Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)
TANULMÁNYOK / STUDIES - ZWICKL András: A kép határain kívül. Kép és keret a nagybányai mestereknél
július hó 13. napján" kelt határozatra hivatkozik, továbbá az alacsonyabb leltári számú müvek „határozati számai" között előforduló legkésőbbi, 1924-es dátum (pl. 718, 719, 720.) alapján megállapítható, hogy a festmény adatainak beírása 1924-ben vagy később történt meg. A festményről ismerünk egy fekete-fehér műtárgyfotót, amelyen - ugyan nem teljes szélességében - jól látszik a mostani keret. A kartonra kasírozott fénykép előlapján a Szépművészeti Múzeum bélyegzője, hátoldalán pedig a múzeum vignettája látható, tehát a felvétel valószínűleg 1953. a Fővárosi Képtár beolvasztása után, illetve 1957, a Magyar Nemzeti Galéria megalapítása előtt készülhetett. A Festészeti Osztály fotóanyagában őrzött fénykép vignettáján a mü „helyére" vonatkozó rubrikában ugyanakkor „Bpest, Székcsfőv.Muz." beírás szerepel. Mind a Ferenczy-, mind a Hollósy-kép esetében valószínűnek tűnik, hogy az első, illetve a második világháború alatt tűntek el vagy semmisültek meg az eredeti keretek. 76 Roberts, Lynn: Viktorianische Rahmen. Präraffaeliten, Victorian High Renaissance and Arts and Crafts, in: Mendgen: i. m. 45. j. 57-86. A katalógus az 1870-es évektől egészen a századfordulóig több művésztől reprodukál jellemző példákat: Dante Gabriel Rossetti (60. kép), William Holman Hunt (11. kép), illetve Lawrence Alma-Tadema (63. kép), Frederic Lord Leighton (65. és 66. kép). Az angol művészetben ismerünk olyan korai müvet is, amelynek aedikulás keretét önálló ábrázolások díszítik: John Singleton Copley Gibraltár ostroma (1791) című kompozíciója esetében az ión architektúrájú keret lábazatán az angol flotta képe, illetve Howe és Barrington admirálisok portréja látható (Bätschmann, Oskar: Ausstellungskünstler, Köln, DuMont, 1997. 34. 16. kép). 77 Mindhárom mü korán közgyűjteménybe került: Baditz képét 1896-ban, Vaszary Aranykorát 1898-ban vásárolta meg a Szépművészeti Múzeum, László Fülöp pedig 1900-ban ajándékozta a múzeumnak festményét. A festményeket egyébként első műcsarnoki bemutatásuk alkalmával a katalógusok keret nélkül reprodukálták. 78 Klinger, Max: Paris ítélete (1885-1887), Mendgen: i. m. (45. j.) 107. 79 Stuck, Franz von: A bűn (1893), Tavaszi nemzetközi kiállítás. Bp., Műcsarnok, 1899. kat. sz. 236. A festménynek ismerjük egy 1912-es replikáját, amelynek a kerete is teljesen megegyezik az első változatéval. Stuck képeit gyakran veszik körül architektonikus karakterű keretek, a müvek címe általában díszes feliratként a lábazaton külön mezőben olvasható. Mendgen: i. m. (45. j.) 104-105. 80 „Fővárosi Képtár kiállításai", MNG Adattár (21030/1981) 81 A Királyok hódolásának jelenlegi kerete ugyanazt a típust képviseli, mint Glatz Birkózó fiúk című képének mostani kerete (Id. 15. jegyzet), elképzelhető, hogy az ötvenes években esetleg több más festménnyel együtt - egyszerre keretezték át őket. Ferenczy 1893-ban - a Stuck-kép készülésének évében - költözött Münchenbe, így a Királyok hódolásának keretét is valószínűleg itteni keretező készítette. 