Az Ernst-Múzeum kiállításai 1928-1929

107. Csoportkiállítás: Hermann Lipót, Gárdos Aladár, francia mesterek

A párisi iskola. A francia művészet sajátossága, hogy ízlésének erejével az európai művészetre rányomta bélyegét. Már a gótikus korban, amikor a miniatüristák Párisba gyülekeztek, hogy az egyetem mellett szinte egész Európa számára irják a kéziratokat és diszitsék azokat, a francia miniatüristák közt olaszokkal, flamandokkal, angolokkal találkozunk és mégis együtt francia művészetet teremtettek. A barokkban is, a rokokóban is, de a romantikusok és impresszionisták közt is sok volt az idegen, de a francia esprit mindent egységesíteni tudott, így van ez ma is. Ahogy Jonkind és Sisley angol, Mary Cassat amerikai, Pissaro dán volt az impresszionista mesterek között, ugy spanyol ma Picasso, olasz Modigliano, román Pascin, japán Fujita, holland Van Dongen, lengyel Chagall s együtt adják a mai párisi iskolát. Természetes, hogy a franciák közt sokan vannak, akik ennek tulajdonítják az újítók zavaros tévelygéseit. Most nyilt meg a Sálon d'automne. A Temps kritikusa kijelenti, hogy 25 év óta most látni először tisztán a francia művészetben. Addig csupa zavar, tévelygés, kapkodás jellemezte művészetüket. Ezt pedig ,,Keleti Európá"-nak kell tulajdonítani. Elle a tellement abusé de l'hospilaté que nous lui avions accordé que nos artistes ont fini par se lasser de ses excés. Pedig ezt, az avantgardisták túlzásait, nem lehet pusztán az idegeneknek tulajdonítani. Se Matisse, se de Ségonzac, se Marquet, se Utrillo, se Lhote, — hogy csak néhány nevet említsünk — nem ,,idegen". Ők voltak azok, kiktől az uj szellemi áramlat kiindult, 13