Horváth György – Király Erzsébet – Jávor Anna - Szücs György szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2008. 26/11 (MNG Budapest 2009)

VI. A Magyar Nemzeti Galéria korszakai - D. Együttműködés és integráció: Kelet- és Közép-Európa között, 1981-2008

zett művészek csapatai a szabad természetet keresve vonultak egyik müvésztelepröl a másikra; a müvésztelepek kutatása már ezért is internacionális szemléletet kíván. 1307 Az európai festö­kolóniák többsége az első világháborúval feloszlott; Nagybánya ebben is kivétel volt. A 2001. évben, a nürnbergi Künstlerkolonien című kiállí­tással párhuzamosan, mondhatni annak kiegészítéseképpen, a századforduló életreform mozgalmaival kapcsolatos tárlatot rendeztek Darmstadtban. Ez a várostól nem messze fekvő Mathildenhöhe 1899-ben alapított művészkolóniájának életére és világára alapítva mutatta be az ott megvalósuló újszerű élet­módot és annak kulturális következményeit. A Mathildenhöhen megtelepedő, vagy csak ott dolgozó építészek, például Joseph Maria Ulbricht és Peter Behrens a Gesamtkunstwerk szellemé­ben a külső és a belső architektúra egységére törekedtek, egyben alkalmazkodva a modern életmódhoz, melyet „életreformnak" is neveztek. A tér újszerű szemlélete nem volt független az emberi testtel kapcsolatos, újszerű felfogástól. A test „felsza­badítása" a korábbi öltözködésbeli, de legfőképpen mentális kötöttségektől a század fordulóján sokféle változást eredménye­zett a mindennapi életben, a lakberendezés, a fürdőkultúra, az öltözködés területén, s - mint arra már a korábbi kutatások is rámutattak - egyik forrását jelentették a német területeken elter­jedő „Freikörperkultur"-mozgalomnak is. Ez együtt járt a nemi­ség és a mezítelenség társadalmi elfogadásával, mely jelenséggel nálunk is találkozni lehetett egyes művészkolóniák életében. 1308 A Die Lebensreform - Entwürfe zur Neugestaltung von Leben und Kunst um 1900 című tárlat a 20. századi életformák erede­tére mutatott rá a századforduló egészséges testtel kapcsolatos kultuszában. Ez utóbbi irodalmi forrását többek között Friedrich Nietzschének a szép és harmonikus testtel kapcsolatos himnikus szövegei jelentették. 1309 A szép és egészséges test modern kori kultusza azonban alapul szolgált a beteg és öreg test társadalmi elutasításához is, melynek konklúzióit - annak végső, szélsősé­gesen kiélezett formájában - a NZ propaganda vonta le, elemei pedig megtalálhatóak a jelen populáris kultúrájában is. 1310 Mind a müvésztelepek témájában kiadott lexikális müvek, mind a feldolgozás során megrendezett konferenciák, mind pedig maga a nürnbergi kiállítás valósággal divatba hozta a mű­vésztelepek témáját Európában. A következő években számos szatellit rendezvény és tárlat kapcsolódott hozzá. A müvészko­lóniák kutatásának megélénkülő európai divatja hozta magával, hogy a romániai s a magyarországi múzeumokban őrzött nagy­bányai alkotások végre együtt szerepelhettek egy magyaror­szági kiállításon is. Az Európai Müvésztelepek Szövetségének (EuroArt) támogatásával 2005-ben a Szentendrei Ferenczy Mú­zeum, valamint a „MüvészetMalom" kiállítássorozatot indított az európai müvésztelepek bemutatására. Elsőként Nagybánya került sorra, majd 2007-ben a Barbizonban működő francia és magyar mesterek alkotásaiból nyílt tárlat a szentendrei Ferenczy Károly Múzeumban. 