Horváth György – Király Erzsébet – Jávor Anna - Szücs György szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2008. 26/11 (MNG Budapest 2009)

II. A nemzeti képtár gondolatának kiteljesedése

Országos Képtár átalakítása nyomán rendezett. Az átszervezést a Nemzeti Múzeum és Országos Képtár ügyeit vizsgáló bizottságjavasolta.

91 1875 és 1877 között a Nemzeti Múzeumban lévő összes régi képet átszállították az Országos Képtárba, a modern müveket pedig onnan a Nemzeti Múzeumba tették át.

92 Az 1881. május l-jén újonnan megnyíló Országos Képtár átrendezésekor következetesen érvényesült a művészettörténet szempontja. A megnyitón Pulszky Ferenc mint a Nemzeti Múzeum igazgatója, továbbá a magyarországi gyűjtemények főfelügyelője, Ligeti Antal és Pulszky Károly fogadták a vendégeket.

93 Pulszky Ferenc üdvözlő szavai a képtár átrendezésének újszerűségét hangsúlyozták: „az akadémia és a törvényhozás áldozatkészsége lehetővé tették azt, hogy a képtár valahára úgy rendeztessék, amint a műigények kívánják".

94 (Müigények = művészettörténettudomány igényei értelemben.) Itt kell megjegyeznünk, hogy az Országos Képtár ügyvezetése továbbra is a Nemzeti Múzeum igazgatójára hárult: az elkülönített képtár - 1871-től kezdve mintegy a Nemzeti Múzeum filiáléja volt.

95 Ez a mozzanat a későbbi múzeumtörténetekben mintegy elsikkadni látszott. Már Szalay Imre se tért ki rá 1902-ben, a Nemzeti Múzeumot érintő eseménytörténetében. A filiale kifejezés itt abban a formában értendő, hogy az Országos Képtár életének legkisebb eseményeit, kezdve a padló beeresztésétől az üvegezésen át a katalógus kiadásáig, Pulszky Ferenc számolta el a Nemzeti Múzeum pénztárán keresztül.

96 1880-ban Pulszky Ferenc levelezik a miniszterrel az Országos Képtár elkészítendő katalógusáról. Pulszky Károly javaslatára Pulszky Ferenc teszi meg javaslatait a képtár catalogue raisonnéjének kiadására, mely javaslatot a miniszter el is fogadja. Trefort Ágoston Pulszkyhoz írt leveléből kiderül, hogy a képeken látható feliratok és jelzések kifényképezése már ekkor elkezdődött, s erre a minisztérium külön keretet is biztosított. A szignók és feliratok képeinek ekkortól kezdődően elkészített dúcait az Országos Képtár 1881-es ideiglenes katalógusa még nem használja. Első megjelenésük majd csak az 1897es katalógus-kiadásban következik be.

97 Az 1897-es katalógus kolofonja azonban már nem tünteti fel a szerzőt: nem kétséges, hogy azért, mert Pulszky Károlyt ekkorra már felfüggesztették állásából. Térey Gábor még egy évtized múltán is ezeket a cinkográfiai eljárással készített felirati képeket - újabbakkal együtt - használja majd fel a Szépművészeti Múzeum Régi Képtárának tudományos katalógusaiban.

98 Az Országos Képtár 1881-es átrendezésétől kezdve tehát Pulszky Károly külön kiállítási helyiséget biztosított a magyarországi eredetű régi festményeknek.

99 Mint írja, azoknak a „műemlékeknek, melyek egy magyar művészeti iskola létére utalnak".

100 A képtári termek megnevezése ekkor a művészek nemzetiségére utalt, egyben iskolát is értve ezen: olasz, német, németalföldi mesterek termei sorakoztak egymás után, külön helyet biztosítva az „Olaszországot járt" német, németalföldi és francia művészek alkotásainak. A magyar eredetű képek megjelölése: „Magyarországi képek", mindösszesen 11 mű, főként a Jankovich-gyüjteményből, közéjük sorolva két német táblaképet is az Ipolyi-képtárból.

101 Az 1881 után megjelenő Országos Képtári, majd a Szépművészeti Múzeumi katalógusokban ez a besorolás hagyományosan fennmaradt. 1888-ban a magyarországi művek közé sorolt 9 táblakép között kiállították a renoválás alatt lévő kassai székesegyház főoltárát díszítő szárnyasoltár képes tábláit is, melyek leírását Pulszky katalógusa részletesen publikálja.

