Horváth György – Király Erzsébet – Jávor Anna - Szücs György szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2008. 26/11 (MNG Budapest 2009)
VI. A Magyar Nemzeti Galéria korszakai - D. Együttműködés és integráció: Kelet- és Közép-Európa között, 1981-2008
ti-kultúrhistóriai kiállítások fényében. A velencei kezdeményezést, s az avantgárd nemzetközi kiállításait külön fejezet tárgyalja. A Schallaburgban 1982-ben életre hívott Matthias Corvinus und die Renaissance in Ungarn 1458-1541 című kiállítást a következő esztendőben Budapesten is megrendezték. Hogy Ausztriában az anyag parádés bemutatására miért éppen a nemrégiben restaurált Schallaburg reneszánsz várában került sor, arra nézvést Erhard Busek egyik utalása ad felvilágosítást. 1087 Szerinte kifejezett osztrák kormányzati támogatást kapott az a szándék, hogy Schallaburg vára ne csak az ausztriai kultúrhistóriai kiállítások, az ún. „Landesaustellung"-ok 1088 , azaz tartományi kiállítások helyszíne legyen, hanem a szomszédos országoké is. Az ausztriai és németországi tartományi kiállítások kétségtelenül fontos mintát jelentettek a magyarországi hasonló rendezvények számára. A magyarországi érdeklődők különösen az egyházak által nyújtott lehetőségekre figyeltek fel: így például arra a kiállítás-sorozatra, amelyet az ausztriai kolostorok középkori alapításainak 900. évi jubileuma kapcsán a nyolcvanas évek elején számos egyházi műemlékben, így Göttwcigben (1983), Reichersbergben (1984), Melkben (1989), Lambachban (1989), Lilienfeldben (1976). Zwettlben (1981) vagy Klosterneuburgban (1985) rendeztek. Ezeknek a kiállításoknak a sikere - állapítja meg Lővei Pál - éppúgy volt köszönhető az egyházak saját kutatóbázisának, mint annak, hogy a kérdéskör legjobb szakértőit és profi kiállítás-rendezőket kértek fel. Az egyházi helyszíneknél jelentősebbek voltak az egyes helyreállított világi műemlékekben, várakban és kastélyokban rendezett tartományi kiállítások, amelyek közül „egyen sem volt 150 ezer látogatónál kevesebb, de általában 250, 300, 400 ezer ember volt rájuk kíváncsi, (a »rekorder« az 1980-ban Melkben rendezett II. József kiállítás 663 ezer látogatóval)' 1 . 1089 A nyolcvanas évektől kezdve a közép-európai régió szovjetizált övezetében lévő államok tehát Schallaburgban kaptak alkalmat és helyet, hogy bemutassák saját közép-európai tematikájú kiállításaikat. Elsőként Magyarország élhetett a lehetőséggel: 1982-ben került sor itt a már említett, Mátyással foglalkozó tárlatra (8. Mai - 1. November 1982.). A következő állam az NDK volt, amely 1984-ben kapott lehetőséget, hogy „Kunstzentren des 18. Jahrhunderts in der Deutschen Demokratischen Republik" című programját Schallaburgban bemutassa. Ezt a lengyelek Jagelló-kort szemléltető, jelentős tárlata követte. 1090 A kiállításokat osztrák részről a Niederösterreichische Landesausstellung 1091 intézménye szervezte, gondoskodva a monstre katalógusok megjelentetéséről is. A schallaburgi magyar kiállítás addig soha sem látott bőségben egybegyűjtött Mátyás-kori emlékanyagát számos magyarországi köz- és egyházi gyűjtemény mellett európai és amerikai gyűjteményekből kölcsönözték. 109- A kiállítás nem csupán a képző- és iparművészet remekeit mutatta be, hanem a korszak kultúrhistóriájának emlékeit, az irodalomtörténeti vonatkozásokat is, melyeket több, mint nyolcvan magyar és osztrák szakember dolgozott fel. A kiállítás koncepcióját Klaniczay Tibor formálta meg, a kiállításra kerülő tárgyak kiválasztása - mintegy ezer objektum - nagyrészt Balogh Jolán kutatásaira támaszkodott. 