13 " Utóbbi létrehozását a Buda­pesti Francia Intézet is támogatta. E támogatásnak köszönhetően a magyarországi múzeumokban őrzött és Barbizonban készült müveket - francia és magyar festők alkotásait - ki lehetett egé­szíteni Camille Corot, Théodore Rousseau, Gustave Courbet, Emmanuel Damoye és mások franciaországi gyűjteményekben őrzött müveivel is. 1312 A katalógus amellett, hogy összefoglalta a magyar-francia művészeti kapcsolatokat, s konkrétan a szent­endrei művésztelepen élő festők művészetének franciaországi forrásait, áttekintést nyújtott c kapcsolatok politika-, és műve­lődéstörténetéről is. Az a kép, melyet ez utóbbiakról a francia történész, Catherine Horel tanulmánya felvázol, mentes minden önelégültségtől, s őszintén szembenéz a magyar-francia kap­csolatokban korábban megmutatkozó nehézségekkel is. 1313 Claus Pese magyarul is olvasható tanulmányában össze­foglalja a müvésztelepekkel foglalkozó kutatásainak lényegét: főképpen e jelenség, vagy mozgalom konzervativ szellemi­ségére, modernizmusellenes, a társadalmi valóságot elutasító szellemi hátterére hívva fel a figyelmet: „A valósággal szem­beni ellenérzés az a tényező, amely valamennyi művésztelepet közös nevezőre hozza. (...) a művésztelepek túlnyomórészt a 19. század második felére tehető kialakulása európai nagyságrendű művészet és kultúrtörténeti jelenség volt. A müvésztelepek alkotótevékenysége semmi esetre sem csupán a festészetre és a grafikára korlátozódott; a képzőművészet mellett magába foglalta a társadalompolitikai utópiákat, az irodalmat, a zenét, valamint az előadó művészet számos ágát is. Ez a sokszínűség is mutatja, hogy a művészet fogalmáról alkotott nézeteinket a müvésztelepek alkotómunkájának vonatkozásában a kultúrtör­ténettel kibővített tágabb keretben kell értelmeznünk." 1314 Fontos ez a megállapítás, hiszen a művészet történetének korábbi elbeszéléseinél az egyes életművek hátterében esetleg meghúzódó konzervatív világlátás elemzése eddig jórészt elma­radt, s inkább a modernizmusokhoz való viszony szempontját vették figyelembe. Pontosabban szólva, a „modernnel" kapcso­latos kategóriák, mint a müvésztelepek esete is mutatja, gyakran nem elegendőek egy-egy életmű vagy művészeti mozgalom mélyebb megértéséhez. 1307 Ebből kiindulva rendezett Pese már 1997-ben nemzetközi konferenciát Nürnbergben. Claus Pese: Internationale Ausstellung im Germanischen Nationalmuseum, Nürnberg. In: www.aski.org/kb3_01/kb301kkolonien.htm - 25k - 2009-03-10. 1308 Kai Buchholz - Rita Latocha - Hilke Peckmann - Klaus Wolbert (Hrsg.): Die Lebensreform. Entwürfe zur Neugestaltung von Leben und Kunst um 1900. Institut Mathildenhöhe, Darmstadt 2001. 1309 Die Lebensreform i. m.; Annette Lettau: Zurück zur Natur. Museen in Nürnberg und Darmstadt zeigen Künstlerträume vom Leben in Kommunen, www.focus.de/ kultur/medien/ausstel lung-zurueck-zur-natur_aid_192623.html - 2009-03-12. 1310 Alexandra Pontzen: Kein Platz für Alte und die Kranke. Der Katalog zur Darmstädter Ausstellung „Die Lebensreform. Entwürfe zur Neugestaltung von Leben und Kunst um 1900". www.literaturkritik.de/public/drucfassung_rez.php7rez id=5 198; Klaus Wolbert: Die Nackten und die Toten des Dritten Reiches. Folgen einer politischen Geschichte des Körpers in der Plastik des deutschen Faschismus. Gießen: Anabas 1982. 1311 Európa müvésztelepek Nagybánya. 2005. október 1-től 2006. január 15-ig. A kiállítás védnökségét az európai együttműködés jegyében a két ország kormányának tagjai vállalták, fővédnök Markó Béla, Románia miniszterelnök-helyettese és dr. Bozóki András, magyar kulturális miniszter volt. A két védnök Câlin Fabian, Románia miniszterelnökének külügyi tanácsadója és Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. A következő tárlat a barbizoni művészettel foglalkozott: Barbizon francia és magyar ecsettel. Az európai tájfestészet mesterei. Szerkesztette Boros Judit. Kat. Szentendre Ferenczy Múzeum 2007 2008. 1312 A kiállítás fökurátora Darkó Jenő, kurátorai Boros Judit és Papp Katalin voltak. 1313 Catherine Horel: Franciaország és Magyarország a 19-20. századfordulóján: csodálat és értetlenség. In: Kat. Szentendre Ferenczy Múzeum 2007-2008, 19-32. 1314 Pese 2007-2008, 42.

Next

/
Thumbnails
Contents