Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK / STUDIES - FÖLDI Eszter: Georges Rodenbach és Rippl-Rónai. A Les Vierges története

Gold, Arthur-Fizdale, Robert: Misia; La vie de Misia Sert. Paris, Gallimard, 1981.), Thadée Natanson pedig egyenesen azért vette a házat feleségének, hogy az közelebb lehessen a nagy költőhöz (Bernier, Georges: La Revue Manche. Paris, Hazán, 1991.73 ). 46 Szomory Dezső, aki meglátogatta Rippl-Rónait Neuilly-ben, így jellemzi festményeit: „az igaz valót kívánták ábrázolni, egy asztalt virággal, két széket búsan egymás mellett valami tragikus magányban, egy tálcát egy könyvvel, két narancsot egy tálban, egy egész kertet egy almafával kívül a kerítésen, de mindezt szürkében és feketében..." Szomory Dezső: Párizsi regény. Bp., 1997. 258-259. Szomory amúgy egyáltalán nem volt elragadtatva Rippl-Rónai müveitől: „Egymásra kent szürkeségek és feketeségek s még szürkébb szürkeségek s még feketébb feketeségek." Uo. 258. 47 Rippl-Rónai József levele öccséhez. Neuilly, dátum nélkül [1895. november] Közli: Ivánfyné Balogh Sára: i. m. (44. j.) 265. 48Goncourt, Edmond et Jules de: i. m. (21. j.) 418. (1890. április 27.) 49 Szomory Dezső - meglehetősen ironikusan - így írja le Knowlest, akit Neuillyben, Rippl-Rónaival közös otthonukban látott: „De a fa alatt, az egyetlen fa alatt a kertben teleaggatva ingekkel és gatyákkal, egy fiatalember állott e vásznak árnyában, mint levegö-szufíták alatt egy színpadon. Egy gyönyörű fiatalember, Knowles skót festő, felejthetetlen Knowles! aki Ripplnek lakótársa volt. A fa alatt állott magányosan, mintha őrizné a ruhákat, a vásznakat, a szufítákat, holott imádkozott! Igen elegáns fiatalember volt, igazi skót fiatalember, Walter Scott-i messzeségekből, ibolyaszín szemekkel, mint egy nő, hullámos szőke hajjal, mint egy másik nő, karcsú, nyúlánk, finom, mint egy zerge a hegyekből, s aki csak állott a fa alatt és imádkozott. Nemrég tért át héberségéből a római apostoli vallásra, s el volt bűvölve szentségtől, szimbólumtól, dogmáktól s skolasztikától, s a fa törzsén is volt egy kis oltára, egy kis Szűz Máriája, kék porcelánból! Elragadtatva, mennyekbe szárnyalva, főleg a Szent Szűzhöz ájult el neophita lelkének miszticizmusában, s úgy imádott egy álmot, annyi szent gyönyörrel, annyi valósággal, annyi reménységgel a rögtönös megvalósulásban, hogy a könnye folyt, amint hebegte: „Oh ma sainte Vierge! Oh ma bonne Vierge!" Szomory Dezső: i. m. (46. j.) 258. 50 Rippl-Rónai Józseflevele szüleinek, Neuilly, 1895. május 22. Közli: Ivánfyné Balogh Sára: i. m. (44. j.) 264-265. 51 Uo. 264. 52 Uo. 264. 53 Bernáth Mária ebben a műben látja a Les Vierges közvetlen előzményét. Bernáth Mária: Egy közép-európai modell. Hatás és asszimiláció RipplRónai József festői munkásságában, in: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása, i. m. (4. j.) 21. A Maurice Denis-müvekhez 1. Nabis 1888-1900, i. m. (35. j.) 145, 157 (Április vagy Anemónák, 1891, olaj, vászon, 65 x 78 cm, mgt., ill. Az élet ösvénye, 1895, üvegablak, Saint-Germain-en-Laye, Musée Départemental du Prieuré). 54 L'Art décoratif, février 1899, idézi: Nabis 1888-1900, i. m. (35. j.) 230. Ld. uitt 221.: Ker-Xavier Roussel: A szűz az ösvényen, 1890-1892 (olaj, vászon, 54 x 37 cm, mgt.) reprodukcióját. 