Horváth György – Király Erzsébet – Jávor Anna - Szücs György szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2008. 26/11 (MNG Budapest 2009)

IV. Múzeumok a szocializmus államszerkezetében

kifogás tárgyává tette, utasítva a Bizottságot arra, hogy „ne általában a képzőművészeti kiállítások értékelésével, hanem csak a történeti vonatkozású képzőművészeti kiállításokéval foglalkozzék".

559 Mindezt hiába kérte, hiszen az élő művészet összekapcsolása a történeti emlékanyaggal a legfontosabb kultúrpolitikai kívánalmak egyike volt, mint azt fentebb már láttuk. Fülep elhatárolódása az Akadémiának az élő művészet terén betöltendő aktuálpolitikai szerepétől nem változtatott a terveken. E szándékok árnyékában válik viszont jobban érthetővé Fülep akadémiai székfoglalójának határozott történeti alapállása is. Fülep 1950 októberében tartotta meg székfoglalóját: A magyar művészettörténelem föladata címmel.60 Előadásának lényegi vonása, hogy a művészettörténet-írást a történettudományi és nem az esztétikai-kritikai tudományok közé sorolta, mely mozzanatnak a későbbiekben fontos szerepe lett a művészettörténet dezideologizálásában. Megteremtette annak alapjait, hogy „a művészettörténet önmagát elsősorban történettudományként definiálja, s bekapcsolódjék a nemzet historikumának a korban, elsősorban Molnár Erik által kezdeményezett, utóbb Szűcs Jenő kutatásaiba torkolló vitájába", állapítja meg Fülep e programírásáról Marosi Ernő.

561 Az aktuális művészettel való foglalkozással kapcsolatos kultúrpolitikai igények mintegy villanófényként világítják meg azokat a divergáló törekvéseket, melyek egyrészt megőrizték volna az akadémiai kutatások területén a történetiség szférájának bizonyos autonómiáját, másrészt azokat, amelyek a történeti tudomány müvelésének önelvüsége helyett a jelen aktuális müvészetpolitikájával kívánták összemosni a művészettörténelcm feladatait. Ezek az ellentétes ambíciók a művészettörténeti (ekkor már Állandó) Bizottság akár egyetlen ülésének napirendjében is megragadhatók, mivel a szorosan vett művészettörténeti kutatási beszámolókon túl a Képzőművészeti Szövetség plénumának eredményeiről szóló ismertetést, az országos és fővárosi múzeumok, valamint a Műcsarnok évenkénti nemzeti kiállításainak bírálatát is napirendre tűzték.

562 Az 1953 nyara után bekövetkező enyhülés jele volt, hogy 1954ben bekerült a bizottságba Genthon István és Pigler Andor is. Továbbá, talán a politikai egyensúly kedvéért, beválasztották Berkovits Ilonát, és - mintegy hivatalból - a Népművelési Minisztérium képviseletében Aradi Nórát is.

563 Vayer 1954. január 3-án lemondott a titkárságáról, s helyébe május 26-án Radocsay Dénes lépett.

564 1954-ben a Népművelési Minisztérium Múzeumi Osztálya megpróbálta a tervezés szempontjait tisztázni az MTA II. Osztályával. Az MTA Művészettörténeti Bizottsága (Fülep Lajos?) tárgyalási alapnak szánt levelében tartalmi alapon felsorolta, hogy szerinte mely munkaterületek tartoznak a „múzeumi", s melyek az „akadémiai" témákhoz. Korek József régész, aki akkoriban a Múzeumi Osztályon dolgozott, írásban tett megjegyzéseiben kifejtette, hogy az Akadémia II. Osztályán megfogalmazott munkaelosztás helytelen. Egyrészt azért, mert az akadémiai témákat nem egyeztették sem a múzeumokkal, sem pedig az irányító minisztériummal. Másrészt tartalmi tekintetben is helytelen: „Az akadémiai tervek zömében súlypontozás nélküli tervek, amelyek nem minden esetben számolnak a meglévő anyagi és személyi szükséglettel és legtöbb esetben túlméretezettek. Különböző szakterületeken különböző elvek szerint csoportosítják a nagy akadémiai témákat, amelyekben általános tendencia, hogy akár koronként, akár nagy átfogó témában az egész szakma feldolgozó munkáját magában foglalja, sok esetben kvalitásos alapon is." Az MTA tervezete a múzeumi témák közé sorolta az „anyag meghatározását és annak publikálását. Ha ez azonban pl. összefüggött a monografikus, vagy az Akadémia kiadványában szereplő résztémával, akkor ez is akadémiai tervnek minősül". Az akadémiai témák közé nem számították bele a nagy költségigényű feladatokat: ásatási rajzok készítését, fényképezését, múzeumi dokumentációt. Korek szerint viszont csak az nevezhető akadémiai témának, ami akadémiai céltámogatásában részesül.

