszolidáció évei váltották föl. A király különösen sokat tett a megingott jogbiztonság helyreállításáért, a megrendült közerkölcsök védelméért. Ezt szolgálták többek között az 1092-ben tartott szabolcsi zsinat határozatai közvetlenül harmadik, besenyőkkel vívott hadjárata előtt. Az akkor születetett jogszabályok, amelyeket a történelem az uralkodó I. törvényeiként ismer, drákói szigorúsággal léptek föl a pogány szokások ellen. A 32. paragrafusa kifejezetten a nők védelmében született: „De illata violentia virgini vei muleri. Si quis virgini vei mulieri de villa in villám eunti vim intulerit, quantum pro homicidio, tantundem ponieteat".

77 Talán ez a cikkely inspirálta a később hozzátapadt históriát is. JEGYZETEK 1 GERICS JÓZSEF: A legkorábbi gesta-szerkesztéseink keletkezésrendjénekproblémái. Budapest 1961 (Értekezések a történettudományok köréből, 22) 100; GERICS JÓZSEF-LADÁNYI ERZSÉBET: Gesta és legenda a krónikában: Gesta Ladislai regis. MKSz 112 (1996) 273281. 2 A legenda variánsairól: SZELESTEI NAGY LÁSZLÓ: A Szent Lászlólegenda szöveghagyományozásáról. (Ismeretlen legendaváltozat.) MKSz 101 (1984) 117-203. 3 SZELESTEI NAGY i. m. 4 SZÉKELY GYÖRGY: Egy elfeledett rettegés. A második tatárjárás a magyar történeti hagyományokban és az egyetemes összefüggésekben. Sz 122 (1988)56-61. 5 VIZKELETY ANDRÁS: Megjegyzések Kurcz Agnes: Lovagi kultúra Magyarországon a 13-14. században című könyvéhez. ItK 94 (1990) 520-528. 6 KERNY 1993a, 213. 7 A necpáli ciklus ikonográfiája kérdéses! 8 Például: JÁNÓ MIHÁLY: A gelencei műemléktemplom. Sepsiszentgyörgy 1994 (Horror Vacui Füzetek, 1), 28. 9 MAROSI ERNŐ: A reprezentáció kérdése a XIV-XV. századi magyar művészetben. TSz 27 (1984) 532. 10 VÁCZY PÉTER: AZ angyal hozta korona. Életünk 19 (1982) 456-465.