Horváth György – Király Erzsébet – Jávor Anna - Szücs György szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2008. 26/11 (MNG Budapest 2009)

VI. A Magyar Nemzeti Galéria korszakai - D. Együttműködés és integráció: Kelet- és Közép-Európa között, 1981-2008

külföldi múzeumokból is kölcsönöztek Kassák-alkotásokat. A művek számba vételének legfontosabb eredménye az volt, hogy elsőként lehetett publikálni itthon is Kassák képzőművészeti alkotásait, és közzétenni egy megközelítően teljes oeuvre-katalógust, miáltal ez a kiadvány a későbbi kutatásoknak is kiinduló pontjává válhatott.

1206 Külföldön a nyolcvanas és kilencvenes években leginkább a magyar avantgárd emlékanyaga keltett érdeklődést. Különösen az avantgárd európai centrumaival kapcsolatos kérdések merültek fel, így mind Bécsről, mind Berlinről, illetve más németországi művészeti centrumokról, s az ott élő emigráns magyarok szerepéről szó esett. Az 1983-ban Innsbruckban rendezett kiállítás például a magyar avantgárd bécsi száműzetésben élő tagjainak működését mutatta be. Noha Bécs központi szerepe nehezen volt a nagy európai avantgárd központokéhoz - Párizshoz, Berlinhez vagy Moszkvához - hasonlítható, az osztrák városokban, s a magában Bécsben rendezett tárlatok igyekeztek feltárni az ottani történéseket az avantgárd művészet terén. Magát az érdeklődést, amely a nyolcvanas években mind Ausztriában, mind pedig Németországban a magyar avantgárd bécsi, berlini vagy párizsi működése iránt megnyilvánult, a Közép-Európa-paradigma előtérbe kerülése magyarázza; a történeti kapcsolatok keresése, a centrum-periféria viszonya válik a legfontosabb kérdéssé. Mintha egyes városokban megértették volna Konrád György szavait: „az a város lesz Közép-Európa szellemi fővárosa, amely a legnagyobb kíváncsiságot tanúsítja Közép-Európa iránt, szomszédjait is beleértve" (1984-1985).

1207 A megszólalások, tanulmányok retorikus fordulataiban egyre többször merül fel a közép-európaiság fogalma. így lesz például a bécsi száműzetésben élő Kassák a demokratikus tradíciókban nem bővelkedő osztrák világban „pusztába kiáltó, közép-európai próféta", aki hivatásának tekintette a „Kelet és Nyugat közötti szellemi híd építését". Társai, Bortnyik Sándor és Uitz Béla síkkonstruktivista törekvései is, nem sajátosan bécsi, hanem „jellegzetes közép-európai fejlemények".

1208 A centrum-periféria kérdése állt annak a németországi kiállításnak középpontjában is, amelynek koncepcióját Hubertus Gaßner, Christian Bromig és Bajkay Éva fogalmazták meg a nyolcvanas évek közepén.

1209 A kasseli Neue Galerie Wechselwirkungen: ungarische Avantgarde in der Weimarer Republik című, 1986-ban megrendezett tárlat anyagát több múzeumból és magángyűjteményből szedték össze. Magyarországról főként a pécsi Múzeum, illetve a Nemzeti Galéria kollekcióira építettek a rendezők, időhatárai 1919-től, a Tanácsköztársaság bukásától 1933-ig, a nemzeti szocialisták hatalomátvételéig terjedtek. Ekkor ugyanis a magyar művészek nagy többségének el kellett hagynia Németországot. Hubertus Gaßner a Wechselwirkungen című tárlat programjának bemutatását Konrád György Közép-Európáról szóló mondataival kezdi. Mint Konrád fogalmaz, Nyugat- és KeletEurópa realitásával szemben „Közép-Európa csupán úgy létezik, mint egy kultúrpolitikai ellenhipotézis". (...) „Mivelhogy Közép-Európa de facto nincsen, ezért a közép-európai nézőpont blokktranszcendens. (...) Közép-Európainak lenni arányérzéket jelent az ellentétek ütközésének kezelésében, esztétikai érzéket a bonyolultra, és a szemléletmódok többnyelvűségét".

1210 Gaßner fontosnak találja, hogy felidézze Konrád szavait a német népről is, amely „Közép-Európához tartozik", s amely „több ízben hiábavalóan próbálta maga alá gyűrni a környező népeket, miközben saját önrendelkezése krónikusan beteg volt".

1211 Gaßner szándéka szerint ez a kiállítás voltaképpen akció a tömbhatárok szubtilis átlépésére.

1212 A tárlat átfogó képet nyújtott a Tanácsköztársaság intézményeiben működő avantgárd alkotók müvészetfelfogásáról, a szocialista ideológia és a művészeti autonómia összefüggéseiről.

