Horváth György – Király Erzsébet – Jávor Anna - Szücs György szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2008. 26/11 (MNG Budapest 2009)

VI. A Magyar Nemzeti Galéria korszakai - Múzeum és a reflektált múlt (A historizmus vége)

nyos nemzeti narratíva szuggesztív dramatizáltságából, egy modernebb, reflcktáltabb történelemképre támaszkodott.

1447 Ezt a reflektált képet nemcsak a kiállítás katalógusának tudományos cikkei, hanem Thomas Klestil államelnök és Erwin Pröll alsóausztriai tartományi elnök bevezető sorai is érzékeltették. Az osztrák millennium legfontosabb gondolatát Klestil elnök fogalmazta meg a politikai retorika fordulataival is élve: „Európa történetét áttekintve, azzal kapcsolatban, hogy hogyan jöttek létre a különböző nemzetek, eltérő hagyományokkal találkozhatunk: a kezdeteknél a legtöbbször a hatalom megragadásának, háborúknak és forradalmaknak eseményei állnak, máshelyütt egyes személyek heroikus tetteire vagy vallásos legendákra hivatkoznak. Mindez azonban Ausztriára nem érvényes. Lehet, hogy mélyebb értelem húzódik meg a mögött a tény mögött, hogy a fogalom, Ostarrichi-Österreich, legelőször épp egy jogi aktussal kapcsolatos oklevélben - tehát egy békés jogügyletben - fordul elő. Ezt annak jeleként is értelmezhetjük, hogy az osztrák nemzeti létet évszázadokon át a törvényesség és a rend igénye hatotta át."

1448 Az osztrák millenniumi ünnepnek tehát igen erőteljesen hangsúlyozott mozzanata volt, hogy lényegében elhatárolta magát az olyasféle rendezvényektől, mint például az 1896-os magyar millenniumünnep, amelynek centrumában épp a hatalom egykori fegyveres megragadásának történeti ünneplése állt.

1449 A magyar millenniumi gondolattól való elhatárolódás különben abban is kifejezésre jutott, hogy az osztrák millenniumi kiállításnak alig volt magyar közreműködője, s gazdag anyagát is csupán ausztriai és cseh múzeumokból szedték össze.

1450 A történelemkép modernizálásának szándéka az 1996-ban megült magyar millecentenárium kapcsán is megfigyelhető volt azokon a kiállításokon, amelyek nem rekedtek meg a magyar nemzettudatban élő toposzok puszta felidézésénél, s rendezőik arra törekedtek, hogy a magyar nemzettudati sajátosságokat árnyaltan és reflexióikkal együtt tárják a közönség elé.

1451 Az 1896-os millenniumi ünnep idején számos kulturális intézmény született. Erre reflektálva szentelt nagyszabású tárlatot a Szépművészeti Múzeum Schickedanz Albert életmüvének. Schickedanz neve ugyanis nem csak a Szépművészeti Múzeum építészeként kötődött a millenniumhoz, hanem a Műcsarnok és az Ezredévi Emlékmű egyik tervezőjeként is. A kiállítás alcíme: Ezredévi emlékművek múltnak és jövőnek is erre az összefüggésre utalt.

1452 1996 kora tavaszán - a művésztelep megalakulásának centenáriumán - nyílt meg a Magyar Nemzeti Galéria Nagybánya-kiállítása, majd a millecentcnáriumi év hivatalos beköszöntöjeként a Magyar Nemzeti Múzeum honfoglalás-történeti bemutatója.'

45

' A pannonhalmi bencés apátság alapításának ezredik évfordulójáról megemlékező tárlatot rendezett.

1454 Március végén, mintegy reflektálva a 896-os esztendő eseményeire, a magyarság őstörténetét és a finnugor népek hagyományos kultúráját mutatták be a Néprajzi Múzeumban. Még ugyanebben az évben ugyanitt nyílt meg az Utazások Magyarországon - Az idegenforgalom és a protokoll Magyarországon 1896-1996 című tárlat, amely a millenniumi és a millecentenáriumi ünnep különbözőségét és az ünneplcsformák terén meglévő kontinuitást is érzékelhetővé tette. Az osztrák és magyar millenniummal kapcsolatos művészi reflexiókat állította tárlatának középpontjába a Fővárosi Képtár - Kiscelli Múzeum. A Öt magyar és öt osztrák meghívott művész alkotásainak adott helyet a múzeum Templomtér nevű helysége. Ez a kiállítás a Mítosz, Memória, História címet kapta, célja azonban nem az évfordulókhoz kapcsolódó nosztalgia megerősítése volt, hanem, mint Fitz Péter megfogalmazta: „azoknak a művészi reflexióknak a kiváltása, amelyeknek a közös múlt, a metaforikus értelemben vett közös hely - térség -, hasonló és eltérő kultúra, emlékezet, mítosz az alapja".

