Horváth György – Király Erzsébet – Jávor Anna - Szücs György szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2008. 26/11 (MNG Budapest 2009)

VI. A Magyar Nemzeti Galéria korszakai - Múzeum és a reflektált múlt (A historizmus vége)

harcok és forradalmak ábrázolásai, háborús hőstettek és a nemzeti kultúra hőseinek képei: mindazok a témák tehát, amelyek az egyes nemzetek identitásának hordozóivá váltak. A magyar történelem mítosszá vált jeleneteit - Árpád és Szent István ábrázolásait - a Magyar Nemzeti Galéria képei és az Iparművészeti Múzeum tárgyai képviselték.

1458 A Mythen der Nationen gondolatkör folytatásaként a berlini múzeum 2004-ben újabb bemutatót hívott életre. Ez a tárlat, amelyet a történeti emlékezet működési formáinak szenteltek, az 1945-ben történtekkel, a világháborút és a genocídiumokat feldolgozó ábrázolásokkal foglalkozott, bemutatva a nemzeti mítoszformálódás legújabb állomásait. Azt a folyamatot, amelyben az egyes nemzeti történetekből fokozatosan kikoptak és kikopnak az önképre vonatkozó negatív vonások, elhárítva a felelősség és a nemzeti bűnök ábrázolását. A Monika Flacke által rendezett újabb tárlat segített felismerni a mítoszformálódás torzító hatását, s ebben a történeti amnézia alakító szerepét.

1459 A hősök típusainak történeti változásaival foglalkozott az az ausztriai tárlat is, amely eddig talán a legáltalánosabb értelemben vetett számot a hőskultusz különböző jelenségeivel, köztük a történeti emlékezet és emlékmű-kultusz történeti változásaival. Ennek alkalmával az alsó-ausztriai Tartományi Múzeum nagyszabású installációval egészítette ki az újonnan restaurált, ún. heldenbergi hősi emlékmű együttesét, azon a helyen, amely voltaképpen az első 19. századi értelemben vett osztrák nemzeti emlékmű színterének számított.

1460 A Radetzky marsallnak, valamint a Habsburg Birodalom egységének szentelt, több épületből, parkból, valamint szoborcsarnokból álló emlékművet 1848 és 1859 között saját költségén állíttatta fel Josef Gottfried Pargfrieder gyáros és nagykereskedő. Radetzkyt is itt temették el 1858-ban.

1461 Tehát privát eszközökből épített emlékmű volt ez, s nem állami építkezés, mint oly sok emlékmű esetében megfigyelhető c korban, majd a későbbi időkben is.

1462 A kiállítás, amely Lauter Helden címet viselte - Wolfgang MüllerFunk egyetemi tanár és Georg Kugler, a Kunsthistorisches Museum vezető munkatársa koncepciója szerint - a történelem és a jelenkor hőstípusait mutatta be, kezdve a sort az ókori nagyságokkal és befejezve korunk futballsztárjaival és Cyberhőseivel. A kiállítás témasorozatának hátterében a filozófus és kultúrtörténész Müller-Funk Die Kultur und ihre Narrative címen néhány évvel korábban megjelentetett monográfiája állt. Müller-Funk szerint a különböző kultúrák meghatározó struktúráiban különböző narratíva-típusok ismerhetők fel. Ilyen narratíva-sémák soraként mutatta be az említett kiállítás az egy-egy kultúrára jellemző, héroszaikkal kapcsolatos régi és újabb elbeszéléseket, s a nyomukban született képzőművészeti alkotásokat.

1463 A Lauter Helden című kiállítás témáinak feldolgozásához az osztrák és cseh szerzőkön kívül több magyar kutató is hozzájárult. Rásky Béla és Karin Liebhart a magyar és osztrák hőskultusz különbözőségeit tárta fel, míg Király Erzsébet a magyar irodalom retorikus hagyományai, valamint a magyar nemzet-kép és ikonográfia szoros kapcsolatára mutatott rá, melynek alapstruktúrái mögött még a 19. században is felismerhetőek a latin irodalom egyetemes mintát adó szövegei. A kiállítás tárgyanyaga az osztrák emlékeken kívül kiegészült a magyarországi históriai ábrázolások jellemző darabjainak kisebb válogatásával.

