Horváth György – Király Erzsébet – Jávor Anna - Szücs György szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2008. 26/11 (MNG Budapest 2009)
VI. A Magyar Nemzeti Galéria korszakai
Múzeumi Osztályának vezetője. A tanácsnak 16 tagja volt, őket a minisztérium nevezte ki, megbízatásuk három évre szólt. Az alakuló ülés jegyzőkönyvében Lakatos utalt az új szervezet előzményeire - a Nemzeti Múzeum Tanácsára, a KOF-ra, a MMOK-ra, a korábbi (Korek József-féle) Országos Múzeumi Tanácsra -; „az ellenforradalom óta ilyesfajta tanácsadó testületek nem szerveződtek, pedig létrehívásuk szerepe, fontossága egyre inkább nyilvánvalóvá lett, különösen azóta, hogy az állami irányító apparátus szervezete csökkent (ma már egyharmada az 1956. előttinek)".'' 56 A Múzeumi Osztály támogatására pedig megalapították az igazgatói Tanácsot. A minisztériumi apparátus létszámának csökkenése kényszerű decentralizációhoz vezetett. A minisztérium múzeumi főosztálya már 1954-től kezdve küzdött a vidéki múzeumok tanácsi kezelésbe adásának, illetve az egységes muzeológiai irányításnak a problémájával. 657 Azzal a nyavalyával, melynek orvoslására, mint már szó volt róla, 1934-ben életre hívták a KOF, illetve 1949-ben pedig a MMOK intézményeit. A Művelődési Minisztérium kollégiuma számára még 1958 februárjában előterjesztést készített Dobrovits Aladár, melyben felvázolta a múzeumok egységes irányításának feltételeit, s kitért egy múzeumi főhatóság szükségességére. 658 Hamarosan kiderült, hogy a budapesti nemzeti és országos múzeumok, valamint a társminisztériumok társfelügyelete alatt álló szakmúzeumok nem kerülnek tanácsi kezelésbe, mivel ezek országos feladatokat látnak el. Az 1963-as új múzeumi törvény előkészítéseként eközben decentralizálták a vidéki múzeumi hálózatot. Ezt követően az országos múzeumokra hárult a vidéki múzeumok szakfelügyelete is. Az országos múzeumok ezzel kapcsolatos feladatait az 1962-re érvényes irányelvek is megfogalmazták: „A vidéki múzeumok tanácsi kezelésbe adását a központi elvi-szakmai irányítás és ellenőrzés erősödésének, nem pedig gyengülésének kell követnie. (...) Országos múzeumainknak szakterületük felelőseként kell segíteniük a vidéki múzeumok tevékenységét (...) Alapvető feladatunk a népművelő munka hatékonyságának, világnézeti nevelő jellegének javítása és újabb tömegeknek a múzeumlátogatók soraiba való bevonása." 659 A minisztérium Múzeumi Főosztályának főosztályvezetője, Liptai Ervin leiratában kifejti, hogy az országos múzeumoknak nem csak a kiállítások rendezésénél vagy muzeológiai munkáknál kell a vidéki intézmények számára támogatást adniuk, hanem útmutatással kell szolgálniuk a legfontosabb ideológiai kérdésekben is. A cél, hogy az országos múzeumok „elősegítsék a Múzeumi Főosztály elvi irányításának hatékonyabb érvényre juttatását". 6 "" A vidéki múzeumi hálózat összefogásának intézményei a megyei múzeumi igazgatóságok lettek. A vidéki múzeumok felügyeletének kérdése az új gazdasági mechanizmus bevezetésekor ismét felszínre került, mivel újabb szervezeti változtatásokra volt szükség. Személyi téren leépítések következtek be, mind a múzeumoknál, mind pedig az irányító apparátusnál. 661 Az államigazgatási feladatokat csökkenteni kellett, a feladatok egy részét pedig „leadták", részben maguknak a múzeumoknak, részben a tanácsoknak. 