Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK / STUDIES - ZWICKL András: A kép határain kívül. Kép és keret a nagybányai mestereknél

holdas zászlóra taposó szigetvári Zrínyi-emlék oroszlánszobra (1878), Markup Bélának a törökök ellen vívott harcban elesett Esterházy-hösöket felidéző „vezekényi síkon felállítandó csataemlék" terve (1898) pedig a Műcsarnok 1898-as Tavaszi nemzetközi kiállításán szerepelt. (Repr.: Vasárnapi Újság XLV. 17. 1898. ápr. 24. 276.) A háborús trófeák zászlók, fegyverek - képkeretek díszítéseként is megjelentek, korai példái már a 17. századtól ismertek: De Baen, Jan: Cornelis de Witt apoteózisa (1670). Amszterdam, Rijksmuseum (Grimm, Claus: Alte Bilderrahmen. Epochen - Typen - Material, Verlag Georg D.W.Callwey, München, 1978. 177. kép); Barker, Thomas Jones: Lueknowfelszabadítása (1859). National Portrait Gallery, London (Simon, Jacob: The Art ofthe Picture Framing. Artists, Patrons and the Framing of Portraits in Britain, National Portrait Gallery, London, 1996. 73. kép). 54 A Nemzeti dal mellett megjelenik a lánc motívuma számos 1847-es (A munkácsi várban, Kard és lánc, Kazinczy Gáborhoz, A rab) és 1848-as versben (Félálomban; Ne feledd a tért...; Olaszország; Az országgyűléshez; Megint beszélünk, csák beszélünk...). Az oroszlán ritkábban fordul elő Petőfi verseiben, az 1848 januárjában íródott, profetikus hevületü A rab oroszlán címü költeményben felbukkan a fogságból kitörő bezárt állat képe is („Ha szét találja törni ketrecét"). A vers Vastagh Géza készítette illusztrációját egyébként a Vasárnapi Újság a Rákóczi-induló Nemzeti Szalon-beli bemutatásával egy időben. 1899. december 3-i számában közölte (XLVI. 49. 820.), a kép Petőfi költeményeinek új díszkiadásából származik, az eredeti grafikát - a kötethez készült többi illusztrációval együtt - a Műcsarnok 1899/1900-es Téli kiállításán lehetett látni (kat. sz. 383.). 55 Sinkó Katalin képelemzése, in: i. m. (11. j.) 310. 56 R. Várkonyi Ágnes: Thaiy Kálmán és történetírása. Bp., Akadémiai Kiadó, 1961. 274. (Ld. még uo. 97, 196, 334.) Petőfi Rákóczi címü versében a fejedelem alakja a forradalommal összefüggésben mint a „szabadság vezére" jelenik meg, akit felszólít: „Vedd a zászlót, vedd szellemkezedbe, S vidd előttünk, mint hajdan vivéd..." A „kuruc"-oknak is nevezett ellenzéki Függetlenségi Pártiak egyébként március 15-ét a hivatalos megemlékezésektől különválva, önállóan ünnepelték meg. Gyáni Gábor: Történetírás: a nemzeti emlékezet tudománya? In: Történelem - kép. Katalógus. Szerk. Mikó Árpád Sinkó Katalin. Bp., MNG, 2000. 100. Gyáni - Katona Imrét idézve (Parasztságunk történelemszemlélete. Szociológia, 1976. 3-4. 517.) - megemlíti, hogy a nép képzeletében „Kossuthot pedig Rákóczi egyenes leszármazottjának tartotta". Gyáni: i. m. 97. 57 Révész Emese: Madarász Viktor: Kuruc és labanc, in: Történelem - kép, i. m. (56. j.) 602. 58 Kiváló mülapok jegyzéke. Történelmi és arcképek. Bp., Könyves Kálmán Mükiadó Rt., 1906.: Dudits Andor: //. Rákóczi Ferenc fogadtatása Ónodon (5.); Pataky László: Kuruc előőrs (21.), a 14. oldalon pedig kizárólag kuruc témájú képeket reprodukáltak. Iványi Bércek köztje mellett Greguss Imre Czinka Panna (14.) és Jászay József Kuruc nóta (14.) címü festményét. 59 Stetka Gyula: Hej Rákóczi, Bercsényi (repr.: Vasárnapi Újság L. 1. 1903. jan. 4. 4.) Greguss Imre: .,1703" il. Rákóczi Ferenc indulója (repr.: Vasárnapi Újság L. 16. 1903. ápr. 19. 