Horváth György – Király Erzsébet – Jávor Anna - Szücs György szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2008. 26/11 (MNG Budapest 2009)
VI. A Magyar Nemzeti Galéria korszakai - D. Együttműködés és integráció: Kelet- és Közép-Európa között, 1981-2008
tűnt, hogy a Nemzeti Galéria ad majd helyet a gyűjteménynek. 1236 A szerződést is itt kötötte meg a Ludwig házaspár és a Művelődési Minisztérium az MNG képviselőivel, pontosabban Bereczky Lóránddal, egyben útjára indítva a „Művészetért és a Nemzetközi Megértésért Kft" nevű Ludwig Alapítványt is. 1237 A Nemzeti Galéria modern anyagát még 1987-ben bemutatta az aacheni Ludwig Múzeum, s a Galériában is kiállították a Ludwig-gyűjtemény magyarországra hozott alkotásait. A Ludwig Múzeum újabb nagy kiállítására 1991-ben került sor a Nemzeti Galéria szervezésében, a Budavári Palota A épületében, a Galéria Jelenkori Gyűjteményének válogatott anyagával együtt. 1238 1 9 9 3-ban a Ludwig-kollekció önálló intézménnyé alakult, néhány évig még a Galéria filiáléjaként. A Ludwig-gyűjtemény igazgatójává Néray Katalint nevezték ki. Az új múzeum a palota A épületében kapott helyet, érdekes időszaki tárlatokkal bővítve a látnivalókat. 1239 A Ludwig Múzeum Budapest - Kortárs Művészeti Múzeum 1996-ban alakult önálló költségvetési intézménnyé, ekkor nyitotta meg állandó kiállítását is. A Kortárs Múzeum fejlődésének további állomása volt, amikor új helyet kapott a dél-pesti millenniumi központban, ahová 2005-ben költözött. Az első 10 év alatt a múzeum gyűjteményeinek profilja a közép- és kelet-európai művészetre terjedt ki, az időszaki kiállítások terén azonban vonzerőt jelentett a nyugati és amerikai művészet meghatározó szereplői számára is. 124 " A Ludwig-gyűjtemény integrálásának és múzeummá alakulásának folyamata a Galéria gyűjteményi struktúrájára is visszahatott, hiszen egyre világosabbá vált, hogy a kortárs művészet, amely a kilencvenes évekre egyre inkább nemzetközivé vált, a gyűjtés terén is külön múzeumot kíván, míg régi művészeti gyűjteményeivel a Nemzeti Galéria inkább a történeti intézmények egyikévé formálódott. Mindez nem jelentette a jelenkori gyüjteményezés megszűnését a Galériában, amely azonban annak bővítéséhez - különösen az állami vásárlások erőteljes lecsökkenése után - új utakat és módszereket kellett, hogy találjon. A Nemzeti Galéria kortárs művészeti múzeumként betöltött részfunkciója is viták kereszttüzébe került, különösen amióta számos budapesti és vidéki kortárs művészeti galéria is megkezdte működését. Ezek némelyike sajátos profilt alakított ki, mint például a Szombathelyi Képtár, amely a konceptuális és minimalista törekvések bemutatását tűzte ki célul, vagy a Székesfehérvárott szervezett Új Magyar Képtár, amely az újfestőiség és a groteszk-ironikus müvek kortársi tendenciáival építette tovább korábbi anyagát. A klasszikus modern és a kortárs művészet több gyűjteményben is egységet alkot, mint például a Pécsi Modern Képtár, a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézet, a Pakson alakult képtár, s nem utolsó sorban az újjászervezett Fővárosi Képtár gyűjteményei esetében. A kortárs tendenciákat a történeti modernizmus emlékeivel együtt bemutató kiállításaik mintha megcáfolni látszanának Pierre Nórának a bevezetőnkben idézett szavait az emlékezet és történelem diszkrepanciájáról. 