1093 A huszonnégy teremben elhelyezett tárlatot Klaniczay nyitotta meg. Hangsúlyozva, hogy a bemutatott tárgyak nemcsak Mátyás király budai udvarának emlékei, hanem bepillantást nyújtanak „az Itáliából kiinduló, s egész Európa kultúráját átalakító nagy szellemi és művészi mozgalomnak a nemzetközi világába is. A reneszánsz, s különösen annak első, a kiállításunk által reprezentált fele még a kultúráját tekintve egységes Európa műveltsége volt, amikor az új kultúra központjai és mecénásai nemzeti és nyelvi különbözőségektől függetlenül vonzották magukhoz az alkotó erőket...". 1094 Klaniczay a továbbiakban utalt arra is, hogy a reneszánsz nem Mátyás, hanem Zsigmond császár és király idején került először Magyarországra, az itáliai reneszánsz humanista tudósai ugyanis felkeresték az uralkodót. A valamikori egységes európai kultúráról mondott szavak a korszak vízióját tükrözték az akkor még csak a történettudósok és irodalmárok számára létező, imaginárius Európáról, pontosabban Közép-Európáról. A kiállítás és közel 800 oldalas katalógusa, Klaniczay szavaival „a magyar reneszánsz korai, s egyben egyik legfényesebb korszakának valóságos enciklopédiája" 1095 amellett, hogy a korra, s különösen Mátyás személyére nézve fontos tanulmányokat közölt, mintegy közvetlenül is szemléletessé tette azt a hatalmas korpuszt is, melyet Balogh Jolán a korszak tárgyanyagáról, irodalmáról és utalásairól 1966-ban megjelent publikációjában a megelőző évtizedek kutatásai nyomán már közzétett. 1096 Schallaburgban tehát bemutatkozhatott a magyar reneszánszkutatás, mindazon szemléleti adottságokkal együtt, amelyek a téma kiemelt jelentőségéből és a magyar tudománytörténeti hagyományokból következtek; tegyük hozzá: Mátyás király személyét és működését övező, évszázadok óta élő magyarországi kultuszától korántsem függetlenül. A katalógus tanulmányai1087 Az Emil Brixszel együtt írt Pojekt Mitteleuropa-kölet (1986) egyes részleteit fordításokban közli: Busek 1992, 29. 1088 Az ún. Landesausstcllung-formát Ausztriában és Nyugat-Németországban a nemzeti integráció eszközének tekintették. Ausztriában elsőként Niederrösterreich rendezett ilyet 1960-ban, majd csatlakozott Voralberg és Tirol is. Steiermarkt tartománya 1964-ben, Grazban mutatta be az első tartományi tárlatot: Graz als Residenz. Innerösterreich 1564-1619. Katalog der kulturhistorischen Ausstellung in der Grazer Burg vom 6. Mai bis 30. September 1964. Veranstaltet von der Steiermärkischen Landesbibliothek Joanneum. Herausgegeben von Berthold Sutter. Graz: Styria 1964. A Landesausstellungok a nyolcvanas évekre nagyszabású - show-elemcket sem nélkülöző - történeti tárlatokká bővültek, és nagy vonzerőt jelentettek nem csak a múzeumok, hanem az idegenforgalom számára is. Néhány alkalommal Magyarországról is kölcsönöztek tárgyakat, így pl. Die Steiermarkt. Brücke und Bollwerk. Schloß Herberstein bei Stubenberg. 3 Mai - 26 October 1986. Hg. v. Peter Krenn, Gerhard Pferschy; Buzási Enikő szíves közlése. Összefoglalóan: www.aeiou/Landesausstellungcn - 2009-03-10 1089 Lővei 1992,229. 1090 Kat. Schallaburg 1986. 1091 Schallaburg hosszú távú programját a Niederöstcrreichischcs Landesmuseum munkatársa, Rupert Feuchtmüller dolgozta ki. Az ő kiadásában jelent meg 1974-ben az osztrák reneszánsz művészetet és kultúrát feldolgozó katalógus. 1092 A Nemzeti Galéria részéről Török Gyöngyi volt a kiállítás szervezője, s a katalógus egyik tanulmányának, számos szócikkének szerzője is. A bő terjedelem oka az volt, hogy a kiállított tárgyakkal kapcsolatos alapkutatásokat is közöltek. 1093 Török Gyöngyi tájékoztatása. A katalógus számos fontos tanulmányt tett közzé, köztük elsőként Balogh Jolán írását. Ld. Kat. Schallaburg 1982. 1094 Kat. Schallaburg 1982. Lásd: Klaniczay 1985, 261. 1095 Klaniczay Tibor: A magyar reneszánszkutatás. In: Klaniczay 1985, 257. 1096 Balogh 1966; Értékelését lásd: Török Gyöngyi: „Kiesi mozaikkövekből hatalmas kompozíció." Száz éve született Balogh Jolán művészettörténész. Új Művészet 11. 2000, 12. szám, 38-40.