252.), a képen a fejedelem háromtagú cigányzenekar előadásában hallgatja a „lelkesítő" indulót. Uo. 60Hollósy Rákóczi-indulójának kiállításával egy időben a Műcsarnok 1899-es Téli kiállításának I. termében lehetett látni Jászay József Harcz után (TápióBicskénél) címü festményét (kat. sz. 2.), a katalógus reprodukciója a győztes ütközet után a csatamezőn heverő halottakat mutatja. Pár évvel korábban, az 1891-es Téli kiállításon mutatta be Tahi Antal 1848 címü festményét (kat. sz. 212.), amelyen Hollósy képéhez hasonlóan vonuló tömeg látszik: a lovas huszárokat kiegyenesített kaszával kalapos-subás parasztok serege követi: a kép az 1896-os millenniumi kiállításon is szerepelt (kat. sz. 730.). 61 A Rákóczi-induló történetéhez: Szabolcsi Bence (kieg. Domokos Mária): Rákóczi-induló, in: Zenei lexikon. O-Z. III. Bp., Zeneműkiadó, 1985. 179181. Fontos adalékokkal szolgál az induló történetéhez egy forrásmegjelölés és név nélküli tanulmány az interneten. N. N.: A Himnusz és a Szózat zenéje. http://www.rakoczif.hu/rakoczi/szakdolgozat/leszkovcn/film/gazdasag/ HIM SZO.HTM (2002. szeptember). A II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Középiskola honlapján található szöveg egy pályázati anyag részét képezi, amelyet Tárkányiné dr.Szücs Katalin állított össze. 62 N. N.: Reményi Ede. Vasárnapi Újság XLV. 21. 1898. máj. 22. 356. Ugyanebben az évben Pesten Erkel Ferenc is vezényelte az indulót. 63 Réti István: A nagybányai művésztelep. Bp., Kulturtrade, 1994. 75. Réti azt is felveti, hogy ez az emlék „talán nem is annyira a Rákóczi-induló, mint inkább a Kossuth-nóta dallamával társul". A Rákóczi-induló előzményei között nemcsak a Kiss József Tüzek címü verséhez készült illusztrációját (1895), hanem a párás napsütésben álldogáló két zenészfigurát mutató Kossuth-nóta (Szüret; 1895) címü festményét is meg kell említeni (Németh Lajos: i. m. [31. j.] 1956. 80.). Kossuth-nóta címmel egyébként pár évvel később Komáromi Kacz Endre is festett egy Hollósy Rákóczi-indulójához hasonló kompozíciót, amelyen zászlót lobogtató parasztok cigányzenekarral vonulnak fel (Tavaszi nemzetközi kiállítás. Műcsarnok, 1905. kat. sz. 139.; repr.: Vándorkiállítás. OMKT, Eger, Miskolc, Kassa, Eperjes, Sátoraljaújhely, Gyöngyös, 1906, kat. sz. 98.). 64 Az 1885-ben bemutatott Cigánybáró egyik előadásán elhangzó zenemű kapcsán írja Hanák Péter: „A császári Bécsben még négy évtizeddel a szabadságharc, húsz évvel a kiegyezés után sem kevés civil kurázsi kellett a Rákóczi-induló nyílt színen való eljátszásához." Hanák Péter: A bécsi és a budapesti operett kultúrtörténeti helye. Budapesti Negyed 16-17. X. 1997. Nyár-Ősz. 2-3. 19. 65 A mű különböző rétegeit - Rákóczi-szabadságharc, 1848, követválasztás - monográfiájában behatóan elemzi Németh Lajos, aki - különösen a későbbi változatok esetében és a korszak agrárszocialista megmozdulásaira hivatkozva - Hollósy plebejus forradalmiságát hangsúlyozva a mű témáját egyszerre értelmezi általánosabb síkon, illetve aktuális politikai tartalmak kifejezőjeként (vo. Németh Lajos: i. m. [31. j.] 1956. 