Az Ernst-Múzeum kiállításai 1926-1927

89. Négy magyar festőnő: Feszty Masa, Korb Erzsébet, Szemere Lenke, Székely-Kovács Olga

jezni. Fejlődési vonala a monumentális egyszerű­ség felé haladt. Korb Erzsébet is 110 volt s a festő­nők közös jellemző vonása, az, hogy mindig valaki­hez orientálódik (mint Bonheur Róza Troyon, Mor­rison Bertha Manet, Cassat Mary Degashoz, stb.) megtalálható nála is. Hodler volt a szellemi apja és Kriesch Aladár az első mestere. De máris sokkal több benne az originálitás, az önállósághoz eljutás, semmint azt korától elvárnók. Hodler fojtott érzel­messége nála mélyről jövő páthosszá erősbödik. Ha, mint éppen élete utolsó koráitan, Rómában festett műveinél látjuk, a hodleri paralellizmus fellelhető is nála, de a formák plasztieitása, a felépités ereje, a térbeállitás biztonsága nagy festőerejéről tanúsko­dik. Korb Erzsébet vonalban gondolkodik, de vonala erős formákból bontakozik ki, olyan formákból, me­lyek az élet, a természet megfigyeléséből, a való for­mák átlelkesitéséből, a végső egyszerűséghez való közeledésből táplálkoztak. Egy nagyszerű elgondo­lásokra hivatott költői lélek alkotásai előtt állunk. De nem rideg, nem száraz abstrakeiók légüres térbe állított formavilága az övé. Rajta van minden alak­ján az élet melege, nagy érzések 1 eve fűti, s azok­ból kéltek ki életre ábrándjai, sóvárgásai, álmodo­zásai, melyeket nemes formák szépségeibe öntött. Vgy állunk itt e hatalmas ígéretek előtt, mint egykor Niobé, s a magyar művészet siratja a nagy veszteséget, mely korai halála által művészi kultú­ránkat érte . . . A másik három fiatal művésznő még fölfelé ívelő pályájuk elején áll. Mindenik a maga útját 4

Next

/
Thumbnails
Contents