102 1897-ben a magyar táblaképek száma nem gyarapodott. Erre csak 1906-ban kerül majd sor, amikor Térey katalógusa immár 18 művet utal a magyarországi müvek közé, főként addig „német iskola" megnevezéssel beleltározottakat. A terem elnevezése 1906-ban: „Magyarországi festők képei a XV.-XVI. századból". A „magyar iskola" elnevezés tehát még ekkor sem tünt elfogadottnak. Ami a nemzeti képgyűjtemények további történetét illeti, a nyolcvanas évek újabb szemléletbeli fordulatának tekinthetjük - az első fordulat a művészettörténeti szempont megjelenése volt az Országos Képtár kapcsán - a gyűjtemények históriai és a művészeti szempontok szerinti elkülönítését. A történeti és művészeti szempont külön-külön való érvényesítése nem a véletlen müve vagy a helyhiány szülötte volt, hanem évszázados fejlődésre kiható, tényleges fordulat, mely magával hozta az önálló Történeti Képcsarnok megalakítását. A Képviselőház 1882-ben tárgyalta P. Szathmáry Károly író, képviselőházi tag emlékiratát, amelyben egy Történeti Arcképcsarnok felállítását javasolta.

103 Voltaképpen egy nemzeti panteon felállításának régi igénye jelent meg itt, egy olyasféle gyűjteményé, mint amely a ver91 Ez a bizottság 1872-től kezdve működött. Szalay 1902, XXXIV. 92 Az Országos Képtárból a Nemzeti Múzeumba 60 képet hozatott át Pulszky Ferenc. Az erre vonatkozó akták címlapján lásd: „Kimutatása az Országos (Esterházy) Képtárból a magyar Nemzeti Múzeum képtárába áthozatott festményeknek 1875. június hóban. A művész neve, képek tartalma az 1873-beni képtári lajstrom szerint". MNG Adattár, ltsz.: 19798/1977/1; „Kimutatása a m.n. múzeumi képtárból az országos (Esterházy) képtárba áttétetett képeknek 1875-ik év június havában. (150 db.)" MNG Adattár, ltsz.: 19798/77/3. 93 N. N.: Az Országos Képtár megnyitása. Vasárnapi Újság XXV111. 19. szám, 1881, 302-303. Ligeti a Nemzeti Múzeum képtárának őre, Pulszky Károly ekkor még „ideiglenes őr". A megnyitóra megjelent a Franklin-társulat kiadásában Pulszky Károly ideiglenes képtári katalógusa: Kat. Budapest Országos Képtár 1881. 94 A megnyitón Trefort miniszter Hegedűs Candid Lajos. Szalay Imre és Forster Gyula osztálytanácsosokkal jelent meg. de az országgyűlés elnökei, előző miniszterek is jelen voltak, és persze Ipolyi is. N. N: Az Országos Képtár megnyitása. Vasárnapi Újság XXVIII. 19. szám, 1881, 302-303. 95 Az Országos Képtár Pulszky Ferenc által aláírt elszámolásai 1875-1880 közötti évekből az MNG Adattárában, ltsz.:19801/977-19880/1977. 96 Pulszky Károly a saját ügyeivel kapcsolatos kérvényeit a múzeumok és képtárak főfelügyelőjének, Pulszky Ferencnek címezi például az Országos Képtárban tartandó előadásokkal kapcsolatban. MNG Adattár ltsz.: 19826/1977. 97 Az 1897-es német nyelvű kiadás címoldalán megjegyzés olvasható: „Catalogue Raissonné ist in Vorbereitung". Kat. Budapest National-Gallerie 1897. 98 Kat. Budapest SzM 1906/a. (Térey Gábor) 99 Kat. Budapest Országos Képtár 1881 (Pulszky Károly). 100 A megfogalmazás az Országos Képtár 1897-es német kiadásában szerepel, amikor Pulszkyt a miniszter már felmentette igazgatói teendői alól, a katalógus előkészítése azonban valószínűleg megelőzhette ezt az időpontot. Kat. Budapest 1897, Bevezető sorok. A katalógus nem közli a szerző nevét. Megemlítendő, hogy ez a katalógus felsorolja az 1885-ben. minisztériumi iniciatíva nyomán, az Országos Képtárból a Délmagyarországi Múzeumnak átadott képeket is. Ezek főleg másolatok voltak. Kerültek képek Szombathelyre és Besztercebányára is. A másolatmúzeumok külföldi példáiról és a magyarországi tervekről lásd: Révész 2001, 28-34, valamint 197. jegyzet. 101 A Jankovich-gyüjtemény táblaképeit az MNG Jankovich-katalógusa azonosította: (Mikó Árpád): Festmények és faragványok I. In: Kat. Budapest MNG 2002, 47-65; továbbá lásd ugyanitt: Garas 2002, 16 18. 102 Kat. Budapest Országos Képtár 1888. 103 P. Szathmáry Károly: Emlékirat egy magyar történeti arcképcsarnok ügyében. Budapest. 1882; Fejős 1959, 285.