Horváth György – Király Erzsébet – Jávor Anna - Szücs György szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2008. 26/11 (MNG Budapest 2009)

IV. Múzeumok a szocializmus államszerkezetében

A KÉPZŐMŰVÉSZETI MÚZEUMOK ÉS AZ MTA A múzeumok munkáját az ötvenes évek kezdetétől fogva két szervezet is irányította. A Népművelési Minisztérium Múzeumi Osztálya hagyta jóvá a terveket, a tudományos tervek gazdája ugyanakkor az MTA volt. A kettős irányítás jelentős gondokkal járt és pazarló is volt. Az MTA ún. „kerettémákat" tűzött ki, melyek kidolgozásához munkaközösségeket alakított meg. Ezekben a múzeumi munkatársak is részt vehettek. Egy muzeológus csak két munkacsoport tagja lehetett. A szocializmus korának akadémiai struktúrája és a tudományok terén deklarált primátusa az ötvenes években - akár az egyes szereplők szándéka ellenére is - egyik eleme volt annak a folyamatnak, melynek következtében a múzeumok - szemben az 1945 előtti helyzettel - immár nem önálló tudományos intézményeknek, hanem pusztán az ismeretterjesztés eszközeinek tűnhettek. Az egyetlen ideológia érvényesítésének szándéka munkált annak hátterében, hogy a tudományos diszkusszió addig különálló intézményei elsorvadjanak.

5

"

17 A múzeumok munkatársainak tudományos produktumai ezért általában nem munkaadó intézményeiknél, hanem az akadémiai institúcióknál jelentek meg.

548 A művészettörténet helyzete az Akadémián némileg eltért más tudományokétól, mondhatni nem volt oly kiemelkedő szerepe, mint a történelem- vagy irodalomtudománynak. A művészettörténet a régészettel, filozófiával és jogtudományokkal együtt 1940-től az MTA II. osztályához tartozott.

549 Az új MTAban az 1949-es tagrevízió a művészettörténészek közül csupán Fülep Lajos levelező tagságát nem érintette; Gerevich Tibort, Genthon Istvánt és Lepold Antalt tanácskozó taggá minősítették.

550 Az Akadémia Művészettörténeti Állandó Bizottságát 1950 januárjában hívták életre, tagjai sorában ekkor egyaránt találni művészeket és tudósokat.

551 Az elnök Fülep Lajos, a bizottság titkára Pogány volt. Mivel az 1949-es MTA törvény megszüntette a „széptudományi alosztályt", a művészettörténeti bizottságból 1951-ben kihagyták a művész-tagokat. A megürült helyekre 1951-ben Csatkai Endre, Garas Klára és Radocsay Dénes került. 1952 őszén Pogány lemondott titkári feladatairól, helyét Vayer Lajos vette át.

552 Vayer a Művészettörténeti Állandó Bizottság ülésén még 1952-ben felvetette a Művészettörténeti Munkaközösségek egyesítésének lehetőségét az Akadémia keretében, melyet az osztályvezetőség szeptemberi ülése azonnal elutasított.

553 A jelek szerint azonban a Művészettörténeti Kutatóintézet létesítésének témáját a bizottság nem vette le a napirendről. Az 1953. február 17-én tartott ülésen Vayer Lajos ismét javaslatot tett, a meghívó szerint immár „a II. osztály vezetősége által megadott szempontok szerint".

554 Ez a javaslata, ha nem is az Akadémián, hanem a Népművelési Minisztériumban, úgy tűnik, értő fülekre talált, mert Darvas 1954. január 1 -jével életre hívta a minisztérium felügyelete alatt, valamint az MTA által jóváhagyott tervek alapján működő Művészettörténeti Intézetet.

555 Az intézet nem soká működött ezen a néven. Ujabb átszervezése nyomán, hamarosan Művészettörténeti Dokumentációs Központtá nevezték át.

556 Vezetője 1955 végéig Pogány, akit ekkor kineveztek a Szépművészeti Múzeum igazgatóhelyettesévé, míg a Dokumentációs Központ igazgatója Erdei Sándor lett.

557 A bizottság terveiből az is kiderül, hogy a művészettörténészek a terveknek megfelelően részt vesznek a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének plénumain, s értékelik nem csak a történeti, hanem az aktuális művészeti kiállításokat is.