565 Végül keretszerződésben rögzítették a Népművelési Minisztérium és az MTA II. Osztálya kapcsolatának alapelveit, A múzeumi szakemberek az ún. akadémiai vagy kiemelt témákkal kapcsolatosan az MTA-nak tartoztak beszámolni, a kutatás időigényéről viszont a minisztérium és az Akadémia állapodtak meg egymással. Az akadémiai terv megjelölte azokat a témákat is, melyeket nem közvetlenül támogatott, ezek elvégzéséért a múzeumok voltak a felelősek. Ez utóbbi munkákat a múzeumok Tudományos Tanácsa irányította. A megállapodás továbbá előírta a kétféle intézményrendszer terveinek összehangolását.

566 Ez az egyeztetési kísérlet volt az első alkalom arra, hogy egy 1948 óta 559 Az Osztályvezetőség 1952. szeptember 10-i ülésének jegyzőkönyve Fogarasi Béla osztályelnök aláírásával. MNG Adattár, ltsz.: 24.400/2006, 114. dosszié/24. 2. oldal. 560 Ismét közölve: Müvészettörténet-írás programjai 1999. 283-305, 354-361. 561 Művészettörténet-írás programjai 1999, 257. A Molnár Erik-féle vitáról újabban, a politikai háttér részletes elemzésével: Lackó 2008. Megköszönöm Bardoly Istvánnak, hogy ez utóbbi műre felhívta figyelmemet. Szűcs Jenő történelemszemléleti fordulatot hozó cikkei a hetvenes elején láttak napvilágot, majd külön kötetben is megjelentek. Szűcs 1974. 562 Meghívó a Művészettörténeti Állandó Bizottság 1953. május 4-én tartandó ülésére. Aláíró Vayer Lajos titkár. A napirendi pontok között: Beszámolók az akadémiai témák állásáról; Pogány Ö. Gábor beszámolója a Képzőművészeti Szövetség első plénumáról (elmaradt); A Fővárosi Képtár XX. századi kiállításának bírálata (Radocsay Dénes, Genthon István); A Szépművészeti Múzeum kiállításának bírálata (Pogány Ö. Gábor). MNG Adattár, ltsz.: 24.400/2006, 114. dosszié. Végül a Képzőművészeti Szövetség plénumáról szóló beszámolóra 1953. július 8.-án került csak sor. Pogány, Radocsay és Végvári prezentálásában, a Szabad Művészetben megjelent írások alapján. MNG Adattár, ltsz: 24.400/2006, 114. dosszié/10. 563 1955-ben bizottsági tag lett Balogh Jolán és Németh Lajos is. 564 Fülep Lajos levele Lyka Károlynak 1952. III. 17, F. Csanak Dóra lábjegyzete 1. Fülep 2004, 66. 565 1954. III. 15. A fennmaradt dokumentumok egyikén, mely néhány mondatban szétválasztja az akadémiai és múzeumi tervekbe felveendő munkákat, szerepel egy FL jelzés, mely talán Fülep Lajosra utal. A lista szerint az akadémiai tervekhez tartoznak: 1. Akadémiai témák; 2. Monografikus és összefoglaló elméleti és történeti munkák; 3. Az Akadémia kiadványtervében szereplő könyvek munkálatai; 4. Akadémiai céltámogatásban részesülő témák; 5. Olyan adatgyűjtő munkák, melyek akadémiai témákhoz, illetve fontos feldolgozó munkákhoz gyűjtenek anyagot. A múzeumi tervekhez tartoznának: 1. Múzeumi anyag meghatározása és publikálása, 2. Múzeumi kiadványok munkálatai; 3. Egyéb, múzeumban végzett tudományos munka, amely nem szerepel az akadémiai tervben. Megjegyzés: A múzeumi tervbe felveendőek, személyekre lebontva a múzeumi dolgozók akadémiai tervben szereplő munkái. Korek megjegyzései erre az elosztásra vonatkoznak: MOL XIX-J-3-3-8630-894-1954 (432 d.). 566 MOL XIX-J-3-a-8630-894-1954 (438 d.)