Az Ernst-Múzeum kiállításai 1916

21. Német és osztrák mesterek és magyar követőik: Than, Gerhardt

is, Einsle is, egyesek egyenesen idetelepedtek, pl. Lieder, s a sindevésző magyar művészet helyettesítését szolgálták. Nem sokáig. A magyarok épen az ő példáikon okultak, Borsos, Than, Lotz, Keleti, Gerhardt, Györgyi, Zichy mind hozzájuk mentek tanulni, főleg két mesterhez, Waldmüllerhez és Rahlhoz, akik akadémiaellenes célzattal, külön iskolákat nyitottak. Waldmüllert most újra felfedezték a bécsi Secessio körében, mert meglepte őket a mester napimádása, az atmoszférikus hatások iránti érdeklődése, amivel megelőzte korát. De korát nem ezekkel a kvalitásaival ragadta volt el, — még tanítványai sem ezért özönlöttek hozzá. Festészetének bája, érzésének finomsága, előadásának részletező gondossága, a sweetener (a simitófa) gyöngéd és mesteri használata ragadta el közönségét és tanítványait, a magyarokat is, Zichyt és Borsost egyaránt. Ezzel szemben Rahl mást hirdetett, —egyrészt a kompozíciót hangsúlyozta, a szerkesztés lineáris báját és lendületét kereste, másrészt a Waldmüller iskola világos kolorismusával szemben a régi mesterek aranyzománcos szinhatásait igyekezett feleleveníteni, a széles festést aszfaltos alapon. Than, Lotz

; Györgyi és Gerhardt is hivei közé tartoztak és magyar apostola is volt, Kertbeny, aki hangos szóval hirdette dicsőségét.Feuerbach is tanult nála. Közvetlenül halála előtt (1865) Munkácsy is hozzá menekült, a Waldmüller-tanit. ványok közül is nem egy átcsapott hozzá, mint Borsos, mert Rahl egy uj —a velencei koloristákon felnevelt Ízlésen épült — ideált tűzött ki. Mindezt a fejlődést — igen 4