Horváth György – Király Erzsébet – Jávor Anna - Szücs György szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2008. 26/11 (MNG Budapest 2009)

IV. Múzeumok a szocializmus államszerkezetében

Tanács helyét átvette a MMOK muzeológiai osztálya.

439 Megszűntek a Nemzeti Múzeum(ok) anyagi függetlenségét (csak részben) biztosítani képes alapítványi birtokok. De megszűnt a KOF (Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősége) is, amely addig a Hóman-féle törvényből adódóan (még 1945 után is) a Magyar Nemzeti Múzeumi Tanácsnak volt alárendelve, s eddig a vidéki múzeumok ügyeit intézte. Megszűnt a MOB (Műemlékek Országos Bizottsága), és beleolvadt a MMOK műemléki osztályába. A MMOK-nál már az első évben 105 képesített múzeumi szakember dolgozott, központja a Bródy Sándor utca 16. sz. alatti palotában, raktárai pedig a Baross u. 13-ban, a KOF egykori központjában voltak. Az intézményi változásoknál fontosabb az a mozzanat, hogy a MMOK létrehozása mintegy elfedte a hatalmi erők tényleges szándékait és pozícióit. Ahogyan az Akadémia átszervezését megelőzte a korábbi tudományos élet prominenseinek kiszorítására 1948. december 14-től életre hívott Magyar Tudományos Tanács, úgy sejthető, hogy voltaképpen a MMOK-ot is efféle átmeneti intézménynek szánták.

440 Tagjai, beleértve vezetőiket, Ortutayt és Pogányt is, valószínűleg nem sokat sejtettek nemtelen helyzetük okairól. A párt tényleges szerepének ezen álcázása sikerrel járt: a MMOK-t manapság sokan a háború utáni múzeumügy megrontójának vélik, az egykori résztvevők ellenben meg voltak győződve arról, hogy munkájuk - a sok megalkuvás ellenére - ugyanezen ügy védelmét szolgálta.

441 A MMOK vezetőjének az MDP káderosztálya részéről Pogánytjelölték ki, s ebben az értelemben nyilatkozott 1950. január 4-én a Magyar Tudományos Tanács Titkársága is.

442 így lehetett, hogy Pogány intézményvezetőként nyitotta meg a MMOK-ot a Károlyi-palotában tartott ünnepségen. Ortutay kinevezésével azonban csak helyettes lett.

443 A Központ vezető kollégiuma elismert szakemberekből állt: Dercsényi Dezső, Domanovszky György, Entz Géza, Fügedi Erik, László Gyula, Móczár László, Radnóti Aladár, Újhelyi József, Zádor Anna, Szabó Erzsébet könyvtáros, Tombor Ilona voltak a legismertebb dolgozók. Radnóti Aladár a megszűnt KOF egyik vezetője volt, Domanovszky György és Fügedi Erik korábban a VKM eltűnt javakkal foglalkozó miniszteri biztosai, Dercsényi pedig a megszűnt MOB-ot képviselte.

444 1 951-ben a MMOK javasolta Gerevich László és Bertalan Vilmos kinevezését is a központ legfontosabb osztályának, a muzeológiai osztálynak állományába. 1951-ben a MMOK a Szépművészeti Múzeum élére továbbra is Oltványi Imrét jelölte, az Ipannűvészcti Múzeuméra pedig Dobrovits Aladárt. A MMOK-hoz öt országos és hat fővárosi múzeum tartozott, köztük a Fővárosi Képtár is,

445 ezen kívül öt állami fenntartású vidéki múzeum, továbbá 49 vidéki önkormányzati múzeum.

446 Ez a felosztás ideiglenesnek számított, hiszen a MMOK már 1950. áprilisban javaslatot tett a vidéki múzeumok államosítására.

447 Mindez megelőző lépés lett volna, hiszen az év októberében megtartott tanácsválasztások nyomán a vidéki múzeumi szervezetek - melyek addig a helyi múzeumegyesülctek, vagy más autonóm intézmények kezelésében voltak - a megalakuló tanácsok birtokába kerültek. Ezek első intézkedéseikkel gyakran a múzeumépületek kisajátítására, nem megfelelő személyek kezébe juttatására törekedtek. Pogány 1951 januárjában a Népművelési Minisztérium segítségét kérve intéz körlevelet a Tanácsokhoz, melyben felhívja a figyelmüket az 1949. évi 13. sz. tvr.-re, valamint a múzeum- és műemlékvédelem szempontjaira. A szöveg pártos hangvétele - pl. a Szovjetunió példájának szüntelen emlegetése - szemmel láthatóan az apparátusok meggyőzését célozta, a tényleges szándék azonban a vidéki múzeumok helyzetének javítása, a kallódó műkincsek feltalálása volt.