1241 A kortárs múzeumok létesítése azonban a történelemszemlélet kérdésén túl a műalkotás és múzeum megváltozott viszonyának problémáját is felveti. Nem tagadható ugyanis, hogy a kortárs irányzatokat képviselő müvek jelentős hányada mind a művészetfelfogás, mind pedig a művészet technikáinak vonatkozásában nehezen illeszthető be a tradicionális múzeumok keretei közé. A műalkotás a maga szándékosan efemer voltával nemegyszer magának az intézményesülésnek is ellenállhat. A 20. század végi, illetve 21. századi művek vonatkozásában számolni kell azzal, hogy alapvetően megváltozott a művek és a múzeum kapcsolata, s ezért az új művészet csupán új típusú művészeti múzeumok és institúciók révén dokumentálható vagy őrizhető meg. 1242 Ennek a kérdésnek a hátterében nemcsak a művészeti praxis problémái, hanem művészetfilozófiai meggondolások is meghúzódnak. Azok a művészetteoretikusok és filozófusok, akik kezdeményezői voltak a nyolcvanas években a „művészet vége" diskurzusnak, mint például Hans Belting vagy Arthur C. Danto, azzal érveltek, hogy a „múzeumfogalom" és a „müvészetfogalom" nem választhatók el egymástól, legyen szó régebbi müveket, vagy az új művészetet bemutató institúciókról. 1243 Az új típusú művészetszemlélet néhol visszahatott a régi gyűjtemények bemutatási módjára is, alapjaiban kérdöjelezve meg a múzeumokkal kapcsolatos korábbi történeti szemléletet. 1244 A korábbi kiállítási gyakorlatban a történelmi fejlődés szemléltetése alapján tagolták a bemutatandó anyagot. Ujabban egyes kortárs művészeti múzeumok, például Londonban a Täte Modern, a tematikus rendezés kedvéért elveti a müvek korszakok és időrend szerinti bemutatását, s keverve mutatja be a klasszikus modern és a kortárs művészetet. 1245 Az ilyen játékos megoldások valójában mégsem teszik zárójelbe a történeti múzeumok crtel1236 Bereczky 1991. 1237 A Ludwig Múzeum alapító okiratát és az Alapítvány létesítését 1989. március 21-én Irene és Peter Ludwig, valamint Knopp András minisztériumi államtitkár írta alá ünnepélyesen. MNG Adattár 863-1205/1987/46/1989. 1238 A Ludwig-gyűjtemény tárlatai: Kat. Budapest MNG 1987b; 1989 MNG: Hans Mayr fotókiállítása az aacheni Ludwig-gyűjtemény anyagából; 1989: Aachen Neue Galerie Sammlung Ludwig: Művészet ma Magyarországon; 1991 MNG: Válogatás az MNG Jelenkori Gyűjteménye és a Ludwig-gyűjtemény anyagából; 1993 MNG: Picasso-müvek a Ludwig-gyűjteményben. 1239 A budai várpalota A épületében korábban a Munkásmozgalmi Múzeum működött, lásd 742. jegyzetet. 1240 Folyamatos kísérletek. A 10 éves Ludwig Múzeum kapcsán Néray Katalinnal beszélget Hajdú István. In: http://balkon.c3.hu/2006 - 2009-02-17. 1241 Ébli Gábor: Állam és piac - Kortárs-művészeti gyűjteményfejlesztés a rendszerváltás óta. Új Művészet XVI, 2005, 10. szám. 1242 Wall 2006. Tobias Wall múzeum-kritikájának kiinduló pontja a jelenkori művészet számára 2003 májusában Baselben megnyílt új típusú intézmény, a „Schaulager". Ez voltaképp a rendkívül nagy, vagy nehezen kezelhető művek depója, mely önmagát határozottan megkülönbözteti a múzeumtól: „Kein Museum, kein traditionelles Lagerhaus, Schaulager - ein Ort, an dem man Kunst anders sieht und über Kunst anders denkt." www.schaulager.org - 2009-03-14. 1243 A „művészet vége", vagy a „művészet korának vége" diskurzus ismertetése túlmegy dolgozatunk keretein, a téma óriási irodalmát itt nem idézhetjük. Hans Belting műve: Das Ende der Kunstgeschichte? átdolgozott változatban 1995-ben ismét megjelent. Belting 1995; Danto írásai közül több magyarul is olvasható. Áttekintően lásd: Hornyik 2002, 15. és 17. jegyzetet. Tóth Sándor vitatta Belting kérdését, anélkül azonban, hogy a probléma kortárs művészettel kapcsolatos szempontjait alaposabban figyelembe vette volna. Tóth 1995; Hans Belting, Arthur C. Danto és Gianni Vattimo művészetről szóló írásait Perneczky Géza ismertette és közölte. Perneczky (szerk.) 1999. 1244 A téma angolszász irodalmát György Péter esztéta, médiakritikus több kötetben és cikkben is elemezte. Múzeumkritikai munkásságának középpontjában az a probléma áll, miszerint a hazai múzeumokat radikálisan át kell alakítani a posztmodern szemlélet, illetve az újfajta élmény-kultúra igénycinek megfelelően. György 2003; György 2005; György 2007. 1245 Ébli Gábor: Kortárs = Modern. A Täte Modern állandó kiállításáról. In: http://balkon.c3.hu/balkon04_05/15ebli.html - 2009-02-15.