1464 A magyar történelem mítoszkarakterének fenntartásában fontos hely illette meg Hunyadi Mátyás kultuszát. Ez a kultusz-mozzanat a 19. század óta - változásokkal ugyan, mégis kontinuus módon - mintegy hátterét képezte a történettudomány, s tegyük hozzá, a művészettörténet-írás által is preferált Mátyás-tematikájú kutatásoknak is. A történetírásban bekövetkező modernizációs fordulatok ellenére a Mátyással kapcsolatos müvekben a historizmus történelemszemléletének nyomai hosszan tovább éltek még a második világháború utáni összefoglaló művek egy részében is. A Nemzeti Galéria 2008ban megrendezett Mátyás király öröksége kiállítás kapcsán fentebb már utaltunk arra, hogy ekkor nyílt alkalom az addigi kutatási eredmények összefoglalására, és az újabb kutatási horizontok felrajzolásra nemcsak egy kiállítás keretében, hanem az ez alkalommal kiadott tanulmánykötetben is.

1465 Itt valóban többről volt szó, mint tudománytörténeti reflexióról: a historizmus történelemszemléletének elutasításáról, az addig nemzeti keretek között tárgyalt kérdések radikális átfogalmazásáról.

1466 Középpontba kerültek a magyarországi reneszánsz stílus különösségének, a Mátyás-kori itáliai impulzust követő autochton fejlődésnek a kérdései, sok vonatkozásában megkérdőjelezve a „Mátyás-korral" kapcsolatos, korábbi szemléletet. S nemcsak ezt, hanem az egyetemes művészettörténet korábbi elméleteire támaszkodó - az Alpokon inneni és az Alpokon túli művészet dichotómiájának leegyszerűsítő - tételeit is, akárcsak az itáliai reneszánsz műhelygyakorlat „népies" formában való hazai továbbélésének népszerű teóriáit.

1467 Az 1500 körüli, s az azt követő évszázad művészetének kapcsolatrendszerét érintő ismereteinket alapjaikban formálták át azok az újabb kutatási eredmények, amelyek például a magyarországi művészeti műhelyekben a metszet-átvételek gyakorlatával foglalkoztak. A stílusterjedés 1458 A katalógus számára Dalos György dolgozta fel a 19. századi magyar tankönyvek történeti ábrázolásait. 1459 Mythen der Nationen 1945 - Arena der Erinnerungen. Zwei Bände. Herausgegeben von Monika Flacke. 2004. A katalógus 30 tanulmánya nem csak Európára terjedt ki, hanem az USA és Izrael háborús mítoszaira, az ellenállás képeire ki. A magyar anyagot Kovács Éva és Gerhard Seewann tanulmánya tárgyalta. 1460 Kat. Niederösterreich 2005. 1461 A Wetzdorf mellett fekvő ún. heldenbergi emlékmü-együttest Josef Gottfried Pargfrieder (Pargfrider) zsidó származású gyáros és hadi szállító alapította és tervezte. Pargfrieder nagy tisztelője volt Radetzky marsallnak, akit személyesen ismert, s az itáliai harcok közben felkeresett. Ma ez az együttes szinte utolsó fennmaradt példája azoknak az emlékműveknek, amelyek létrehozásában az Ausztriában élő ..nemzetiségek" békéjében érdekelt, és a birodalom számos városában jelentékeny szerepet játszó kereskedő-rétegek tűntek ki-az 1850-es években. A birodalmi tudat alapján hazánkban is több emlékmű létesült, ezeket azonban a nemzeti függetlenedés különböző stádiumaiban szétverték, vagy lebontották. Legismertebb példája a Hentzi-emlék volt Budán. Pargfriederről Id.: Georg Kugler: Der Heldenberg. In: Kat. Niederösterreich 2005, 39-50. 1462 1858-ban Pargfrieder Ferenc Józsefnek ajándékozta az emlékmüvet. 1463 Wolfgang Müller-Funk: Die Kultur und ihre Narrative. Eine Einführung. Wien-New York 2002. 1464 Karin Liebhart - Béla Rásky: Hősök, áldozatok, vértanúk/Helden, Opfer, Märtyrer. In: Kat. Niederösterreich 2005, 77-84; Erzsébet Király: ,,

Fortissimo gens". Heldenprinzip in der ungarischen Mythenbildung. Uo. 85-90. 1465 Mikó-Verő (szerk.) 2008. 1466 Mikó 2008, 134-139. 1467 Marosi 2008, II. 19.