Az Ernst-Múzeum kiállításai 1912-1913

3. Zuloaga Ignacio, Brangwyn Frank

vetett és intenzív természetmegfigyelés alapján kitalált fényt kölcsönöztek és inkább emlékezetből építették fel képeiket, semmint optikai benyomásokból. így tesz Zuloaga is, aki Tizian szabadságával komponál alakjai mögé egy tájképet, mely alkalmas legyen arra, hogy felépítése és tónusértékei által az alakokat kiemelje. Staffage nélküli tájképein ismerszik fel legkönnyebben szintézisre való törekvése. Ezeket a széles, durva, vad és sötét spanyol víziókat tulaj donképen megfigyelte ő is, s aki ismeri ezt az országot, el fogja ismerni, hogy hű természetképek. De a művész minden szolgai másolástól óvakodott. O a maga lelki indulatait festi. Manet első korszakában, amikor Goya és Hals voltak istenei, nem törődött az atmoszférikus hatásokkal; csak 1S74 után foglalkozott azzal a művészettel, mely a természet momentán változásait ábrázolja, de amelyet azok a mesterek, akiknek szemében a dolgok lényegének ábrázolása volt a fontos, mellékesnek tekintettek mindig. Ebből a szempontból tekintve, Zuloaga nem tart a modern impresszionista törekvésekkel és ezt szemére is lobban tották. De ő is megtalálta a maga „fényét", mint Rem brandt, Watteau, Goya; azonnal megismerjük, mert egyéni jegye van ; nem kölcsönözte azt más mestertől, egészen a magáé. Festési módjában sem tart Zuloaga a modernekkel; nem találunk nála sem színfoltokat, sem megtört tónusokat, nem él vissza a narancssárga és kék festékkel, nem pointillista, — ő a mély tónusok, a meg nem tört szinek pompázó egymásra helyezésének, a mélységes feketének, az áttetsző színeknek mestere, egyszóval megtaláljuk nála a régi mesterek szép és egyszerű technikáját, melyekkel azok remekműveiket alkották. 5