558 Ezt az osztály vezetőség, melynek Fülep Lajos is tagja volt, 547 Ld.: A tudományos gondolkodás szabályainak semmibe vétele c. fejezetet: Huszár 1995, 123-126. 548 Az MTA II. osztálya pl. 1955. XI. 9-én értesíti Fülep Lajost, hogy megbízta Garas Klárát, hogy mint a Művészettörténeti Főbizottság „tervfelelőse, figyelemmel kísérje a művészettörténet-tudomány egész területének tervmunkáit". Az értesítést elküldték Redő Ferencnek, Dobrovits Aladárnak, Pogánynak és Dercsényi Dezsőnek is. Fülep 2004, 2250. levél. Fülep egyébkénl minden eszközzel igyekezett támogatni a múzeumi szakemberek tudományos munkáját, mellyel kapcsolatban a Népművelési Minisztérium - fentebb kifejtett szándékaiknak megfelelően - korántsem volt oly megértő. Fülep 2004, 2256. levél. 549 1940 márciusában Gerevich Tibor javasolta, hogy az Archeológiai Bizottság keretében - melyben korábban a művészettörténeti munkálatok folytak - létesüljön egy külön Művészettörténeti Bizottság. Tagok: Elnök: Gerevich Tibor, előadó Lepold Antal, tagok: Láng Nándor, Mitrovics Gyula, Petrovics Elek, gr. Zichy István, Alföldi András, Divéky Adorján, Domanovszky Sándor, Kelemen Lajos, Nagy Lajos, Varjú Elemér; meghívott tagok: Csánky Dénes, Csányi Károly, Kapossy János, Lux Kálmán, Mihalik Sándor, Ybl Ervin. Fráter 1974, 279. 550 A tanácskozó tagság semmilyen jogosítvánnyal nem járt. Huszár 1995, 233. 551 Bernáth Aurél, Bortnyik Sándor, Csemegi József, Dercsényi Dezső, Ék Sándor, Gerevich László, Kmetty János, Szilágyi János György, Vayer Lajos, Vedres Márk, Végvári Lajos, Zádor Anna. 552 Fülep 2004, 66. F. Csanak Dóra jegyzetei Fülep Lajos 1952. III. I7-én kelt leveléhez. 553 A Művészettörténeti Bizottság 1952. II. félévének terveit illető határozatok. 5. pont: „A Művészettörténeti Munkaközösségek egyesítésére vonatkozó előterjesztést az osztályvezetőség nem fogadja el azzal, hogy az Akadémia keretében ilyen javaslat szerinti intézményszerü munkaközösség létesítése nem lehetséges. Minden egyes munkaközösségnek a megfelelő céltámogatást és tudományos irányítást biztosítani kell, de szervezetileg a munkaközösségek átvételét az Akadémia nem vállalhatja." Jegyzőkönyv, készült az 1952. szeptember 10-i osztályvezetőségi ülésen. Fogarasi Béla aláírásával. Stencil. 1-4. oldal, 5. pont. MNG Adattár, ltsz.: 24.400/2006, 114. dosszié/24. 554 A javaslat szövegét nem ismerem, a téma a meghívó szövegéből derül ki. MNG Adattár, ltsz.: 24.400/2006, 114. dosszié/10. 555 Darvas miniszter 3599/1953. min. szám alatti leiratában (1953. december 12.) értesíti a Főosztályt, „miszerint a Művészettörténeti Munkaközösségek 1953. évi szervezésének eredményeképpen 1954. január 1 -el egységes intézményt létesít. Az intézmény székhelye: Budapest. Az intézmény neve: Művészettörténeti Intézet. Az intézmény feladata: A MTA művészettörténeti terve alapján az országban folyó művészettörténeti kutatás szervezése és összefogása, összhangban a múzeumok vonatkozó terveivel. Az intézmény főhatósága: A Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztálya. Darvas József sk. miniszter". Aradi Nóra főosztályvezető h. levele Pogánynak, Egyetem u 6. MNG Adattár, ltsz.: 24.400/2006, 118. dosszié, személyi dokumentumok; Dávid 1954, 681. 556 Az MTA és a Művészettörténeti Dokumentációs Központ kapcsolatáról lásd Fülep 2004, F. Csanak Dóra jegyzete, 140. 557 Átadás-átvételi jegyzőkönyv 1956. január 2. Jelen vannak: a Múzeumi Főosztály részéről Korek József és Bige Józsefné. a Központi Gazdasági Igazgatóság részéről Bartai Ferenc, Pogány Ö. Gábor, mint átadó, Erdei Sándor, mint átvevő. MNG Adattár, ltsz.: 24.400/2006, 118. dosszié, személyi dokumentumok. Erdei 1956. október 1-jéig töltötte be a Művészettörténeti Dokumentációs Központ igazgatói tisztét. Eredetileg szobrásznak készült, majd író lett. A Népművelési Minisztérium főosztályvezetője, majd miniszterhelyettes. 1954-56 között a Magyar írószövetség főtitkára. Erdei Ferenc öccse. Ld. Fülep 2004, 111. 558 A december 22-re tervezett program: Művészettörténészek és műkritikusok részvétele a Képzőművészek Szövetségének első plénumán (1953. január). Az MTA Művészettörténeti Állandó Bizottságának 1952. II. félévi munkaterve, december 22-i program. Az MTA ÁB ülésének programja 1953. június, 9. pont: Beszámoló a Magyar Képzőművészek Szövetségének plénumáról (Pogány Ö. Gábor; Radocsay Dénes; Végvári Lajos). MNG Adattár, ltsz.: 24.400/2006, 114, dosszié, melléklet.