Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)
TANULMÁNYOK / STUDIES - JÁVOR Anna: Összeírás, leltározás... Kracker-képek nyomában a szerzetesrendek II. József-kori feloszlatásának idején
mányozták. 5 Ott azonban a régi leltári számon Barkóczy Ferenc egri püspök, később esztergomi érsek mellképe található, amely viszont bizvást azonosítható Krackernek ugyanahhoz a varannói sorozathoz készített, az árverésen Barkóczy-tulajdonba került portréjával. Az ikonográfiát már az 1909-es katalógus helyesbíti, 6 de hogy hol történt a tévesztés, esetleg csere, és mivel, ma már aligha kideríthető. A mereven szembenéző, tekintélyt parancsoló Barkóczy-kcpmás Kracker hitelesnek tekinthető portréival - Andreas Sauberer jászói prépost félalakos, 1756 körüli, illetve Claudius Honoratus de Műin premontrei főapát egész alakos képe 1758-ból - mutat meggyőző rokonságot, különösen árulkodó a mellére tett, kissé puha kéz megformálása. 7 A Magyar Tudományos Akadémia Képtárába legújabban bekerült, feliratos, félalakos Martinuzzi-képmás* származástörténetét sem sikerült még felgöngyölíteni. Formátumánál fogva nem lehet azonos Kazinczyéval, ám az ismert Kracker-portrékkal rokon arc, különösen a hangsúlyozott, mandulavágású szem, amely „nyílt tekintetet" kölcsönöz a láthatólag rokonszenvvel megörökített történelmi figurának, és a feltűnően gyengébb kivitelű kéz alapján feltételezhető, hogy annak redukált mühelymásolata. Maga Kracker is készített saját kezű redukciót kolostori portrékról, ám a neureischi fiktív - 12. századi - alapító-képmások háromnegyed alakos, alul feliratozott párdarabjai korántsem ilyen „laposak"; ha lehet, még nagyobb fantáziával, részletgazdagon historizálnak. 9 A másodpéldányok készülhettek a rend egy másik kolostora, esetleg valamelyik szerzetes vagy plébánia számára. A magyarországi pálos rendtartomány jól feldolgozott iratanyagában nem találtam a Kracker-féle Martinuzzi lehetséges „duplumára". &JO. 3. Johann Lucas Kracker: Barkóczy Ferenc egri püspök, 17551756 között. Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok Viszont a varannóihoz hasonló, annál még népesebb portrésorozatot írtak össze a sátoraljaújhelyi pálosok feloszlatásánál 1786-ban, benne többek között Kéry János, Széchényi Pál, Martinuzzi képmásával. A nagyszabású együttes, amely a folyosókat díszítette, már az 1758-as leltárakban is szerepel, sőt, a 40 kép elkészültéről tudósít a háztörténet 1738-ban. Eszerint a feloszlatáskor szétszóródott képeket Zimmermann Jakab szerzetes és társa festette 1737-1738 folyamán, s a portrégalériának idegenek is csodájára jártak. Ilyenformán nem másolata, hanem éppen mintája a varannóinak, amit valószínűsít az az adat, hogy Pongrác Ignác perjel, a Kracker-képek programadója, Martinuzzi apologétája 1735-ben maga is az újhelyi ház lakója volt. 10 E sorozat darabja lehet a sárospataki jezsuitáktól múzeumbajutott Boldog Báthori László, 15. századi pálos rendi bibliafordító szignált, képzeleti képe, feliratokkal, s szolgálhatott távoli példaképül Kracker Sasváron máig megőrződött, hasonló tárgyú, egész alakos képmásához." A szerzetesrendi abolíció korszerű, történészi-művészettörténészi feldolgozását végzi napjainkban Velladics Márta, némiképp módosítva annak korábbi statisztikáját. Publikációiból világos képet nyerhetünk a feloszlatási eljárás és a II. József-kori adminisztráció menetéről, a levéltárakba bekerült aktatömeg rendeltetéséről, s egy készülő számítógépes adatbázisban a Helytartótanács által Budára szállíttatott műtárgyakra is rá2. Johann Lucas Kracker: Széchényi Pál kalocsai érsek, 1754. Kazinczy Ferenc felirata a festmény hátoldalán, 1810
