Az Ernst-Múzeum kiállításai 1916

25. Rippl-Rónai József

bemutatása, egyszóval a magyar tehetségnek istápolása, bárhol és bármilyen formában is nyilatkozott az meg. Ebben a sorozatban Rippl-Rónai József már a második kiállítással vesz részt. Előbbi kiállításán francia internáltatása impresszióit gyűjtöttük egybe, azóta, hogy hazakerült a művész —- a benyomásokra oly fogékony, produktivitásban felülmúlhatatlan — folytatta naplójegyzeteinek megrajzolását és megfestését. Ez a produktivitás Rippl-Rónai művészetéhez a legbiztosabb kulcs. Mint egy állandó működésben levő szivattyú, folyton szedi fel a benyomásokat, az élet legfinomabb megnyilatkozási formáit, a formák legsajátosabb alakulatait, szeme mindent meglát, színeket és azok rejtelmes árnyalatait, mozgást és annak legillanóbb rezzenetét, hogy ezekből a gazdag és kiapadhatatlan valóságroncsokból egyre ujabb és ujabb arabeszkeket teremthessen. Mert ez Rippl-Rónai művészetének legmélyebb titka. Csakis azáltal, hogy szoros és állandó kapcsolatban marad a természettel, tud a természet fölé emelkedni, dekoratív alakításokhoz jutni, ornamenssé fokozva, kapcsolva, színezve, elmélyítve az életjelenségeket. Mint a pillangó szines szárnya, csodás fényporban ragyogva, ugy bontakoznak ki előttünk női fejei, százszorszép színekben pompázva, ezekben a pasztell fejeiben, melyeknél a színjáték földöntúli, természetfölötti, a valóságnál valóságosabb árnyalatokban csillog. Mint a mór arabeszk-mester, ki mozaikba rakta ki álomképeit, 4