448 Utólag visszatekintve a MMOK működésére, annak legfontosabb eredménye az ország múzeumi hálózatának egységesítése volt. Ez az egységesítés ugyanis előfeltétele volt annak, hogy a vidéken őrzött műtárgyakról azonos szempontú nyilvántartásokat vezessenek, s hogy szélesebb körben megkezdődhessen azok tudományos feldolgozása is. A MMOK feladatai közé tartozott a műemlékek védelme olyan történeti helyzetben, amelyben a háború által okozott súlyos sérülések még alig voltak helyreállítva, s amikor a kastélyok, kolostorok elhagyatottsága a háborúhoz hasonló mértékben erodálta a műemlékek állagát. Veszélyt jelentettek az erőltetett iparosítás által okozott károk, továbbá a döntéshozók egy részének a műemlékekkel szemben megnyilvánuló, aktivista magatartása is. Gerő László 1952 áprilisában Pogánynak írt feljegyzésében, amely a „Műemlékvé439 A Múzeumi Tanács iratait és berendezési darabjait részben a VKM-be, részben a MMOK-ba szállították. Megjegyzendő, hogy ebben a „hagyatékban volt a Munkácsy-hagyaték egy része is". MOL XIX-.l-19-a-1620-N-4156/1950. 440 A Magyar Tudományos Tanács a tudományos élet „Tervhivatalának" szerepét volt hivatva betölteni, hogy azután hirtelen megszűntével annak vezetősége és titkársága beleolvadjon az Akadémia apparátusába, átvéve ott a tényleges hatalmat. Ld. Huszár Tibornak a Tudományos Akadémia 1948-1949-es sorsáról szóló kötetében: A tudománypolitika új fordulata. Magyar Tudományos Tanács helyett szovjet típusú Akadémiát, s különösen Az „ akció " lefüggönyözöttsége: a megtévesztettek és megtévesztők című fejezeteket. Huszár, 1995, 104-115. 441 A MMOK tevékenységét negatív kontextusban tárgyalja K. Végh 2003, 81-97, valamint a Nemzeti Múzeum történetével foglalkozó több tanulmány is: MNM 2002. 442 A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége Káder Osztály levele, valamint a Szervező Bizottság f. hó 2.-i határozata, Kiss K. aláírással. Csatolva ehhez 18/1950 számú levél, 1950. febr. 5., Patkós Lajos, az MTA személyzeti osztályának vezetője. MNG Adattár, ltsz.: 24.400/2006, 118. dosszié, személyes dokumentumok. 443 Az alakuló ünnepségről lásd Bökönyi Sándorné visszaemlékezését MNG Adattár. Az Elnöki Tanács március 9-ével nevezte ki Ortutayt a MMOK elnökének. Belépésekor Ortutay azonnal megváltoztatta a központ vezető kollégiumának összetételét. (Ennek pontos mértékét egyelőre nem ismerem.). MOL XIX-J-19-a-1620 MMOK/3828/1950: Darvas József, levelében, melyen titulusa nem, csak aláírása szerepel, értesíti Pogányt, hogy 1950. április 1-től a „vezetésem alatt álló minisztérium a MMOK intézet vezető helyettes besorolásba helyezte". MNG Adattár, ltsz.: 24.400/2006, 118. dosszié, személyes dokumentumok. 444 A Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának szervezete. MOL XIX-J-3-a-1713-2-55-1951 (5101). 445 Korábban felmerült, hogy a Fővárosi Képtár jogilag nem tartozott volna a MMOK alá. (Ld. Földes 1998; Vigh 2003). A források cáfolják ezt, amint erről az alábbiakban erről még szó lesz. 446 Vidéki állami múzeumok: Állami Balatoni Darnay Múzeum, Keszthely; Kisfaludy Múzeum, Sümeg; Kossuth Múzeum, Monok; Állami Múzeum, Mohács; Sárospataki Múzeum. 1950, IX. 25. MOL XIX-J-19-a-1620 MMOK-11768/1950. 447 A rendelettervezet 1950. IV. 6.-án kelt, s a rendelet szövegén kívül elkészült az indoklás is. MOL XlX-J-19-a-1627-V-4775/1950 MMOK. 448 Pogány a levélben kifejti a szocialista múzeumok célját, szembeállítva őket a régi múzeumokkal. A „reakciós idők múzeumai poros raktárakként hatottak és idealista szempontjaik nem az igazi tudást szolgálták, hanem az uralkodó osztályok érdekeit. Ezt azért szükséges leszögeznünk, mert nyilván a régi múzeum népellenes emlékképc határozza meg azoknak a tanácstagoknak a gondolkodását, akik (...) a múzeumban valami felesleges, a mai élethez nem tartozó és éppen ezért valami háttérbe szorítandó intézményt látnak". Pogány példákat is felhoz, így például a Szekszárdi Múzeum esetét, „ahol a tanácsok nem látván be a múzeumok nagy szocialista jelentőségét hosszú ideig minduntalan cl akarták venni a múzeum épületét....". Utal arra, hogy a kastélyok műtárgyait, bútorait tanácsi használatba vették (pl. a zalaszentgróti Tanács az ottani Károlyi-kastély esetében.). MOL XIX-J-a-1713-2-52-1951/51 d.