Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

TANULMÁNYOK - SINKÓ KATALIN: Historizmus - antihistorizmus

l 1 if* 8. Paczka Ferenc (1856-1925): Attila halála, 1884 Bojnice, Múzeum (reprodukció) még nem jelenti a mû egészének szemléletbeli historizmusát. Csupán az ábrázolás egészének kontextusából, időszemléletéből, a historizmushoz vagy antihistorizmushoz való kapcsolatából derül ki annak tényleges jelentése. Az „Attila-kincs" motívumait például megtalálhatjuk a historizmus szellemében (8. kép) de az antihistorizmus felfogását követő művek körében is, ez utóbbiakban a „magyar géniusz" eredetiségének és változatlanságának szimbólumaiként, önálló esztétikájának bizonyítékaként.

7

'

1 Huszka József vagy Pékár Károly az ősi magyar díszítő motívumok változatlan továbbélésének elképzeléseivel voltaképpen eltávolodtak a historizmus hagyományos, a fejlődés képzetén alapuló szemléletétől.

77 Más művészek a „vágy-vidékeket" a történelem más korszakainak szimbolikusan értelmezett világában fedezték fel, mint például Gulácsy Lajos, aki Nakonxipán rokokó öltözetű lakóitól benépesített, az időbeli vonatkozásokat tekintve alig konkretizálható képzeletbeli tájaira vezeti nézőit.

78 A - korábban határozott stílusjegyekkel, időbeli meghatározottsággal jellemzett - történelmi múlt a századforduló antihistorizmusának jegyében a vágyak világának lassan elsüllyedő Atlantiszává válik.

79 JEGYZETEK 1 Összefoglalóan: NÉMETH LAJOS: A historizmusról. A historizmus mint művészettörténeti fogalom. In: Historizmus 1993,12-17. 2 GÖTZ 1970, 196-211; SCHMOLL GEN. EISENWERTH 1970, 77-95; HAJÓS 1993 3 MÜNDT 1981; MÜNDT, BARBARA: Europäisches Kunstgewerbe des Historismus im 19. Jahrhundert. In: Wien 1996-1997, I, 187-203; Studien zur Kunst des neunzehnten Jahrhunderts. München 1966-tól. 4 PLAGEMANN 1967; WAPPENSCHMIDT 1984; WAGNER 1989; Magyar vonatkozásban Id. Budapest 1996b 5 A történelmi emlékezet kialakulása, élete és funkciója külön kutatási területté vált, mely vonatkozásban különösen megtermékenyítőleg hatottak a Pierre Nora által publikált kötetek a nemzeti emlékezet helyeiről (NORA 1984-1992). Összefoglalóan erről ld. NORA, PIERRE: Zwischen Geschichte und Gedächtnis. Berlin 1990. A történettudomány irányából: HARDTWIG 1990 (itt mondok köszönetet Hofer Tamásnak e dolgozathoz nyújtott segítségéért); Historienmalerei 1990 6 FILLITZ 1996-1997; továbbá CSÁKY 1996-1997 7 Zádor Anna, Rados Jenő és kortársaik munkásságára utalnék. 8 MAROSI 1976; A magyar műemlékvédelem korszakai. Szerk. BARDOLY ISTVÁN-HARIS ANDREA. (Művészettörténet-műemlékvédelem, 9) Budapest 1996; MAROSI 1999 9 IGGERS 1988, Bevezetés, 1. jegyzet. Iggers itt rámutat arra, hogy a történetírás terminológiájaként használatos „historizmus"-fo-