Az Ernst-Múzeum kiállításai 1916

24. Magyar mesterek harmadik csoportkiállítása

fürdőző asszonyok érdekelték; később a viz maga is megkapta képzeletét, a napfény játéka a viz tükörén, a lemenő és felkelő nap, s a délelőtti napsütés, amint végig fekszik a sekély parti vizén, mely ki-kicsap a sárgás agyagos talajra, hogy mélységet nyerve tükrözze vissza a kék eget, a szines felhőt. Merőben szinhangulat Csók Balatonja, változó szinálmok, ragyogó fénybe omolva. A magyar föld és a magyar viz két nagy festőpoétája glorifíkálja most előttünk a mi kis kosmosunkat, ujabb és régebbi munkáikkal töltve meg termeinket. Mig ugyanis Szinyei hű marad a jernyei házhoz. parkhoz, a felvidék vadregényes tájaihoz, Csók kis leánya életrajzát is irja, s ezeken a kisebb müvein nemes ékkövek ékes csillogásaként ragyognak a szinei. Szinálmok könnyed játékába olvad jel nála az egész világ / Régebbi müvét is itt látjuk, Báthory Erzsébetet, aminőnek most ábrázolná: meseszerűvé, álomszerűvé, szinhangulattá alakítaná.. . Mellettük bemutatjuk most Iványi-Grünwald Béla néhány ujabb nagyérdekü kompozícióját, melyeknél megfigyelhetjük, mint alapítja a művész kolorisztikus művészetét mind biztosabban a nemes rajzra, mint közeledik mind határozottabban a klasszikus ideálok felé. Az a csudálatos könnyedség, mely képzelete szárnyalását jellemzi, melylyel alakjait hajlítja, kapcsolja, egybefüzi, összeköti a lágy vonalvezetés erejével, művészi fejlődésében jelentős állomást képvisel. 5