662 A szakmai felügyelettel kapcsolatos munkálatokat a múzeumoknak fel kellett tüntetniük éves terveikben. A minisztériumi anyagokban mindezek mellett azonban a hatvanas évek legvégén megjelenik egyfajta reális helyzetfelmérés igénye, a kívánalom, hogy „a témák ne legyenek elvontak, a javaslatok reális lehetőségekre épüljenek". A vitákból kiderül, a múzeumok nem voltak a feladatnövelésre felkészülve és a hatósági munkához pedig hiányoztak jogosítványaik. 66 ' A fenti elvárásoknak több következményük lett a múzeumok, így a Magyar Nemzeti Galéria munkájára nézve is. Itt csak egyet említünk: az ún. vándorkiállítások számának erőteljes növekedését. 664 A múzeumoktól elvárt tömegnevelő munka különben nem csak az ötvenes és hatvanas évek felsőbb elvárásainak legfontosabbika; ezt még a hetvenes években is külön hangsúlyozzák. Az új múzeumi törvény (jobban mondva törvényerejű rendelet) a megtorlás éveit követő, némileg enyhültebb politikai közegben, 1963ban jelent meg. A fentiek fényében fontos mozzanatnak tarthatjuk, hogy a tvr. a múzeumokat „tudományos kutatómunka útján létrejött és rendszerezett közgyűjteményeknek" nevezi. Továbbá nem utal az országos múzeumok elnevezése kapcsán a Nemzeti Múzeumra. 66 '' Míg az 1957es tervezet szerint új országos gyűjtőkörű múzeumot a Művelődésügyi Miniszter alapít, az 1963-as tvr. szerint az ilyen intézmények alapítási joga a Minisztertanácsot illeti. 666 A tvr. a Magyar Nemzeti Galéria gyűjtőkörét korlátozás nélkül határozza meg: „magyar képzőművészeti alkotások". így. Időhatárok nélkül. Ekkorra ugyanis már eldőlt a Nemzeti Galéria későbbi sorsa, felköltöztetése a Várba, és gyűjtőkörének kiterjesztése az államalapítástól a legújabb időkig. A hatvanas évek közepétől a kulturális kormányzatot is elérte az új gazdasági mechanizmus. Annak ellenére, hogy a reform 1972 után megtorpant, a közművelődés területén több reformintézkedés a hetvenes években is tovább élt, részben teret adva az alulról építkező kulturális folyamatoknak. Megerősödött a klubmozgalom, és bizonyos korlátok között érvényesülhettek a piaci tendenciák is. Az MSZMP 1969-ben közzétette tudománypolitikai irányelveit. Ebben a privát kutatás és az ideológiailag vezérelt kutatóprogramok kettős kezelése ragadható meg. A dokumentum szerint a párt szervei elsősorban „a társadalmi igényeket helyesen felismerő kutatómunkát támogatják, de lehetőségeinkhez mérten helyt adnak a tudományos megismerést 656 Nyilvánvaló csúsztatás, a háború előtti Nemzeti Múzeum Tanácsa, vagy később a MMOK. nem „tanácsadó testület" volt, hanem önálló múzeumigazgatási szerv. Idézet: „Jelentés az Országos Múzeumi Tanács működéséről és terveiről". 5 oldalas melléklet a Művelődésügyi Minisztérium Titkársága leveléhez, Kiss Jenő osztályvezető aláírásával Pogány Ö. Gábornak, 1968. május 23. MNG Adattár, ltsz.: 24.400/2006, 121. dosszié/10, dokumentum, 1. oldal. 657 A minisztertanács 1954. november 5-én határozatot hozott a tanácsok gazdasági megerősítéséről (1091/1954. XI. 5.), amelynek értelmében, a rendelet melléklete szerint, 1956. július 30-ig 59 vidéki múzeumot kellett volna a tanácsok hatáskörébe átadni. Ld. Fülep Ferenc javaslata a tanácsi kezelésbe adandó múzeumokról. Stencil, 1-7. oldal, 1955. május 25. MNG Adattár, ltsz.: 24.400/2006, 1. dosszié/5. Még mielőtt a határidő lejárt volna, a minisztertanács újabb rendelete (1064/1956. VII.) ezt hatályon kívül helyezte, és két lépcsőben 1956. VI. 30-ig, illetve 1957. jan. l-ig 27 múzeum átadását rendelte el. 658 1958. febr. 15. A Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Osztály értekezletre szóló meghívója. Tárgy: Múzeumok és tanácsok együttműködése. Melléklet: Előterjesztés a Művelődési Minisztérium Kollégiumához. Előadó Dobrovits Aladár; stencil, 5 oldal. MNG Adattár, ltsz.: 24.400/2006, 126. dosszié/3. 