Horváth György – Király Erzsébet – Jávor Anna - Szücs György szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2008. 26/11 (MNG Budapest 2009)

VI. A Magyar Nemzeti Galéria korszakai - D. Együttműködés és integráció: Kelet- és Közép-Európa között, 1981-2008

nak reneszánsz-felfogását elemezve felsejlik a nyolcvanas évek hazai történetírása, illetve ehhez mérten a művészettörténet által nyújtott történeti összkép közötti diszkrepancia is. Ezt feloldandó válhatott szükségessé, hogy a katalógusban egy külön tanulmány dióhéjban ismertesse a közép-európai régió egészének történeti folyamatait. Csáky Móric - Moritz von Csáky - elemzése: Ungarn und die Länder der Habsburger im Zeitalter des Matthias Corvinus címmel voltaképpen Mátyás korának integrációs, illetve szegregációs mozgalmait vázolta fel Közép-Európa keretei között. Corvin Mátyás uralkodói ambícióit Csáky, bizonyos különbözőségekkel ugyan, de azonosította a terület korábbi és későbbi uralkodóinak - a Luxemburgoknak, Jagellóknak és Habsburgoknak - a régió dinasztikus egyesítésére, vagy legalább uniójára, államszövetségek életre hívására irányuló törekvéseivel. Ambícióiknak folyamatosan gátat szabott a megerősödött rendi ellenállás, utóbbi ugyanis nem a dinasztikus, hanem a „rendi államok" megvalósításában volt érdekelt. A rendi küzdelmeket Csáky nem tartotta - szemben a régebbi magyar történetírói hagyománnyal - a 19. századi értelemében vett „nemzeti" mozgalmaknak, hiszen például Mátyás belső ellenzékének családi kapcsolatai és birtokviszonyai sem kötődtek kizárólag a magyar korona területéhez, mondhatni internacionálisak voltak.

1097 Csákynak ez a rajza a korszak divergáló törekvéseiről nem hozott valódi újdonságot a hazai közép- és újkorkutatók számára. Nem hozott, hiszen a nacionalizmus terminológiájának és történeti konstrukcióinak kritikája - főként Szűcs Jenő és mások nyomán - már a hetvenes évektől megszületett. A schallaburgi kiállítás eredményei viszont szükségessé tették, hogy a magyar művészet-, ill. irodalomtörténet-írásban honos „pán-reneszánsz" korszakolást mind annak kezdeteit, mind pedig a barokktól való elhatárolását illetően, a későbbiek során revízió alá vegyék. Még évtizedek múltak el, mire az újabb kutatások - köztük a Nemzeti Galéria újabb kiállításai az évezred fordulója körül - ennek a reneszánszfogalomnak a revízióját meg is valósították. A számos európai és amerikai múzeumból kölcsönzött értékes anyagot, a sikeres ausztriai tárlatot követően 1983-ban legalább részben a Nemzeti Galéria is bemutathatta. Ez volt az első, valóban széles tömegeket megmozgató kiállítás a budai várban, amelyet az emlékezők tanúsága szerint több mint 500 ezren tekintettek meg: hosszú sorok kígyóztak a palota előtti utakon. A magyar múzeumügy azonban, úgy tűnik, 1983-ra még nem mérte fel az ilyen kiállítások tudományos és ismeretterjesztő súlyát és közönségigényét, mivel végül nem jutott keret a katalógus magyar fordításának kiadására, s csupán egy - tanulmányok és műleírások nélküli - vezető került a hazai látogatók kezébe.

109S A Közép-Európa történetével foglalkozó schallaburgi történeti kiállítások históriáját folytatva, említsük még meg a lengyelek fentebb már említett, s szintén közel ezer tárgyat felsorakoztató Jagelló-kiállítását. Erre 1986-ban került sor. A katalógus első lapjain a tartomány parlamentjének elnöke (Landeshauptmann) Alsó-Ausztria szerepét a kulturális integráció terén e szavakkal mutatta be: ez az „ország", mintegy a különböző politikai rendszerek és ideológiák határain átnyúlva, valóságos „fordítótárcsaként" (Drehscheibe) működik, szerepe a különböző nemzetek történeti tudatának és ismereteinek összekapcsolása, ez alkalommal pedig élesztője a közös osztrák-lengyel emlékezetnek. A Jagelló-dinasztia korát (1366-1572) bemutató kiállítás és katalógus nem csak a lengyel „aranykor" emlékeit mutatta be, de - Jan Biatostocki tollából - a magyar kiállításhoz szorosan kapcsolódó „Jagelló-reneszánsz" történetét is. Ennek kialakulása ugyanis Mátyás király budai építkezéseihez volt köthető.

1099 Fontos mozzanat, hogy a történeti emlékanyag felsorakoztatásán túl a katalógus egyik tanulmánya - mintegy a téma tudománytörténetének szeleteként - azt a szerepet is tárgyalta, melyet a Jagellók kora a lengyel nemzettudatban betöltött és betölt."

