Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK / STUDIES - NAGY Ildikó: Egy fotóegyüttes az Epreskertről 1894-ből

hont nem elég elfoglalni, be kell azt népesíteni, és az erre való hajlandóság Dúl lányaiban szemmel láthatóan már meg is van. Azt azonban fel nem foghatom, hogy honnan kerültek kentaurok a magyar őstörténetbe! Hacsak nem az Epreskertből!

46 JEGYZETEK 1 Ltsz.: 3071. H sz.: S/II. 14. 19 db. Albumin, egyenként 15 * 20 cm 2 Egyszer volt fényképek. Válogatás a Magyar Képzőművészeti Egyetem könyvtára fotógyüjteményéböl. A kiállítás főrendezője: Blaskóné Majkó Katalin. Szakmai rendezők: L. Baji Etelka és Varga Judit. A három fotó Morelli Gusztáv (?) 1894. attribúcióval és datálással szerepel a katalógusban. 3 Ezt a fotót Ritoók Pál határozta meg. In: Epreskerti Kálvária. Tudományos dokumentáció. 1994. 54. Kézirat, megjelenés alatt. Ezúton köszönöm meg a szerzőtől kapott szíves felvilágosítást. A Kálváriát 1893 nyarán vagy őszén bontották le, és köveit átszállították az Epreskertbe. 4 K - ny Ö - n.: Stróbl Alajos műtermében. Vasárnapi Újság XLI. 1894. 51. 861. 5 A szófordulat allúzió a Mikó Árpád által használt „Divald-dramaturgia" kifejezésre. Lásd: Mikó Árpád: A „szentek fuvarosa". Divald Kornél felső-magyarországi topográfiája és fényképei 1900-1919. (Recenzió.) Művészettörténeti Értesítő L. 2001. 3-4. 350. 6 A Rákász fiú a Stróbl-iskola első nagy sikere. 1893-ban készült. Gipszmodellje szerepelt a Műcsarnok 1893-1894-es Téli Kiállításán (kat. sz.: 432.) és Nadányi-díjat kapott, majd bemutatták az Ezredéves Országos Kiállításon is 1896-ban (kat. sz.: 1174). 1900-ban kiállították a párizsi világkiállításon a magyar képzőművészeti oktatást bemutató szekcióban. Időközben megvette a főváros (1895-ben), és bronzba öntve a Fővárosi Múzeum kiállításán szerepelt, míg 1926-ban köztéren helyezték el, a Várkert dunai feljárójánál. Még ugyanez év decemberében határozatot hoztak áthelyezéséről a Döbrentei térre, ahova 1928-ban át is vitték. Ma a Margitszigeten áll. Zsolnay-kerámia változata (Zsolnay terrakotta fazonkönyv: 13/3863) egykor Pécsett, Ballá Adolfné tulajdonában volt. 7 Fotó a Képzőművészeti Egyetem könyvtárában több példányban. Ltsz.: 3783; 6315. 8 Liber Endre: Budapest szobrai és emléktáblái. Bp., 1934. 251. 9 P. G. (Paur Géza): Magyar művészek kiállítása a Műcsarnokban. III. Vasárnapi Újság XLV 1898. 51. 894. 10 Wekerle Sándor miniszterelnök mellszobra Stróbl Alajostól, a Képzőművészeti Társulat Téli Kiállításán. Weinwurm Antal fényképe után. Vasárnapi Újság, XLI. 1894. 51. 861. A redukált méretű portré gipsz modellje a család tulajdonában. 11 Ezúton köszönöm meg Fülöpné Radnai Ágnes és Körtvélyesiné Radnai Kinga szíves segítségét. 12 Nikelszky Géza: A Zsolnay gyár művészete. Pécs, 1959. 31. 13 Művészet XV. 1916. őszi szám, 72. 14 Das Geistige Ungarn - Biographisches Lexikon. Wien-Leipzig, 1918. 15 Krúdy Gyula: Az első magyar gavallér, in: Uő.: A XIX. század vizitkártyái. Bp., 1986. 374. Esterházy Miklós tatai színházáról: Staud, Géza: Adelstheater in Ungarn. (18. und 19. Jahrhundert.) Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, Wien, 1977. 246-255. 16 Stróbel Árpád: A budavári Mátyás-kút és Tata. Honismeret 1988. 3. 54-55. 