Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

TANULMÁNYOK - SINKÓ KATALIN: Historizmus - antihistorizmus

allegorikus alakok, hanem a tudósok, teológusok vagy jogászok képviselik, akik noha egyénenként különböző időben működtek, de itt egyetlen térben - a történelem imaginárius terében - gyülekeznek. Cornelius tehát a kép és történelem szimbolikus egysége kedvéért feláldozta a történelmi hűséget, a hely s idő egységének lessingi követelményét.

24 Az ily módon ábrázolt tér azonban nemcsak az egyes tudományok szimbolikus tere, hanem szélesebb értelemben is a történelemé, melyet azzal érzékeltet, hogy a nézőhöz időben közelebb élt tudósok és kiváló férfiak a kép előterében, a nézőhöz közelebb helyezkednek el, míg a régmúlt tudósai a kép hátterébe kerültek. A bonni fakultásképek típusukat tekintve az ókori múzsaábrázolások örökösei, közvetlen előképeik azonban Raffaello Disputa és Athéni iskola című vatikáni freskói. Raffaello említett képeinél azonban nincsen szó a történelem fejlődésének érzékeltetéséről, hanem a reneszánsz antikvitásra való öntudatos hivatkozásának tekinthetjük azokat. A bonni képeken a fejlődés mozzanatát a fő képek mellett és alatt húzódó frízek és szegélyképek is megjelenítik. A Raffaello által kifestett vatikáni palota loggiáitól eredeztethető arabeszkek itt a fejlődés egyes állomásait, illetve annak kontinuitását szemléltetik, az egyes tudományágak régebbi mozzanataira utalnak, s voltaképpen - szemben a fő képekkel - a „névtelen" történelmet szimbolizálják. Az Orvostudomány képét kísérő frízeken például a tudomány régebbi állomásaként keleties berendezésű alkimista laboratórium, a növényekkel való gyógyítás mint medalionba foglalt dús tájkép jelenik meg.

25 A fő képek és a keretező frízek - a történelem megszemélyesített eszmei lényege, valamint a folyamatosságot kifejező személytelen arabeszk - kettősségével más programokon is találkozhatunk. Például Wilhelm von Kaulbachnak a berlini Neues Museum lépcsőházába készített, világtörténeti korszakokat ábrázoló képeinél, ahol az allegóriákat, illetve saját korukat megszemélyesítő hősök képeit kísérik efféle dekoratív frízek, melyek megszakítatlan folyamként festett növényi ornamensek között „világtörténelmet játszó" puttókat ábrázolnak. A kortárs kritikusok különböző módon ítélték meg Kaulbachnak ezeket az ironikus arabeszkjeit, melyeket a festő „széljegyzeteinek" tekintettek a világtörténelmi korokat ábrázoló, történelemfilozófiai ihletésű monumentális képeihez. Kaulbach nagy világtörténeti korszakot ábrázoló pannóinak száma és annak időbeli dimenziói megfelelnek a Biblia világkorszakokról szóló utalásainak, s a világtörténet fordulópontjait jelenítették meg, a bábeli nyelvzavartól kezdve a reformáció koráig, melyet Kaulbach a történelem csúcspontjaként állított a néző elé.

26 Kaulbachnak a Neues Museum számára készített sorozata, noha látszólag a világtörténelemről szól, a históriának olyan képét mutatja, melynek csúcspontján a német protestáns kultúra áll; a német pozitív önképpel szemben más népeket negatív módon mutat be. Sajátos példája ennek a bábeli torony pusztulásának ábrázolása, melyen a bibliai három törzs, a sémiták, hamiták és jafetiták közül csupán ez utóbbiakat, az európai népek feltételezett őseit ruházza fel Kaulbach pozitív külső és belső tulajdonságokkal, míg a másik két törzs tagjait passzivitással és bálványimádással jellemzi. Hasonló a Hunnenschlacht mondandója is (1. kép). Ezen a képen Kaulbach a rómaiak és hunok 471-ben lezajlott catalau-