Horváth György – Király Erzsébet – Jávor Anna - Szücs György szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2008. 26/11 (MNG Budapest 2009)

IV. Múzeumok a szocializmus államszerkezetében

delem továbbfejlesztése" címet viseli, összefoglalta mindazokat a sikertelen akciókat, kísérleteket és előterjesztéseket, melyeket fennállása óta a Központ a műemlékek védelmének érdekében végzett, illetve kiadott.

449 A cél a műemlékvédelem költségeinek beillesztése volt az országos tervekbe, megfelelő költségkeret elérése ezen célok érdekében. Erről tárgyaltak az Országos Tervtanáccsal, közvetlenül Vas Zoltánnal és másokkal. Gerő szánalmasnak írja le az eredményt, noha a tárgyalásokba bevonták többek között az MDP agitprop osztályát (Horváth Márton) is. A MMOK vezető kollégiuma ezek után szükségesnek találta, hogy a műemlékvédelem dolgában a legfelsőbb pártvezetéshez forduljon. Pogánynak ez ügyben Rákosi Mátyáshoz intézett levele a példája annak, hogyan lehet a proletkult nyelvén kísérletet tenni a műemlékek védelmének elfogadtatására.

450 A levéllel párhuzamosan futott Pogány Fővárosi Tanácshoz írt aktája a Batthyány tér műemlékeinek ügyében. A Főváros ugyanis minden előzetes egyeztetés nélkül bejelentette az ott álló templomok és műemlékházak lebontását. Új feladat volt a népi műemlékek mentése is, mellyel kapcsolatban Ortutay irányelveket adott ki.

451 A Központ a jelek szerint hamar megpróbált alkalmazkodni az ideológiai elvárásokhoz is. Az első feladatok közé tartozott a múzeumok kiállításainak átépítése az új történelemszemléletnek megfelelően. Mivel a múzeumokban csak kevés anyag volt látható a „a dolgozó nép" produktumaiból, az éppen álló kiállításokat mindenütt ki kellett bővíteni „a nemzeti történelem egésze" irányába. 1950 májusában megszerveztek egy múzeumközi bizottságot is, melynek feladata volt az új múzeumi programok és átszervezések előkészítése. E gyorsan végrehajtható munkák mellett tervbe vették egy új történeti múzeum kiépítését is, melynek anyagát más múzeumok adták volna össze.

452 A múzeumok anyagának ezt a keverését eufemisztikusan „profilozásnak" nevezték.

453 Tegyük hozzá: a „profilozási düh" nem csak a múzeumok pártállami korszakában jelentett halálos fenyegetést a történetileg kialakult gyűjteményekre. Mint már szó volt róla, az már a Hóman-éra múzeumpolitikáját is jellemezte. A műtárgymozgások ugyanis a legszélesebb körű dokumentálás ellenére a legtöbbször egyet jelentettek, jelentenek a gyűjteményekhez kötődő történetek, a tárgyakat kísérő emlékezet megsemmisülésével. A MMOK kiállításrendező csoportját Bényi László vezette. A csoport nemcsak kiállítási terveket készített, hanem kivitelezte is azokat, sokszor spártai körülmények között.

454 Ilyesféle átrendezésről számol be számos cikk 1950 augusztusában a szegedi Móra Ferenc Múzeum új kiállításai kapcsán.

455 Az időszaki kiállítások, s az azokat kísérő agitációs programok sem maradtak meg a budapesti színtereken, hanem hálózatszerűén terjesztették azokat vidéken is. A Szovjet Grafika című kiállítás például 1950 áprilisában Szegedre került, hogy azután onnan vigyék tovább Makóra, Vásárhelyre és Szentesre. A kiállítást Ék Sándor előadásai ismertették.

456 A MMOK talán leginkább igénybe vett csoportja a Nyilvántartási Osztály volt. Ide futottak be a vidéki múzeumok újonnan beleltározott müveinek kartonállományai. Új, egységes leltárkönyvet és nyilvántartási kartonokat vezettek be ugyanis, s ezek alkalmazását minden múzeumtól megkívánták. A leltározást a MMOK munkatársai végezték helyi segítséggel, a kartonokat pedig a MMOK költségén gépeitették le egységes nyilvántartási formában, három példányban.

457 Az 1949. évi 13. tvr. végrehajtási utasítása a magán- és egyházi gyűjtemények számbavételéről is intézkedett.

458 Az utasítás szerint a bejelentéseket a MMOK szakértőinek helyszíni szemléje követte, melynek során eldőlt, hogy a tárgy vagy gyűjtemény védetté lesz-e nyilvánítva.

459 A törvény külön kategóriaként vezette be a „nemzeti érdekű magángyűjtemény" fogalmát, mely gyűjtemények a MMOK felügyelete alatt álltak.

460 A másik, rohammunkát követelő helyzet a megszüntetett szerzetesrendek, kallódó vagy veszélyeztetett egyházi javak védelme miatt alakult ki. A központ már az év közepén foglalkozott a szerzetesrendek ügyével, melyeket hivatalosan majd csak 1950 szeptemberében szüntet meg az Elnöki Tanács rendelete.