17 Szilágyi Márton: Szövegek párbeszéde a Vörösmarty-életműben. Élet és Irodalom 2000. dec. 22. 42-43. 18 A fotó a Képzőművészeti Egyetem Könyvtárában, ltsz.: 3338/1 19 Ismerteti: Képes Családi Lapok X. 1887-1888. 30. 480. „Tündér Ilona kútja. Stróbl Alajos a napokban fejezett be egy szökőkút-tervezetet. A szökőkútcsoportozat a magyar mesevilág egy legpoétikusabb darabját dolgozta fel: az Árgirus királyfi és Tündér Ilona történetét. A szökőkút főalakja Árgirus királyfi, a ki kivont karddal küzd a sárkány ellen. Alább négy triton bocsátja ki a vízsugarakat, melyek a szökőkút négy oldalán levő csoportozatok elé omlanak. E csoportozatokban fel vannak tüntetve: Tündér Ilona, a kit a vízsugarak egészen elborítanak, Mirigy, a boszorkány, a mesebeli kastély vaskapuja, melynek bejárását egy oroszlán őrzi, s az apró tündérek, kik kéz a kézben tánczolnak egy rózsafa körül." 20 Lásd Stróbel: i. m. (16. j.) 21 A király látogatásai. Vasárnapi Újság XXXVIII. 1891. 12. 193. 22 Stróbl Alajos müvei. Katalógus a család tulajdonában. Ezúton köszönöm meg Szatmári Gizellának, hogy a másolati példányba betekinthettem. 23 Amphytrion: Vázlatok. Millennium III. 1895. május 20. 2. 24 Hauszmann Alajos: A királyi vár Mátyás-király kútja. Építő Ipar 1899. jan. 5. 2. 25 Új szép Ilonka-szobor. Műcsarnok, 1901. 378. 26 Uj Idők V. 1899.40. 881. 27 „A szobrász-iskola átriuma számára gypszmásolatok a Parthenon fríz után. 1890. jún. 29. 299. sz." Kapossy János hagyatékából II. Közzéteszi: Zádor Anna. Művészettörténeti Értesítő XL. 1991. 1-2. 107. 28 Az egyik fotó a család tulajdonában, a másik közölve: Magyar Szalon 1892. XVI. 19. A kápolna korai említései: Vasárnapi Újság XXXVI. 1889. okt. 27. 43. 706.; g - h.: A budapesti művésziskolák telepe. II. A szobrásziskola. Építő Ipar XIV. 1890. 34. 360-361; Pékár Gyula: Stróbl műtermében. Magyar Szalon 1891.434-437. 29 MTA MKI Adattár: MDK-A-I-4/1763. VKM 1892-V-2-11577. Az eredeti dokumentum elégett 1956-ban az OL-ban. Ezúton köszönöm meg Papp Gábor Györgynek, hogy az iratra felhívta a figyelmemet. 30 MTA MKI Adattár: MDK-A-I-4/1883. VKM 1894-V-2-5960. 31 MTA MKI Adattár: MDK-C-I-l/4 640-46. 32 Stróbl Alajos feleségének és lányának visszaemlékezése. (Lejegyezte: Rónay Mária.) MTA MKI Adattár: MDK-C-II. 159.2. 33 Stróbl Mihály kézzel írt bejegyzése a családi fotóalbumban. 34 Építő Ipar XIV. 1890. 28. 15. sz. képmelléklet. 35 Lásd: i. m. (34. j.) 361. 36 Kézzel írott bejegyzés a család tulajdonában lévő fotóalbumban. 37 Idős kentaur hátán Érásszal. I. e. 3. sz. végén-2. sz. elején készült hellenisztikus szobor másolata. Párizs, Louvre. 38 Lysippos(?): íját feszítő Erósz. I. e. 4. sz. vége. Római márvány másolat. Párizs, Louvre. 39 Ülő Hermész Herculaneumból. Nápoly, Museo Nazionale. 40 Pékár: i. m. (28. j.) 41 Borghese-szatir. (Marsyas?). I. e. 300. körüli görög szobor római másolata. Róma, Museo e Galleria Borghese. 42 Aphrodité Mélos szigetéről. I. e. 100. körül. Párizs, Louvre 43 Belvederei Apollón. A görög eredetinek I. sz. 2. századi római másolata. Róma, Musei Vaticani 44Homéros. Képzeleti portré. I. e. 200. körüli görög eredeti szobor római másolata. Nápoly, Museo Nazionale 45 Amphytrion: Millenniumi gondolatok. Millennium II. 1894. 18. június 20. 2-3. 46 A tanulmány az OTKA T034701 sz. kutatói program keretében készült.