00 A jelennek és a múltnak ez az összekapcsolása, illetve egymástól történő elhatárolása a későbbiekben is követelményként jelent meg a nagy történetikultúrhistórai kiállításokban. A schallaburgi Jagelló-kiállítás kétségtelenül egyik inspirálója lehetett a kilencvenes évek és az ezredforduló utáni Jagelló-kutatásoknak a közép-európai államokban, s különösen Lengyelországban. A későbbi fejleményekre kitekintve, a kilencvenes években megélénkülő német kutatási programok közül említsük meg a Jagelló-korral foglalkozó konferenciák egyikét. 1999-ben a DFG"

01 költségén a Geisteswissenschaftliche Zentrum für Geschichte und Kultur Ostmitteleuropa kutatási program keretében, Nürnbergben rendeztek négynapos nemzetközi konferenciát a Jagelló-dinasztiáról, amelynek uralma, mint a kollokvium megnyitó beszéde hangsúlyozta, 1490-től kezdve a 16. század elejéig Közép-Európa egész keleti felére kiterjedt. Robert Suckale (Berlin) szerint a téma aktualitását az egyesülő Európa történései is alátámasztják. A 45 előadás között a legtöbbet lengyel kutatók tartották, de szót kértek a csehek is, noha a Jagellók érájával szemben a cseh történetírást korábban inkább az elutasítás vagy elhallgatás jellemezte. Néhány magyar kutató is eljutott Nürnbergbe, ahol ekkor már jól érzékelhető volt a jelentős támogatást élvező német tudományosság túlsúlya a közép-európai régióban."

02 1097 Csáky leírása a korról jól kiegészítette a katalógus szemléletét. Az osztrák történész ezekben az időkben sorra tette közzé az egyes humanista tudósokról szóló tanulmányait, ezért eshetett rá Klaniczay választása. Csáky 1982. A schallaburgi kiállításról írt kritikáját Id.: Moritz Csáky: Mit dem Flair von Humanismus. Matthias Corvinus und die Renaissance. Die Presse 1982. dec. 2. MNG Adattár 21737/1

983/6/la. Más kritikusok inkább a hagyományos osztrák Mátyás-kép szellemében fogalmaztak: Dr. Hans Bauer: Matthias Corvinus. Aggressor und Mäzen. Corvinus-Ausste/Iung noch his 1. November. Mittelungen des Handelskammer Niederösterreich in Wien. MNG Adattár 21737/1983/6/11. 1098 Mátyás király és a magyarországi reneszánsz 1458-1541. Szerk.: Török Gyöngyi. Magyar Nemzeti Galéria 1983. A katalógus tételei megfeleltek az osztrák katalógus tételszámainak, utóbbi azonban hozzáférhetetlen volt a magyar könyvforgalomban. 1099 Jan Biatostocki: Die Jagiellonen-Renaissance. In: Kat. Schallaburg 1986, 103-111. Biatostocki 1976-ban, Oxfordban adta ki The Art of the Renaissance in Eastern Europe. Hungary, Bohemia, Poland című kötetét. Az ott még „kelet-európaiként" jelzett államokat a szóbanforgó katalógusban, 1986-ban közzétett tanulmányában, - beleértve a németországi emlékeket is - már ő is „közép-európaiként" határozta meg. Kat. Schallaburg 1986. 106. A katalógus építészeti részéről író Adam Mitobçdzki 1967-ben tette közzé tanulmányát a „közép-európai", a lengyel és a magyarországi reneszánsz kapcsolatáról: L'influence de TEurope Centrale et de l'Italie sur architecture de la Pologne méridionale (1430-1530). In: Acta Historiac Artium XIII. 1967, 69-80. Ez is mutatja, hogy Vayer megnyilatkozásai 1969-ben Közép-Európa művészeti kapcsolatairól korántsem számítottak nóvumnak az egyes területek kutatói számára. 1100 Jerzy Wyrozumski: Die Ausbildung des polnischen Nationalbewußtsein. In: Kat. Schallaburg 1986, 35-40. 1101 DFG: Deutsche Forschungsgemeinschaft. 1102 Magyar részről Feld István a budai királyi palota Jagelló-kori emlékeiről, Török Gyöngyi az 1500 előtti kódexfestészet hatásáról. Farbaky Péter Szatmári Györgyről tartott előadást. Die Bedeutung der Jagie/lonen für Kunst und Kultur Mitteleuropas (1450-1550). Internationales Colloquium des Geisteswissenschaftlichen Zentrums. Gechichte und Kultur Ostmitteleuropas, vom 29. Januar bis I. Februar 1999. Evelin Wetter - Dietmar Popp. Tagungsbericht. http://hsozkult.geschichte. hu-berlin.de/Beitrag/Tagber/jagol.htm/2009-02-07.