659 A 643. jegyzetben szereplő irat: Irányelvek az 1962. évi munkához. 660 Művelődési Minisztérium, Liptai Ervin 1962. szeptember 17. ikt. sz.. 81557/62. MNG Adattár, 863-760/1962; Pogány válaszol Liptai levelére, rámutatva arra, hogy a vidéki múzeumoknak saját erejükből kell hátrányaikat ledolgozniuk, a Nemzeti Galéria pedig pusztán szaktanácsaival segíthet. Sürgeti a vidéki 19-20. századi képzőművészeti gyűjtemények állagának, állapotának felmérését, jelenlegi helyzetének rögzítését. Az ideológiai felügyelői státusszal kapcsolatos kívánalmakat nem említi. MNG Adattár ltsz.: 24.400/2006, 112. dosszié/3. 661 OMT ülésének jegyzőkönyve 1967. okt. 25: a Múzeumi Főosztály helyzete. MNG Adattár, ltsz.: 24.400/2006, 121. dosszié/7, sz. 662 A múzeumoknak „leadott" feladatok: döntés a múzeumok tárgykölcsönzési ügyeiben; a régészeti területek kutatási engedélyei; a védett tárgyakkal kapcsolatos döntések; a védett területek telekkönyvezése; a múzeumi statisztikák készítése; a helyi kiállító intézmények alapítási joga; a közgyűjtemények kölcsönzési joga más közgyűjtemények számára; négy nagy vidéki múzeum felügyelete a Nemzeti Múzeum számára. (A sárospataki, esztergomi, visegrádi, monoki.) Lásd: Jegyzőkönyv az OMT 1967. október 6-án tartott üléséről. Melléklet a Müv. Min. Pogánynak küldött leveléhez 1967. okt. 25, MNG Adattár, ltsz.: 24.400/2006, 121. dosszié/7, sz. 663 Jelentés az. Országos Múzeumi Tanács működéséről és terveiről. Sokszorosított melléklet a Művelődésügyi Minisztérium Titkársága Pogánynak küldött leveléhez, 1968. május 23. MNG Adattár, ltsz.: 24.400/2006, 121. dosszié, 10. sz. dokumentum, 4. oldal; Fülep Ferenc már korábban is arra hivatkozik, hogy a múzeumok olyan feladatokat is kapnak, melyek „hatósági jellegűek, mint például a védetté nyilvánítás. - s hogy az országos múzeumok is rendelkezzenek hatósági jogkörrel, ez sehol sincs kodifikálva". Az OMT 1967. október 6-án felvett jegyzőkönyve. MNG Adattár, ltsz.: 24.400/2006/ 7. sz. dokumentum, 9. oldal. 664 „A jövő évben a minisztérium törekedni fog arra, hogy a vándorkiállítások változatosságát, politikai nevelő hatását növelje". Irányelvek az 1962. évi munkához. 643. jegyzetben idézett irat, 21 b. pont. A Nemzeti Galéria éves terveiben 1962-től kezdve szerepeltette a vidéki múzeumok gyűjtési és tudományos feldolgozó munkáját, egyben kérte a minisztériumot, hogy biztosítson e munkák elvégzésére egy „vidéki szakreferens" státust is. 665 A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1963. évi 9. számú törvényerejű rendelete a muzeális értékek védelméről. Az országos múzeumokat e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza: 2/1965. (I. 8.) MM sz., 6. §. Az addig Történeti Múzeum nevet viselő Nemzeti Múzeum és a Szépművészeti is részben visszakapja nevét (mely elől azonban hiányzik az „Országos Magyar"), utóbbi gyűjtőköre: külföldi képzőművészeti alkotások, nem magyarországi eredetű régészeti emlékek stb. 666 1963: 9 tvr. 50. § 3. pont.