63-64, 79-88, 94-100.). Ez idő tájt más művészeknél is rendszeresen felbukkannak a korszak szociális problémáira reflektáló festmények, így például Révész Imre Panemjét a Rákóczi-induló bemutatásával egy időben lehetett látni a Műcsarnok 1899-es Téli kiállításán (kat. sz. 6.). A Panem eredeti keretét nem ismerjük, de egy korabeli karikatúrán, amely egyébként a kenyeret követelő parasztok alakjában fiatal feltörekvő festőket - többek között Hollósyt és Ferenczyt - ábrázol, a képet alulról határoló kannelúrás keretlécen dekoratív betűkkel a mű címe olvasható (Faragó József: Panem [Karikatúra], MNG ltsz.: 1907-341). Ez a megoldás gyakori a századfordulón (ld. 79. jegyzet), és a mülapok kereteinél is találkozunk vele: a Könyves Kálmán Rt. 1906-os katalógusában (ld. 28. jegyzet) a néhány kiemelt mű reprodukciójához készült speciális keretek közül többnek az alsó léc közepén külön mezőben szerepel a mű címe, így például Székely Bertalan Zrínyi Miklós kirohanása vagy Benczúr Gyula, illetve Dudits Andor //. Rákóczi Ferencz címü - Hollósy által is megfestett témájú - képeknél. 66 Ferenczy Valér: Ferenczy Károly. Bp„ A Nyugat kiadása, é. n. [1934] 16-17. 67 Az Alvó nő új kerete jól látszik az 1928-ban megnyitott Uj Magyar Képtár Nagybányai terméről készült fényképen (ld. 17. jegyzet). Petrovics Elek: i. m. (17. j.) 605. Egy másik 1912-ben készült aktkép, a Vörös hátteres noi akt, amelyet 1951-ben vásárolt meg a Fővárosi Képtár, mind a mai napig megőrizte eredeti ökörszemes keretét. 68 MNM / LTM 34588. A háttér és a művész öltözéke alapján egyértelmű, hogy a két fotó ugyanakkor készült. 69 Ferenczy Károly: Testvérek (1911) címü művét 1929-ben vásárolta meg a Szépművészeti Múzeum a művész örököseitől. A festmény ökörszemes kerete az igényesebb példányok közé tartozik, a szokásos széles homorlatot kíma helyettesíti, a sarkokat és az oldalak közepét finom vonalvezetésű, plasztikus növényi ornamentika díszíti. 70 A Két női akt három változatban ismert, a fotón XV. Lajos-keretben látható mű valószínűleg a Genthon ceuvre-jegyzékében 183. számon szereplő tétellel azonos, a XIV. Lajos stílusú keretbe helyezett 181. számú vázlat egy Ferenczy Béniről készült fényképen látható (Czeizing Lajos - D. Fehér Zsuzsa: Művészek. Bp., Gondolat, 1963. 87.). 71 Malonyay: i. m. (14. j.) 65. A fotón még három kép azonosítható: az ökörszemes keretezésü Noémi kibontott hajjal (1903), az egyszerű profilú keretben látható Verrocchio-szobor és alabástrom tál (1904) című csendélet, valamint Andreevits Melanie portréjának első változata, amelynek 1906-os átfestését ma a Magyar Nemzeti Galéria őrzi (Genthon: i. m. [12. j.] kat. sz. 196. 65; repr.: 94. és 95. kép). Ez utóbbit a Szépművészeti Múzeum 1919-ben vásárolta meg, a kép - a fotó tanúsága alapján - az átfestés ellenére máig megőrizte eredeti Régence stílusú keretét. 72 Ferenczy Károly: Józsefét eladják testvérei. 1900. olaj, vászon; 192 * 229 cm, j. n. MNG, ltsz.: FK 724. 73 Ferenczy Valér: i. m. (66. j.) 171. 74 Ferenczy Károly levele Réti Istvánhoz, h. n., é. n. [postabélyegző: 1913] mare. 28. „Én kénytelen voltam a Józsefet 8000 koronáért odaadni." MNG Adattár (8363/1955), in: Válogatás a nagybányai művészek leveleiből 1893-1944. Szerk. András Edit-Bernáth Mária. Miskolc, MissionArt Galéria, 1997. 205. 75 A Fővárosi Képtár leltárkönyvében („Budapest székesfőváros képzőművészeti tárgyainak törzskönyve I.") a 724. szám alatt a „megszerzésére vonatkozó adatokénál a következő bejegyzés szerepel: „Vétel a művésztől 8800 Kor.-ért. Tan. hat.: 41037/913-XIV." A „Megjegyzések" rovatban viszont a következő szöveg olvasható: „A fővárosi múzeum 1918. évi gyarapodási naplójába 138. sz. a. van bejegyezve", tehát az is elképzelhető, hogy a mű csák ebben az évben, Ferenczy halála után került be a múzeumba. A leltárkönyvi bejegyzés dátuma sem állapítható meg egyértelműen, de mivel a leltárkönyv első oldala egy „1922. évi