Horváth György – Király Erzsébet – Jávor Anna - Szücs György szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2008. 26/11 (MNG Budapest 2009)

VI. A Magyar Nemzeti Galéria korszakai - D. Együttműködés és integráció: Kelet- és Közép-Európa között, 1981-2008

rendezett Westkunst című kiállítás elfogultságaira.

1272 Európaképét tekintve azonban az elfogultságokban az ő esetében sem volt hiány, hiszen a kelet-európai avantgárd bemutatása a bonni tárlaton talán túlzottan is lengyelcentrikusnak bizonyult.

1273 Az összeurópai horizont felrajzolása terén jóval szerencsésebbnek bizonyult a Los Angeles County Museum of Artban 2002-ben megrendezett Central-European Avant-Gardes: Exchange and Transformation 1910-1930 című kiállítás.

1274 Ennek koncepcióját Timothy O. Benson, a LACMA német expresszionistákkal foglalkozó gyűjteményének kurátora alakította ki.

1275 Los Angeles után - némi változtatással - bemutatta a kiállítást a müncheni Haus der Kunst és a berlini Martin-GropiusBau is.

1276 A Los Angeles-i katalógus bevezetőjét Nádas Péter írta.

1277 A team nemzetközi volt, amerikai, lengyel, cseh, német, izraeli, angol kutatók. A magyar szakértőket Bajkay Éva (MNG Budapest), Forgács Éva (Pasadena, USA) és Passuth Krisztina (professor emeritus, Budapest) képviselte.

1278 A szokásoknak megfelelően a berlini kiállítás rangját ún. „Ehrenkomitee" is emelte, melynek a német, lengyel, román és szlovák kormányok kultuszminiszterei voltak a tagjai. Magyar főtisztviselő, ki tudja miért, nem szerepelt köztük. Timothy O. Benson koncepciója eltért a korábbi közép-európai avantgárd kiállításokétól. Benson oly módon mutatta be az érintett közép-európai országokat, hogy azok - legalább is az avantgárd szempontjából - „nemcsak a »Nyugat« margóján léteztek, hanem autonóm módon; a történeteknek, kulturális eseményeknek nemcsak nézői vagy követői voltak, hanem saját maguk hívták azokat életre, adott esetben irányítva is a történetet". Benson - Amerikában talán első ízben - „szembefordult a kelet-közép-európai országok művészeti kolonizálásával". Passuth Krisztina ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a kiállítás kontextusában a korábbi „Kelet-Európa" terminus „zökkenőmentesen és magától értetődően, egy kimondatlan nemzetközi konszenzus értelmében »Közép-Európá«-vá változott át; ugyanazokra a népekre, régiókra vonatkozóan, amelyeket korábban a Kelethez soroltak".

1279 Benson szemléletében nem csupán egyetlen avantgárd létezett, hanem több, amelyek sokoldalú befolyást gyakoroltak egymásra, s mivel művészeti univerzalizmusuk a nemzetállamok kulturális tereiben alakult ki, egyben megőrizték ebből adódó sajátságos karakterüket is. A „nyugati" és „közép-európai" avantgárd művészek közötti különbséget Benson főként abban látja, hogy az utóbbiakat bizonyos szkepticizmus és melankolikus ambivalencia jellemezte az utópiák vonatkozásában.

1280 Tehát az avantgárd(ok) egyazon időben voltak regionális és internacionális jellegűek. Ez nem csupán az egyesülő Európa világában megfogalmazott utólagos interpretáció, hanem a „haladó művészek" szervezete által 1922-ben Düsseldorfban megfogalmazott programnyilatkozat lényege is.

1281 A kiállítással kapcsolatos nemzetközi konferencia a „csere" és a „transzformáció" fogalmai mentén vizsgálta a közép-európai avantgárd(ok) egymásra tett hatását.

