Az Ernst-Múzeum kiállításai 1926-1927

85. Csoportkiállítás: Boldizsár István, Fáy Dezső, Holló László, Nemes József, Tordai Schilling Oszkár, S. Schossberger Klára bárónő

* Az Ernst-Muzeum kiállítása. Az ErnstMuzeum vasárnap megnyíló kiállításán elsősorban két művész fog megérdemelt feltűnést kelteni. Az egyik: Fáy Dezső, a másik: Holló László. Nemrégiben emlékeztünk meg arról a kitüntetésről, amely Fáy Dezsőt, a legkitűnőbb magyar illusztrátort érte azzal, hogy a Studio egyik utolsó számában tanulmányt közölt grafikusművészeiéről és leközölte legújabb alkotásait, köztük Arany János Nagyidai cigányok-jához készült illusztrációkat. Az Ernst Muzeumban kiállított grafikai anyag nagy része szintén illusztráció. Hiánytalanul reprezentálják Fáy Dezső sajátságait: a fölényes tehnikai tudást, a finom szatírát, fantáziagazdaságot. Voltaire Candide-iához készült rajzok. Groteszk emberlátása, előadásmódjának atmoszférateremtő ereje megkapóan érvényesül a Nagyidai cigányok-hoz készült fametszeteiben. Egészen sajátságos és tipikusan Fáy-grafikák színezett és lakkozott tussrajzai, amelyek melegen zengő színeikkel, rendkívül karakteres figuráival a maguk nemében egyedülálló alkotások. — Holló László ujabb ember, azonban már találkoztunk ígéretes nevével évekkel ezelőtt a Belvedere kiállításán. Debrecenben élő művész, csupa erő, tomboló szín, egészségesen extatikus deformálás. Debreceni Greco-nak lehetne talán legtalálóbban nevezni. Biblikus képei mellett tizenegy önarcképe a magyar portréfestészet kimagasló alkotásai. Munkássága legteljesebb figyelmet igényel. A többi kiállítókat sorra véve haranglábi Nemes Józsefet kell felemlítenünk, aki az impresszionizmusból a posztimpreszszionizmus felé halad és emellett a fény játékának festői visszaadását keresi. Sokat fejlődött utolsó kiállítása óta. Schossberger Klára bárónő festményei könnyed, világos színeikkel, franciás levegőjükkel vonják magukra a figyelmet. Boldizsár István mélytónusu, magyar levegőjű tájképei sikerült alkotások, rézkarcai még kissé szárazak, de sokat ígérők. Tordai-Scliilling Oszkár grafikájából Aristophanes „Békák" cimü komédiájához jíészült öt színes illusztrációja jelenti az egyik pólust tiszta vonalvezetésével, nemes egyszerűségével, a másik pólust viszont a Krisztus-ciklus öszszefoglaló cimet viselő rézkarc-sorozata jelenti. Ezek a mülapok majdnem pointilista tehnikájukkái, japános finomságaikkal, originális alkotások. Más rézkarcainak hatását irodalmias allegorizáló jellege zavarja. Az Ernst Muzeum nyolcvanötödik csoportkiállitá-sa egészben véve figyelemre roéltó és komoly művészi esemény.