Veszprémi Nóra - Jávor Anna - Advisory - Szücs György szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2005-2007. 25/10 (MNG Budapest 2008)

STUDIES - TÓTH Sándor: A Magyar Nemzeti Galeria 11-12. századi kőfaragványai (részlet)

11. Fejezettöredék a keresztre feszített Krisztus alakjának részletével Monostorszegről Zombor, Múzeum 12. Töredékes oszlopfő madarakkal és szárnyas emberalakokkal, elveszett esztergomi lelet (1827-ben közölt litográfia) 13. Töredékes féloszlopfő kétlevélsoros dísz maradékával. Esztergom, Vármúzeum kolás másik aracsi (6) szerepében, ruházaton lép fel egy nagyobb és egy kisebb dombói árkádos töredéken, két ív között a kereszten ábrázolt Krisztus mellén, illetve ív alatti csonka alak stólaféléjén (9-10. kép). Az aracsi pap (6) felemelt kezének ujjtartása ugyanazon alak megmaradt jobbján ismétlődik, és ebből a kő párdarabján is ott van a kihajlóan elálló hüvelyk, a Krisztustól jobbra eső árkádcsonk alatt pedig - nagyjából életnagyságban - a viszszahajtott gyürüs- és kisujj. Elálló hüvelykü Krisztus keze is.

5 A motívumok egy része útján Monostorszeg és Dombó kapcsolata is tovább szőhető. A monostorszegi ló kerek szeme és kísérő alakzata Dombon a négyszögfonat állatfejére, illetve fejezeten előforduló volutákra emlékeztet. A dombói Krisztus-ábrázolás megfelelője pedig a monostorszegi feltételezhető templomkereszt tőszomszédságában tűnik fel, egyező kereszttel és kézzel, de sokkal finomabban formált fejjel (11. kép).

6 Arra a dombói stílusközegre, amellyel az aracsi kő (6) monostorszegi párhuzamaival együtt a legszorosabban összefügg, jellemző a ferde rovátkás tagolás a szárnytoll-kiemelkedések lejtőin: ez jelen van a négyszögfonat madártöredékén, a szekszárdi kapcsolatú, állatalakos körfonatrész szárnyasain, valamint azon a kisebb árkádos töredéken, ahol a csonka alak jobbja sérültebb, a szomszédos mező angyalra utaló maradványán. Ez a tagolásmód ennyire tiszta formában a fennmaradt emlékeken másutt nem jön 14. Timpanondombormü a gyulafehérvári székesegyházban, a déli kapu belső oldalán elő, de megjelenni látszik egy elveszett esztergomi fejezet rajzán, ahol álló, ember alakú, meztelen, szárnyas lények között madarak tűnnek föl (12. kép). A négyszögfonat másrészt három hurkás tagból álló szalagja révén is esztergomi kapcsolatú: ott ilyen az indák alakítása a palmettás fríztöredéken, valamint egy hengertagon alkalmazott kettős hullámindadísz két kis csonkján, ahol a palmettaujjak egyvájatúsága és a kissé meghajló gyűrűzés is szorosabbra vonja a helyi összefüggést. Emellett ide számítható még az esztergomi féloszlopfő (13. kép) dombói kapcsolata, tekintettel a monostorszegi fríztöredék leveleire. Az aracs-monostorszegi formálásmód tehát elsősorban olyan dombói stílusközeggel függ össze, amelynek kiterjedt esztergomi kapcsolatai lehettek.

7 Az aracsi madárnak (6) mozdulatában megfelelő dombói viszont az elveszett titeli vállkőhöz kapcsolódik stílusban, illeszkedve több más dombói féloszlop- és pilaszterfő díszének hasonló irányú összefüggéséhez. Bár a kettős körsort mutató féloszlopfő nem sorolható e csoporthoz, erősíti az aracsi kő (6) és a nagyobb dombói fejezetek kapcsolatát azáltal is, hogy annak mindkét szalagtípusa előjön rajta. A sírkő (6) dombói összefüggéseiben tehát a részben titeli kapcsolatú fő épületszerkezeti elemek, ha kisebb mértékben is, éppúgy szerepet játszanak, mint a belsőépítészeti vonatkozású töredékek, amelyek közül a leveles fejezetekkel az esztergomi darabon kívül a bánmonostori is közeli rokonságban áll. Titel és Bánmonostor tehát, vagyis a két nemigen összeegyeztethető keltezési lehetőség a dombói anyagra nézve [11. század vége, ill. 12. század közepe] befolyásolja az aracsi kő (6) kormeghatározását is.

8 A növényi elem - a fonat és az emberi vagy állati alak mellől - kevés kövön hiányzik. A töredékek esetében, amilyen pl. az aracsin (6) kívül egy-egy székesfehérvári és pannonhalmi darab,

9 az a lehetőség is fennáll, hogy a hiány csonkulásból ered. De van néhány teljes vagy kevésbé töredékes faragvány is, amely ilyen hiányt mutat, jelezve, hogy ez a díszítésmód tényleg létezett. Ezeken a fonat egyszerű motring, az ábrázolások különfélék. A gyulafehérvári fejedelmi kapu timpanonkövének régebbi domborművét (14. kép) az aracsi kővel (6) a különböző mélységű reliefalapok építészeti formák nélküli alkalmazása, valamint a vízszintesen szegélyező fonat és a dombormű hasonló viszonya is összekapcsolja, anélkül azonban, hogy az alakok formálásában a többnyire párhuzamos vesétekkel alakított ruharedőkön kívül bár-