1455 A nemzeti fogalmával összefüggő témák társadalomban betöltött szerepét legelőbb a Néprajzi Múzeum kiállítása vette górcső alá, összegyűjtve mindazon ábrázolásokat, melyek valamilyen emblematikus kapcsolatban álltak és állnak a magyar nemzettudat történeti toposzaival.

1456 Mint az 1994-ben rendezett kiállításon is megjelent, a nemzeti történelem hőseinek és eseményeinek ábrázolásai, képei és tárgyai, vagy ahogy a rendezők fogalmaztak: „jelképei", jelentős szerepet játszottak a nemzetek legújabb kori önképének, valamit a más nemzetek negatív képének kialakulásában. Ez a kiállítás nem határolta le anyagát a magas művészet körénél, hanem kiterjedt a populáris tárgyakra is, amelyek egyben a nemzettudattal kapcsolatos antropológiai kutatásokhoz is például szolgáltak. A téma aktualitását jelzi, hogy pár évre rá a berlini Deutsches Historisches Museum is e téma felé fordult; különböző nációk nemzettudatának a művészetben és a történetírásban egyaránt megjelenő ábrázolásait gyűjtötte össze egyetlen nagy, európai panoráma keretében (1998). A Monika Flacke rendezésében megnyílt tárlat a Mythen der Nationen címet viselte.

1457 Egymás mellett sorakoztak itt a nemzetalapítások képei, a szabadság1447 Az osztrák történészek szándékairól és az osztrák millenniummal kapcsolatos vitákról lásd: Hannes Stekk Geschichte feiern Funktionen und Ausdrucksformen. In: Beiträge zur historischen Sozialkunde. Nr. 1, 1996, Wien, 3-4; Emil Brix: Kontinuität und Wandel im öffentlichen Gedenken in den Staaten Mitteleuropas. In: Kampf um Gedächtnis 1997, 13-21. 1448 Ostarrichi - Österreich: Kat. Niederösterreichisches Landesmuseum 1996, VII. 1449 Ez a távolságtartás nem új keletű. Noha Ferenc József 1896-ban részt vett a millenniumi kiállítás megnyitásán, és vállalta azt a szerepet is, hogy személyét és családját az ideológiák szintjén összemossák az Árpád-házzal, voltaképpen mindent megtett, hogy a magyar ünneplés megmaradjon a belügyek szintjén, s nem járult hozzá azoknak a nemzetközi diplomácia szférájába történő kiterjesztéséhez, a külföldi államok képviselőinek meghívásához. 1450 Az osztrák millennium kapcsán különben széles körű sajtóvita alakult ki, főként azért, mert annak időpontja, egy év csúszással, közel esett az ország nemzetiszocialista hatalom alóli felszabadulásának 50 éves jubileumához (1995). Susanne Breuss - Karin Liebhart - Andreas Pribersky: Rituale des nationalen Gedenkens - die Schweiz, Frankreich, Österreich und Deutschland im Vergleich. In: Kampf um Gedächtnis 1997,403-409. 1451 Lővei 1997. 1452 Kat. Budapest SzM 1996. Rendező: Gábor Eszter. 1453 Kat. Budapest MNG 1996; Fodor István (szerk.): A honfoglaló magyarság. Kiállítási Katalógus. Magyar Nemzeti Múzeum. Budapest 1996. 1454 Möns Sacer 996-1996. 1455 A kiállítás koncepciója Hegyi Lórándtól eredt, rendezők: Fritz Péter és Hegyi Lóránd. A meghívott művészek: Bak Imre, Jovánovics György, Hermann Nitsch, Franz West, Trombitás Tamás, Záborszky Gábor, Peter Kogler, Fehér László, Peter Sandbichler és Alois Mosbacher. Ld: Fitz Péter: Mítosz, Memória, História. www.btmfk.iif.hu - 2009-03-16. 1456 Hofer 1994; a Néprajzi Múzeumban a Magyarok Kelet és Nyugat köztcímű kiállítást kísérő, 1994. november 21-22-én tartott konferencia előadásait lásd: Hofer (szerk.) 1995; továbbá: Magyarok Kelet és Nyugat között, 1996, Hofer Tamás: Bevezető. 1457 Kat. Berlin Deutsches Historisches Museum 1998.