55 Az 1895-ben Bing megrendelésére készült eredeti sorozat elveszett. Denis 1901-1902-ben újra elkészítette a pannókat, némi változtatással. A sorozatról bővebben: Francia szimbolisták. Gauguin, Pont-Aven, Nabis. Katalógus. Szerk. Gergely Mariann-Jávor Anna. Bp„ 1998. 70-71. 56 Rippl-Rónai József levele szüleihez. Neuilly, 1895. május 22. Közli: Ivánfyné Balogh Sára: i. m. (44. j.) 265. 57 Uo. 265. 58 Uo. 266. 59 Jean Clair: Le moi insauvable, in: Paradis perdus - L'Europe symboliste. Katalógus. Szerk. Bissonnette, Denise L. Musée des Beaux-Arts de Montréal, 1995. 135. 60Prékopa Agnes: Rippl-Rónai József iparművészeti tevékenysége, in: RipplRónai József gyűjteményes kiállítása, i. m. (4. j.) 91. 61 Geller Katalin jellemzi így találóan Rippl-Rónai kárpitját. Geller Katalin: i. m.(43.j.) 112. 62 Le Départ, La Jeunesse blanche, 1889. Lackfi János fordítása. 63 Prologue, La Jeunesse blanche, 1889. Lackfi János fordítása. 64 Cím nélkül, II. vers, a Les Vies encloses (Körülzárt életek) című kötetben, 1896. Lackfi János fordítása. 65 Rippl-Rónai József levele szüleihez, Neuilly, 1895. május 22. Közli: Ivánfyné Balogh Sára: i. m. (44. j.) 265. 66 Noha a két vers között valóban van némi egybeesés és hasonlóság, nem kívánom azt sugallni, hogy szoros és közvetlen kapcsolat lenne közöttük. A hasonlóságot megmagyarázhatja az a tény, hogy „a vidéki élet egyhangúságát gyakran megénekelte sorban Rodenbach, Maeterlinck, [Jules] Laforgue." Karátson, André: Le symbolisme en Hongrie. L'influence des poétiques françaises avec la poésie hongroise dans le premier quart du XlXè siècle. Presses Universitaires de France, Paris, 1969. 189. Bölöni György szerint Ady ismerte a Poètes d'Aujourd'hui 1880-1900 (Mai költők 1880-1900) című, Van Beer, Ad.[olphe] és Léautaud, Paul által 1901-ben Párizsban kiadott versgyűjteményt, amely tartalmazott néhány Rodenbach-verset is. Bölöni szerint Ady nem szerette sem Rodenbach, sem Verhaeren, sem Francis Jammes költészetét, kedvelte viszont Maeterlinck, Paul Fort, Jean Moréas és Robert de Montesquiou verseit.(Bölöni György: Az igazi Ady. Éd. Atelier de Paris, Paris, 1934. 97.) André Karátson a vidéki élet egyhangúságát leírni vágyó magyar irodalmi tendenciákat Kosztolányi egy versével illusztrálja, amely a Szegény kisgyermek panaszaiban (1911) található. 67 Bölöni György: Rippl-Rónai kiállítása, in: Bölöni György: Képek között. Bp., 1967. 226. Bölöni kritikáját Rippl-Rónai József 1911-es Művészház-beli tárlatára írta. 68 Király Erzsébet A kisváros és az otthon képei. Rippl-Rónai kaposvári intérieurkorszakáról, in: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása, i. m. (4. j.) 71-79. 69 Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy Rodenbachot élete végéig szülőföldje inspirálta. Verhaeren így írt erről a kérdésről: „Azzal vádolták, hogy elhagyta a hazáját. 0 hagyta, hadd mondják. Úgy gondolta, hogy semmi nem élesíti jobban a dolgok érzékelését, mint az eltávolodás és az efelett érzett bánat." Idézi Mauclair, Camille: Introduction. Rodenbach: Œuvres. Genève, 1978. 10-11. 70 A lélek tájképei - Hat belga szimbolista író (Verhaeren, Rodenbach, Gilkin, Van Lerberghe, Elskamp, Maeterlinck) versei Lackfi János fordításában és esszéivel, Bp„ 1997. 59. 71 Az idézett olvasói levél 1938. január l-jén jelent meg a Pesti Naplóban. Idézi Laczkó András: Ecset és toll. Rippl-Rónai József és az irodalom. „Visszasugárzó erő". Szomory Dezső cikkei. Bp., 1983. 124.