Az Ernst-Múzeum kiállításai 1919

36. Nyolcadik csoportkiállítás: Iványi-Grünwald Béla, Kandó László, Perlroth-Csaba, Csáktornyai Zoltán, Pólya Tibor, Heller Andor

Gyermekkori rajzai maga a. józanság. Csupa, rósziqtmegfigyelés, melyeket halmoz. A formagazdagsággal megejt, de már ekkor kezd ki is fárasztani. A fiatal Heller Andor rajzaiból eljövendő művészi karakterére, következtetni igen nehéz, hiszen tele van lehetőséggel és ki ösmeri egy idegen ember, pláne gyerekember lelki világát! Mindenesetre nagy várakozással nézhetünk jövője elé, x egyedül az a megnyugtató, hogy olyan lelkes és tudós kezekbe került, aminő MagyarMa ímheimer (J nsztár. Egy nap — beszélte a mester — egy icipici gyere«kember kopogtat be hozzám Rózsa Lajos operaénekes és (ierő Gyula levelével és arra kér, nézzem meg rajzait íme itt van belőlük egynéhány. Ügyes dolgok, ugy-e, de nekem a rajzoknál jobban tetszett a gyerek szeme. Csupa derű, melegség fénylett a szeméből . . • Kz a melegség eltűnik belőle, —- mondja a mester felesége — ha rajzol. Láng gyullad fel benne, ekstatikus láng, fanatikus fény ... Engem ez nyugtat meg a jövőjéről . . . Xos én magamhoz vettem és jól átgondolt tervszerint foglalkoztattam. Kezdettől fogva, a természet elé vezettem, — legyen modellje a bal keze, a lába, a szoba, a táj, az eml>erek, az iskolapajtásai, az állatok, minden. Arra szoktatom, hogy 7