Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK / STUDIES - JÁVOR Anna: Összeírás, leltározás... Kracker-képek nyomában a szerzetesrendek II. József-kori feloszlatásának idején

dokumentumok, az egyre jobban megismert Lieb Ferenc iglói, később leleszi festő - az edelényi és monoki kastélyok rokokó falképeinek mestere - tudjuk, oly alacsony áron dolgozott, hogy a terebesi pálosok sem fizethettek neki pár száz forintnál többet 1777-ben.

14 Kracker általában 80 Ft-os „egységáron" szállította a nagyméretű mellékoltárképeket késői, egri, jól adminisztrált korszakában, az 1750-es években árai még alacsonyabbak voltak; 1757-es munkáit Sasváron 100, illetve 150 Rf-ra értékelik 1786-ban.

15 Máskor - az ingatlan részeként - nem is „árazzák be" az ilyen műveket, ahogyan Jászon a lakonikus „1 Stück Hochaltar""' mellől is hiányzik az érték, freskókról pedig szó sem esik. A mobilizálható képeké, szobroké viszont ritkán lépi túl a központi begyűjtés alsó értékhatára gyanánt megszabott 40 Ft-ot. A Budára vitetett anyag elsősorban kincsjellegü, ötvösség, kegytárgy - a környékbeli plébániáknak kiosztásra szánt felszerelés oda- s visszaszállításának mellőzéséről is szó lehet

17 -, míg az árverésen visszamaradt müveket gyakran szintén helyben hagyják. Ezekből vásárolhatott azután Kazinczy vagy például Sajóládon Benyovszky Péter és Jankovich Miklós, vagy küldettek egyenesen múzeumba a 19. század folyamán.

18 Az árverés több napig tartó, fontos társadalmi esemény lehetett, amelyre a helybélieken kívül a közeli falvakból és városokból, a szomszédos megyéből is érkeztek érdeklődők. Maga 4. Johann Lucas Kracker műhelye: Martinuzzi Fráter György, 1754 után. Magyar Tudományos Akadémia Képtára kérdezhetünk.

12 Most fordított módszerrel, az egyes esetekből (melyek zöme premontrei vagy pálos rendi a Felvidéken, és többnyire Kracker munkásságával kapcsolatos) kiindulva próbálunk levonni tanulságokat, rálelve olykor éppen a „kiskapuk" lehetőségeire, szerencsés esetben pedig magukra a müvekre. A műtárgy-összeírások nem egységes szempontok szerint készültek, az árbecsléseket sem hangolták össze. A magyarországi listák szinte sohasem közölnek művésznevet, ezért csak más forrás segítségével használhatók attribúcióra. Ritka kivétel a kiscelli trinitáriusoknál Maulbertsch, s a wondorfi pálosoknál egy ízben megemlített - szégyenletesen alábecsült: „4 sehr alte Bilder [Mahler: Stephan Dorfmeister, Oedenburg]: 24 kr" - Dorfmaister. Méreteket sem adnak meg mindig megbízhatóan - Újhelyen például csak magassági értékeket kapunk, a portrék zöme 4/6 öl; Jászon nincsenek méretadatok -, ezért is oly értékes forrás a varannói leltár.

13 A biztosan helyben és egyházi funkcióban maradó, monumentális, liturgikus müvek, oltárok, freskók becsértéke többnyire feltűnően magas, olykor meghaladja a bekerülését. Ilyen lehetett a tőketerebesi pálos templom kifestésé, melyet 1200 Ft-ra tart a különben ismeretlen Szolnay György nagymihályi festő a feloszlatáskor. Jóllehet nem maradtak ránk a mennyezeti és fali secco-képek elkészültével kapcsolatos 5. Johann Lucas Kracker: Boldog Báthori László pálos rendi bibliafordító, 1757 körül. Sasvár, pálos rendház