Az Ernst-Múzeum kiállításai 1926-1927

89. Négy magyar festőnő: Feszty Masa, Korb Erzsébet, Szemere Lenke, Székely-Kovács Olga

jezni. Fejlődési vonala a monumentális egyszerűség felé haladt. Korb Erzsébet is 110 volt s a festőnők közös jellemző vonása, az, hogy mindig valakihez orientálódik (mint Bonheur Róza Troyon, Morrison Bertha Manet, Cassat Mary Degashoz, stb.) megtalálható nála is. Hodler volt a szellemi apja és Kriesch Aladár az első mestere. De máris sokkal több benne az originálitás, az önállósághoz eljutás, semmint azt korától elvárnók. Hodler fojtott érzelmessége nála mélyről jövő páthosszá erősbödik. Ha, mint éppen élete utolsó koráitan, Rómában festett műveinél látjuk, a hodleri paralellizmus fellelhető is nála, de a formák plasztieitása, a felépités ereje, a térbeállitás biztonsága nagy festőerejéről tanúskodik. Korb Erzsébet vonalban gondolkodik, de vonala erős formákból bontakozik ki, olyan formákból, melyek az élet, a természet megfigyeléséből, a való formák átlelkesitéséből, a végső egyszerűséghez való közeledésből táplálkoztak. Egy nagyszerű elgondolásokra hivatott költői lélek alkotásai előtt állunk. De nem rideg, nem száraz abstrakeiók légüres térbe állított formavilága az övé. Rajta van minden alakján az élet melege, nagy érzések 1 eve fűti, s azokból kéltek ki életre ábrándjai, sóvárgásai, álmodozásai, melyeket nemes formák szépségeibe öntött. Vgy állunk itt e hatalmas ígéretek előtt, mint egykor Niobé, s a magyar művészet siratja a nagy veszteséget, mely korai halála által művészi kultúránkat érte . . . A másik három fiatal művésznő még fölfelé ívelő pályájuk elején áll. Mindenik a maga útját 4