Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK / STUDIES - PUSKÁS Bernadett: Taraszovics Bazil munkácsi püspök (1633-1651) két antimenzionja.

1. Taraszovics Bazil munkácsi püspök antimenzionja, 1638 (?), fametszet, vászon. Lviv, Nacionalnij Muzej és tudtak azok jogi, szellemi helyzetének javulásáról, melyet az egyházi élet megújulása követett. A munkácsi vár protestáns birtokosai azonban - akik a kegyúri jog alapján az egyházmegyének és püspökének működése fölött anyagi és jogi értelemben egyaránt teljhatalommal bírtak - a lengyelországi, katolikus kapcsolatok politikai veszélyeitől tartva, illetve anyagi-hatalmi érdekeltségeiket védve folyamatosan akadályozták e viszonyok kiépítését. Sőt, ez okból nemegyszer el is mozdítottak egyes püspököket, és a helyi ortodox egyház számára a felemelkedést és várt függetlenedést jelentő unióval szimpatizáló főpapok helyett Moldvából kértek „megbízhatóbb" személyeket.

6 I. Rákóczi György erdélyi fejedelem - a munkácsi várúr - 1634. január 5-én kelt püspöki kinevező okirata szerint Taraszovics Bazil több nyelven beszélő, teológiai tudományokban képzett, szabad művészeteket is ismerő szerzetes pap volt.

7 Taraszovics és uniópárti püspökelődje, Gregori (Gregorovics) János és annak elődje, Petronius püspök még lengyelországi száműzetésük idején ismerkedtek meg Veniamin Rutszkij kijevi görög katolikus metropolita révén. Munkácsra Rutszkij ajánlására kerül Taraszovics mint az egyházi unió előkészítésére alkalmas személy. Gregori János (1623-1633) nevezte meg őt végrendeletében utódaként.* A lengyelországi görög katolikus főpapi körökkel fenntartott kapcsolatok ellenére Taraszovics nem vehette fel náluk a püspöki szentséget, hiszen ez a munkácsi szék és az egyházmegye elvesztésével lett volna egyenlő, ezért Taraszovics Bazil püspökké szentelését a moldvai ortodox metropolita végezte 1634 decemberében.

9 Antimenzionjainak kiadását ezt követően kezdhette meg a munkácsi főpap. Az egyik lembergi Taraszovics-antimenzion (ltsz.: T/i-219, KB-13133) fametszet 33,9 x 40 cm nagyságú vászonkendőn

10 (1. kép). Mesterjelzés nem található rajta. A lenyomat éles, és a kézzel kiegészített szövegrészek, illetve az aláírás is jól olvashatók. Az egyszerű keretezésü képmezőn (28 x 34,1 cm) belül a központi körmezőben Krisztus félalakja látható áldó jobbal, nyitott evangéliumos könyvvel, az ereklyekendő négy sarkában a négy evangélista félalakja szerepel, ugyancsak körmezőkben: fent Máté és Márk, lent Lukács és János. Az ábrázolások között egyházi szláv nyelvű szöveget helyeztek el. „A legszentebb és életadó Lélek kegyelméből, valamint Vaszilij Taraszovics munkácsi, máramarosi és egész Magyarföld Ortodox Szent Isteni Keleti Egyházának püspök