1213 A művészek forradalomban betöltött szerepét az aktivisták vezető személyisége, Kassák Lajos itthon, a Tanácsköztársaság kezdetén még magáénak érezhette, annak bukása után, a bécsi emigrációban, egyre inkább elfordult ettől a szereptől anélkül, hogy a jövendő forradalomban elvesztette volna hitét.

1214 Folyóirata, a Ma, támogatásra talált Németországban, noha a kiadásában korábban részt vevő művészek, Bortnyik Sándor, Barta Lajos és Uitz Béla is hamarosan - épp a szovjet-orosz konstruktivisták hatására - elfordultak annak alapítójától. A kasseli kiállítás a Berlinben, Dessauban és Weimarban élő magyarok szerepét is bemutatta a különféle művészeti intézményekben, mint pl. a Sturm vagy a Bauhaus. Nemcsak a szorosabban vett képzőművészetről esett itt szó, hanem az esztétika, a színház, a fotográfia és más diszciplínák és műfajok helyzetéről is.

1215 A dokumentumok és művek felsorakoztatása mellett a kiállítás talán legfontosabb fejezete, Hubertus Gaßner írása, az avantgárd szemléletének filozófiai, esztétikai forrásaival, illetve annak átalakulásával foglalkozik. Akárcsak Cacciari számára Velencében, Gaßner számára is Kasselben Lukács György ifjúkori esszéi jelentik az avantgárd szemlélet kiinduló 1206 Az oeuvre-katalógus, melyet szerényen „Mütárgyjegyzéknek" neveznek, Csaplár Ferenc, Gergely Mariann, György Péter és Pataki Gábor munkája. A Kassák-kiállítás forgatókönyvét Csaplár Ferenc, Gergely Mariann, György Péter, Pataki Gábor írta, a rendező: Éri Gyöngyi, Gergely Mariann és Csaplár Ferenc. Kat. Budapest 1987a. 1207 Konrád 1990, 171. 1208 Bajkay Évának a CIHA XXV. kongresszusán elhangzott előadása. Ismét közölte az MNG Kassák-katalógusa, 1987. Bajkay Eva: A kép-architektúra-eszme építészeti vonatkozásai Bécsben. In: Kat. Budapest MNG 1987a, 79-82. Idézetek: 79, 80. A külföldi tárlatok előkészületeihez tartoztak azok a kiállítások, amelyeket a Nemzeti Galéria budapesti és vidéki múzeumokban mutatott be a magyar művészek által Bécsben, illetve Németországban készített grafikákról. Ezek többségét Bajkay Éva rendezte: 1981-1982: A bécsi emigráció 1920-1926. Budapest-Békéscsaba; 1983: A magyar grafika külföldön Bécs, 1919-1933, Salgótarján, Szombathely, Békéscsaba; 1989: A magyar grafika külföldön. Németország 1919-1933, Békéscsaba. 1209 Hubertus Gaßner 1976-1981 között a hamburgi Kunsthalle munkatársa, majd 1989—1992-ig a kasseli Documenta-Archiv vezetője, ezután az esseni Folkwang Museum, illetve 1993-2002 között a müncheni Haus der Kunst kiállítási igazgatója, 2006-tól a hamburgi Kunsthalle igazgatója. A Wechselwirkungen c. kiállítás megrendezését több szeminárium előzte meg. mind Budapesten, mind pedig Kasselben. 1210 Van-e még álom Közép-Európáról című esszéjét Konrád György 1984-ben olvasta föl a bécsi Schwarzenberg-palotában, a bécsi egyetem által neki ítélt Herder-díj átvétele alkalmával. Ezután szamizdatban terjedt. Megjelentette a Magvető Kiadó. Idézetek: Konrád 1990, 176-177. 1211 Konrád 1990, 155. 1212 Hubertus Gaßner: Einleitung. In: Kat. Kassel 1986, 9-10. 1213 Passuth Krisztina: Autonomie der Kunst und sozialistische Ideologie in der ungarischen Avantgardekunst. In: Kat. Kassel-Bohum 1986-1987, 2-26. 1214 Mint ahogy Kassák emigrációbeli válságát elemezve Perneczky írja: lehet, „hogy ennek a forradalomnak nem is az volt a fő baja, hogy esetleg túl radikális volt, hanem ellenkezőleg, csak külsőségekben volt radikális?" Perneczky Géza: A boldog sziget. In: Kat. Budapest MNG 1987a, 38. 1215 A magyar szerzők közül néhányat megemlítve: Bajkay Éva, Forgács Éva, Karádi Éva, Passuth Krisztina, Szabó Júlia, Wessely Anna.