Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK / STUDIES - JÁVOR Anna: Összeírás, leltározás... Kracker-képek nyomában a szerzetesrendek II. József-kori feloszlatásának idején

JÁVOR ANNA Összeírás, leltározás... KRACKER-KEPEK NYOMÁBAN A SZERZETESRENDEK II. JOZSEF-KORI FELOSZLATÁSÁNAK IDEJÉN Széchényi Pál kalocsai érsek mellképét Sinkó Katalin fedezte fel a sárospataki református gyűjteményben, és közölte mint Kazinczy Ferenc író művészetpártolásának jól dokumentált emlékét 1983-ban.

1 A festmény hátoldalára ugyanis maga Kazinczy jegyezte fel annak szerzőségét és provenienciáját: „Kalocsai Érsek Paulinus SZÉCHÉNYI Pál. 1700. fest. Krakker János egri festő. Vettem a' Paulinusok' Varannai Klastrban, 1790. - Kérem az Olvasót, tisztelje a' Hazáját-szerető Pap' képét, s Krakkernak e' festését ki ne hagyja foldozni, 's ámbár rongyos, elveszni ne engedje. - Széphalom, Decemberb. 1810. Kazinczy Ferencz." Másutt pedig - a jászói premontrei apátságról értekezve, emellett az egri líceumi könyvtár már 1789-ben megcsodált freskójának, egyúttal a festő feltétlen dicséretének orvén 1812-ben - azt írja, hogy ezzel együtt még két Krackerkép volt a birtokában: „Pedig Kracker ezen felül egyebet is festett, nevezetesen Staffelei-munkákat is. Én magam bírtam kardinális Martinusinak és Prímás Esterházy Imrének egész testben, kalocsai érsek Széchényi Pálnak fél testben festett képeiket."

2 A varannói pálos templom és rendház nagyobb részében elpusztult barokk berendezéséről szintén bőven állnak rendelkezésre iratok. Fennmaradt Kracker szerződése 1754-ből a kolostori munkákra, melyekről tudósít a szerzetesi napló is, szerepeltetve a felsorolásban a fenti olajképeket. Kracker a jászói premontreiek ajánlására érkezett 1754 februárjában Varannóra segédekkel, családostul, eredetileg a templom kifestésére 2000 Rf-ért, Szirmay Tamás és Barkóczy Imre grófok költségén. Minthogy a pálosok nem gondoskodtak időben a felállványozásról, előbbre sorolta a mester a rendházban adódó feladatokat. 1755. augusztus 24-re a teljes munka befejeződött, amelyet Te Deummal és körmenettel is megünnepeltek a pálosok. 1756. szeptember 21-én Barkóczy Ferenc egri püspök celebrálta a felszentelést.

3 A varannói freskók, olajképek ritka alapos leltárát készítette el Urlespacher Antal bacskói festő az 1786-os feloszlatáskor; méreteket is közöl, s részletekre bontva leírja és „beárazza" még a freskót is - igaz, csupán a templomét mindösszesen 282 Rf-ra. Az összeírásból nemcsak a Martinuzzi- és az Esterházy-képmás (egymás pendant-jai) óriási mérete derül ki (1 öl, 4 láb x 5 láb), hanem az is, hogy Széchényi Pálé eredetileg fekvő formátumú - talán ülő képmás - volt (4 láb x 1 öl), továbbá, hogy a becslő mennyivel többre tartotta a festett architektúrát, no meg az aranyozást (például a szentélyben: „Architectura Varus Coloribus exornata, adque flavo Lauro in Aureato super Architecturam cincto: 50 Rf 40 kr") a programja 7. Johann Lucas Kracker: Széchényi Pál kalocsai érsek, 1754. Töredék. Sárospatak, Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek Múzeuma szerint is igényes figurális freskónál („Figuráé Europa Asia Africa et America Varus Coloribus Exornatae: 5 [x 4=] 20 Rf", ugyanígy: „Hungária Croatia Bohemia et Dalmatia", vagy: „10 Angelli mixti: 30 kr[xl0=] 5 Rf").

4 Az ingóságok kiárusítását megörökítette a „Lista Licitationis" (másutt: „Lizitazions Ausweiß"). A varannói jegyzőkönyvből tudjuk, hogy az említett három, pálos rendi szerzetesből lett egyházfő képe az árverésen „visszamaradt", de 1790-ben utólag értékesítette őket („kikiáltási áron", azaz 5-5, illetve 3 Rf-ért) az épület gondnoka. Kazinczy később Martinuzzi „Krakker egri festő által olajban dolgozott s egy ölnyi nagyságú" képétől is megvált. Barátja és rokona, Fráter István vette meg tőle Biharban; az ő leszármazottai pedig 1858-ban a Nemzeti Múzeumnak ado-