82 Czeizing-D. Fehér: i. m. 70. j. 51. A Vénusz 1964-ben, három évvel Csók halála után, a művész lányától került a Magyar Nemzeti Galériába, ahol keret nélkül őrzi a Festészeti Osztály. Csók az eredeti festményt az 1900-as évek legelején darabolhatta fel (Csók István: Emlékezéseim. Bp., Akadémiai, 1990 L . 139.), de nem tudni mikor került a kép a díszes keretbe. A reneszánsz aedikulás keretekhez Id. Mitchell, Paul-Roberts, Lynn: A History of European Picture Frames. Paul Mitchell Limited in association with Merrel Holberton Publishers. London. 1996. 19-20. 83 A Keresztlevétekö\ a Magyar Nemzeti Galéria Festészeti Osztályának fotóanyagában őrzött archív fotó már ezzel a kerettel mutatja müvet, a kartonra kasírozott fotó alá ceruzával a mü 1912-ben elhunyt korábbi tulajdonosának neve van írva („Jánossy B. tul."), hátoldalán a Szépművészeti Múzeum vignettáján viszont már a „Marosvásárhely, Museum" felírás olvasható. Ferenczy Valér 1934-es könyvében írja a mü sorsáról: „Előbb Jánosi Béla vette meg, az ő hagyatékából Marosvásárhely (most Târgu Mures). Kultúrpalota" (Ferenczy Valér: i. m. [66. j.] 186.). A Józsefnél jóval kisebb méretű (128 x 138 cm) festmény kerete díszesebb kidolgozású, és a pilaszterfejezetek teljesen más mintát követnek. További kutatást igényel, hogy vajon Ferenczy más bibliai kompozícióinak is volt-e eredetileg hasonló karakterű aedikulás keretük. MKiváló műlapok jegyzéke. 1906. 33. A József-képről készült heliogravure-lap egyébként része a Koronghi Lippich Elek által szerkesztett Magyar festők című műlapalbumnak (45 rézfény nyomatú mülap. Bp., Könyves Kálmán Műkiadó Rt., é. n. [1908]), a festmény reprodukcióját mint „A Könyves Kálmán tulajdoná"-t már 1904-ben - keret nélkül - közölte a Művészeti Krónika című folyóirat (I. 3. 1904. márc. 15. 5.). 85 Kiváló műlapok jegyzéke. 1912. 4. Ferenczy József-képét a katalógus 710. szám alatt reprodukálja (8.). 86 Sinkó Katalin: Az alapítók biblikus képei és a századvég antihistorizmusa, in: Nagybánya művészete. Kat. Bp., MNG, 1996. 226. Ld. még: Tímár Árpád: Józsefet eladják testvérei. Világosság X. 1969. 12. 742-745. Ferenczy kompozíciójának főszereplője a nézővel szembeforduló és a képből kitekintő József modellje a festő kedvenc fia, Valér volt, alakját Sinkó is a művész önarcképeként értelmezi (Uo. 229.). Érdekes megemlíteni, hogy a Fiatalok című könyvben közölt műtermi fotón (ld. 71. jegyzet) Ferenczy a kamerának háttal áll, és Valér József-a lakj ával szembenézve, mintegy azon keresztül tekint ki a nézőre. 87 Sinkó: i. m. (86. j.) 224. 88 Réti: i. m. (63. j.) 85.. illetve 79. 89 N. N.: Ferenczy Károly. Nagybánya és Vidéke XXVI. 46. 1900. nov. 11. 2. Az asztalos fia volt a fiatalon elhunyt Maticska Jenő festő, aki „inasgyerek korában, apja mellett, egy asztalosműhely falai közt érezte meg a festés első szenzációit. Képrámák készültek, képeket pakoltak ebben a műhelyben, s bizonyára itt kapott Matuska (sic!) múlhatatlan kedvet a piktorkodáshoz". N. N.: Matuska [sic!] Jenőt... Művészet IX. 2. 1906. 2. 130. 90 Az 1903-as Nemzeti Szalon-beli kiállítás és az 1922-ben a Műcsarnokban megrendezett emlékkiállítás katalógusai - Malonyay könyvéhez hasonlóan (Malonyay: i. m. [14. j.] 1906. 39. 62.) - mindkét müvet keret nélkül reprodukálják. 91 Ferenczy Béni: írás és kép. Bp., Magvető, 1961. 9.