461 A helyzet drámaiságát mutatja az a javaslat, melyet júniusban Fügedi Erik készített a vezetés felhívására az egyházi műkincsek körüli, azonnali teendőkről.

462 A tervek szerint a magángyűjteményi anyag felmérése és a kartonok elkészítése után 449 Gerő László feljegyzése Pogánynak, a MMOK elnökhelyettesének, 1952. április 2., melléklettel. Kézirat, 5 oldal, MNG Adattár, ltsz.: 24.400/2006, 105. dosszié/l. 450 „Tudjuk, hogy ezek a folyamatban levő munkák mily jelentős anyagi áldozatot kívánnak népgazdaságunktól és mintaszerű kivitelük példaképpen állítható nemcsak a hazai, de a külföldi műemlékvédelem elé. Emellett azonban fel kell hívnunk Rákosi elvtárs figyelmét az országban pusztuló műemlékeink súlyos kérdésérc, emlékezve Lenin szavaira, ami a szovjet műemlékvédelem számára az alapvető irányt mutatta: „Feltétlenül mindent meg kell tennünk, nehogy kultúránk ezen alappillérei értékükből veszítsenek, mert ezt a proletariátus sohasem bocsátaná meg nekünk". Pogány fogalmazványát lásd: MOL XIX-J-19-c-l tétel/23/1951. A levelet Ortutay aláírásával postázták. 451 Ortutay 1952. február: Körlevél a népi műemlékvédelem ügyében. MNG Adattár, ltsz.: 24.400/2006: 105. dosszié/14/b. 452 Részlet a Pogány által megfogalmazott levelek egyikéből (Mihalik Sándor helyettes főigazgatónak. Iparművészeti Múzeum): „szíveskedjék a Történeti Múzeum gyűjteményének a nemzeti történelem teljességének irányában való kiépítésére a javaslatot megtenni"- 1950. május 2. MOL XIX-J-a-1623-T-5213-1950 MMOK. 453 Különösen, ha az még a Szovjetunió múzeumaihoz hasonló múzeumszerkezet megvalósítását tűzi ki célul. „Múzeumaink profilozása". Szerző és dátum nélkül, 1952. eleje. MNG Adattár, ltsz.: 24.400/2006: 105. dosszié/14. 454 A visszaemlékezök szerint sok helyütt nem lévén szálloda, a MMOK munkatársai a fűtetlen kiállítási helyiségekben, a földön voltak kénytelenek megaludni. 455 Szelesi Zoltán idézi az új kiállítást berendező Bényi László cikkét: Népünk szolgálatában. A szegedi múzeum újjárendezett képtára. Szelesi 1975, 210. 456 Szelesi 1975,210-222. 457 Múzeumok és műemlékek országos központja működésének egy éve. (Ortutay Gyula). 1951. május 30. 14 lap, gépírás. MOL XIX-J-19-c-l tétel 14/1951. 458 A 438. számú jegyzetben idézett VKM utasítás II. és III. fejezet III. fejezete szólt a bejelentési kötelezettségről és a teendőkről. Be kellett jelenteni: a) minden régészeti tárgyat; b) a XIX. század közepe előtti időből származó iparművészeti és történeti jelentőségű tárgyakat, c) már nem élő művészek képzőművészeti alkotásait, valamint élő művészek XX. század előtt készült alkotásait, d) jelentős néprajzi és természettudományi tárgyakat, e) történelmi értékű muzeális könyvanyagot. A bejelentést december 15-ig az addig a napig működő KOF-nál (Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősége Budapest, VIII. Baross u 13.), annak megszűnése után a MMOK-nál (VIII. Bródy Sándor u. 16.) kellett megtenni az e célra bevezetett űrlapon vagy levélben. 459 A végrehajtási utasítás kitér erre: „a bejelentéstől függetlenül a számbavételről a miniszter központi kiküldöttek útján is gondoskodik." A házkutatások korszakában ez igen fenyegetően hangozhatott, ezért aztán sok bejelentés érkezett. A MMOK felállításának körülményeiről, az intézmény hirtelenjében összeverbuvált, ám kitűnő szakemberekkel is rendelkező állományáról lásd: Kaposvári 1997. 460 1949. évi 13. tvr. III. fejezetének 9. §-a. 461 Elnöki Tanács 1950. évi 34. sz. tvr. szeptember 7, 462 1) Kérje fel az Elnökség az illetékes hatóságokat a muzeális értékek átadására. 2) Utasítsa a Nyilvántartási Osztályt, hogy munkájának súlyát azonnal helyezze át azoknak a rk. egyházi intézményeknek anyagára, melyek tavaly ősszel nem kerültek összeírásra. 3) Utasítsa a Szervezési Osztályt, hogy a Tatai Múzeum becsomagolt anyagáról, mely jelenleg a piarista rendházban van, elszállításáról gondoskodjék. 4) Utasítsa a vidéki múzeumok vezetőit, hogy az egyházi intézmények műtárgyállományában tapasztalható változásokat azonnal jelentsék a Központnak. MMOK Muzeológiai Oszály 1950. évi osztályértekezleteinek jegyzőkönyvei. 12. sz. MOL XIX-J-a-1623-T-5213-1950 MMOK.