Az Ernst-Múzeum kiállításai 1926-1927

85. Csoportkiállítás: Boldizsár István, Fáy Dezső, Holló László, Nemes József, Tordai Schilling Oszkár, S. Schossberger Klára bárónő

sziók cimet viselték a hetenként változó kiállításaink. — Gulácsyt a nyáron láttam utoljára, meglátogattam a lipótmezei tébolydában. Fürtjeitől megfosztottan, római profiljával, mint egy elűzött herceg, a régi, világfi Gulácsyra emléFáy Dezső: Pihenés keztetett, de a festőművész meghalt. Semmi nyoma a művészi rajongásnak, itáliai vándorlásainak, csak kedves beszédmodora a régi, előkelő Gulácsy. Akik előtt nincs művészi tekintély — Csak illusztrálni szeretek. Álmom, hogy Szomory Dezső Sába királynőjét rámbizza, hogy még egy Révész Bélát és Móricz Zsigmondot illusztrálhatok s ki tudja, hogy álmaimból két fiam, Dezső és András, a harmadik és negyedik gimnázium növendékei, nem fognak-e felébreszteni, akik előtt már alig tudom fentartani művészi tekintélyemet, mind a kettő fest s én büszkeséggel, félelem nélkül engedem át őket hajlamaiknak. A két ifjú Fáy egyelőre áhítattal csüng apja művészetén s részt vesznek a kiállítási anyag — összeállításának rakosgató munkáiban. —o.—