Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

TANULMÁNYOK - SINKÓ KATALIN: Historizmus - antihistorizmus

gótok, a hunok és a gepidák ötvösségének nyomait viselik, s valószínű, hogy egy népvándorláskori fejedelmi kincs részét alkották. (Talán ez a vélemény lehetett az oka annak, hogy ezen edények motívumait felhasználták Pulszky Ferenc síremlékénél is.) HAMPEL 1884, 116-117. Ld. továbbá a Pallas nagylexikon szócikkét: XII, 190-193. HUSZKA 1885; PÉKÁR 1906, 209-210. E vonatkozásban fontos szerepe volt a Zsolnay-gyárnak, mely Pékár szerint is élen járt az ősi magyar motívumok alkalmazásában. Pékár a magyar, indiai és perzsa motívumok hasonlósága alapján ezek azonosságát is feltételezi. Ezért valószínűnek tarthatjuk, hogy a Zsolnay-gyár nem véletlenül hozta ki a millennium idején az eddig perzsa motívumokkal leírt, valószínűleg ősmagyarként felfogott díszítéseit. Az őstörténet és művészet összefüggéseiről: MAROSI 1996; a múlt század hetvenesnyolcvanas éveinek őstörténeti vitáit összefoglalja: KORDÉ ZOLTÁN: Őstörténet és nemzettudat. Szerk. KINCSES NAGY ÉVA. Szeged 1991, 50-56; a Zsolnay-gyár historizmusáról ld. HÁRS ÉVA: Romantikus és historizáló elemek a Zsolnay kerámián. AH 15(1987)81-84. KIRÁLY 1991; más aspektusból a rokokó divatjáról: STALLA, ROBERT: „...mit dem Lächeln des Rokoko..." Neurokoko im 19. und 20. Jahrhundert. In: Wien 1996-1997,

1, 221-238. Többek között az újfajta történelmi emlékezet megjelenését is elemzi a legújabbkori művészetben: KESERŰ 1998, 105-110; KOVALOVSZKY 1998, 80-88.