1282 Annak ellenére, hogy a kiállítás által bemutatott avantgárd(ok) a fentebb idézett szempont szerint konkrét közép-európai városokhoz kötődtek, az így kialakított összkép centrumában mégsem egy újfajta kulturális geográfia kereteinek rögzítése, hanem inkább a hatások és kapcsolatok hálózatának megrajzolása állt. A transzferkutatások sikeres példája volt a 2004-ben Finnországban majd Budapesten megrendezett „Finnmagyar" tárlat. Az Espooban lévő Gallen-Kallela Múzeum, illetve az Ernst Múzeum szervezésében, finn és magyar kutatók együttműködésével szervezett tárlat, valamint a finn-magyar kapcsolat sokféle oldalát megvilágító katalógus felölelte a finn és magyar kultúra kölcsönös hatását a párizsi világkiállításon 1900-ban, továbbá a finn mesterek magyarországi tevékenységét, illetve a finn építőművészet hatását a magyar nemzeti építészetre. Ebben az esetben is a kölcsönös hatás, vagy amint a finn múzeum vezetője fogalmaz: a „kulturális csere" volt a téma. A tárlat anyagának összegyűjtésében, feldolgozásában több magyar és finn múzeum is részt vett.

1283 A kulturális transzfer-kutatás terén szerényebb eredményeket hoztak azok a kutatói programok, amelyek a környező országok és a magyar kulturális intézmények keretei között zajlottak. 1989 előtt ezen országok együttműködését a szocialista kormányok nemzetközi egyezményei biztosították, s a kiállítások cseréjét általában nem kísérte a kutatók hosszú távú tudományos együttműködése. Alkalmanként még 1989 után is nehézségek támadtak ebben a relációban, például a román-magyar közös programok esetén, annak ellenére, hogy azokban már nem csupán kulturális főtisztviselők, hanem múzeumi szakemberek is szerepet vállaltak.

1284 Az okokat nehéz feltárni. Hiába irányozta elő például a magyar-román kulturális munkaterv már 1992 februárjában a nagybányai iskolával foglalkozó és közösen szervezendő centenáriumi kiállítás előkészítését, a szervezés csak nem indult meg. Megkerülve az államközi kapcsolatok nehézségeit, már 1992-ben sor került a kilencvenes évek első, Nagybányával foglalkozó kiállítására Miskolcon a MissionArt 1272 A kölni Westkunst című tárlatról, melynek rendezője a magyar származású Laszlo Glozer volt. lásd az 1169. jegyzetet. 1273 Magyarországi kurátor: Beke László. 1274 Kat. Los Angeles LACMA 2002. 1275 Robert Gore Rifkind Center for German Expressionist Studies at the Los Angeles County Museum of Art 1276 Kat. München Haus der Kunst - Berlin Martin-Gropius-Bau 2002. 1277 Nádas Péter: A careful definition of the locale: walking around and around a solitary wild pear tree. In: Kat. Los Angeles LACMA 2002, 22-23. 1278 A katalógus közép-európai szerzői: Michael Henry Heim (Slavic Languages and Literatures University of California at Los Angeles); Esther Levinger professzor, Haifa; Piotr Piotrowski az Adam Mickiewicz University, Varsó, Derek Sayer, a Lancaster University professzora; Karel Srp, a Mestská galéria, Prága kurátora, Andrzej Turowski, a poznani egyetem professzora. A kiállítás anyagát számos múzeumból kölcsönözték a rendezők, Magyarországról a magángyüjtőkön kívül az MNG, a SzM, a JPM, és a szentendrei Ferenczy Károly Múzeum adtak kölcsön müveket. 1279 Passuth Krisztina: Central-European Avant-Gardes: Exchange and Transformation 1910-1930. Praesens 2002, 2. szám. 1280 Benson 2002,38. 1281 „Kunst muss international werden, oder sie wird aufhören zu sein." Union internationaler fortschrittlicher Künstler. Benson: Einführung. In: Kat. München Haus der Kunst - Berlin Martin-Gropius-Bau 2002, 16. 1282 Ez a kölcsönösség, a „hálózat jelleg" volt a témája a kiállítással kapcsolatban a berlini Martin-Gropius-Hausban rendezett konferenciának: Austausch und Transformation. Internationaler Workshop zur Ausstellung lAvantgardcn! Kunst in Mitteleuropa 1910-1930. 8, und 9. November 2002. 1283 Kat. Espoo- Budapest (Ernst Múzeum), 2004-2005. Lásd Kerttu Karvonen-Kannas és Tujia Wahlroos előszavát, illetve Keserű Katalin bevezetőjét. 1284 A magyar-román szakbizottság magyarországi tagjai: Beke László, Csorba Géza (Nemzeti Galéria), Jurecskó László (MissionArt Galéria), Pataki Gábor (MTA Művészettörténeti Kutatóintézet), Sümegi György (Művelődési és Közoktatási Minisztérium). Ld.: Sümegi 1997, 100.