Az Ernst-Múzeum kiállításai 1912-1913

9. Ligeti Miklós

LIGETI MIKLÓS ÜJ STÍLUSA. Egy szoborkiállítás . . . nem szobrok kiállítása, hanem egy szobrászmester bemutatkozása. Valóban igen szokatlan jelenség ! Mi ennek a nyitja ? Föltétlenül bizonyos, hogy van materiális oka is, de mintahogy nem lehet a világot, a világ semmilyen jelenségét a történeti materiálismussal teljesen megfejteni, — senkit sem elégíthet ki az az ok sem, hogy egyik vagy másik művész képes éveken át egy kiállításra készülni, nemes anyagban dolgozni, kedvező anyagi helyzeténél fogva. Ösmerünk igen sok gazdag szobrászt, aki — éppen munkája természeténél fogva — bármennyire vágyódnék is utánna — ezt meg nem tehetné. De egy Rodin, egy Meunier, megtehette. Az ok mélyebben — a művész alkotásaiban rejlik. A művész alkotását pedig a képzelete határozza meg. A monumentális, helyhez kötött munkák szerzője, akinek abstrakciókra hajló képzelete hatalmas tömegeket mozgat, aki az adott térrel számol, akinek formái szinte belenőnek az építészeti háttérbe, gyűjteményes kiállítással csak hamis véleményt kelthet maga felől. Aki Fadrusz Mátyását Párisban a szoborcsarnokban látta s utánna Kolozsvárott a templom oldalfala