Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK / STUDIES - SZATMÁRI Gizella: Stróbl Alajos, „a romantika utolsó lovagja"

Mindezt feltétlenül kapcsolatba lehet és kell hozni a Gottfried Semper-féle Bekleidungstheorie-val. Semper a felöltöztetésről és a maszkírozásról szólva ezt mondja: „A karneváli fáklyafüst a művészet igazi atmoszférája. A realitásnak, az anyaginak a tagadása szükséges ott, ahol a formának mint jelentésteli szimbólumnak, mint az ember önálló alkotásának kell szerepelnie."

28 Stróbl „karneváli fáklyafüstjében" a mindennapi élet, a kortárs idő realitását tagadta, visszavágyva-nézve a múltba, mégpedig a középkor és a reneszánsz világába, egy „második realizmust" teremtve magának és társadalmi körének - ameddig az hajlandó vele tartani. 9. Az ún. Mátyásepitáfium. A keret Lechner Jenő munkája. Reprodukció az Ünnep című folyóirat 1940. 2. számából JEGYZETEK 1 Vasárnapi Újság (a továbbiakban VU) XLV11. 1900. 33. sz. 537. Idézi Gerő András: Ferenc József, a magyarok királya. Bp., 1988. 147. 2 Sinkó Katalin: A millenniumi kiállítás mint Gesamkunsiwerk, in: A historizmus művészete Magyarországon. Szerk. Zádor Anna. Bp., 1993. 137., ill. Thaly cikke: Századok XXXI. 1897. 6. 567 570. 3 Hauszmann Alajos: A királyi Vár belső kiképzése és iparművészeti felszerelése. Magyar Iparművészet VI. 1903. 177. 4 Stróbl Mihály: A gránit oroszlán. Kézirat. A család, ill. a szerző tulajdonában. (A korábbiakban SM) 5 Műcsarnok I. 1898. 205, ill. II. 1899. 11. A folyóirat is úgy tudta, hogy „itt vadászott hajdan medvékre Mátyás király". 6 Markó Miklós: Művészotthon a Tátrában. VU 1910. 37. sz. 761-62. Valójában Zichy Jenő képmását készítette a művész, 1886-ben, mégpedig Lomnicon, amikor a művésztelep-művészotthon alapításának ügye felmerült. 7 Műcsarnok II. 1899. 247, ill. Stróbl Mihály: i. m. (4. j.) 64. Utóbbi leírja, hogy a Dobó-szarkofág elhelyezésekor Stróbl Alajos „díszmagyarba öltözve valóságos felavatási ünnepséget rendezett." Ugyancsak Őrtűzre került az a magas domborműves terrakotta szobor, mely Mátyás királyt félprofilban, fején tölgyfaleveles koszorúval, hermelin galléros öltözetben ábrázolta. SM ezt tartja a legjelentősebb Mátyás-ábrázolásnak. Véleménye szerint 1925 (!) körül készülhetett. 8 Ld. a 6. j. 9 Ybl Ervin: A budai Várpalota építése, in: Művészettörténeti Tanulmányok. Bp., 1957. 257-259. 10 Építész a századfordulón. Hauszmann Alajos naplója. Bp., 1997. 65-66. 11 Fővárosi Lapok XXXVII. 29. 1900. júl. 15. E terv végül azonban mégsem valósult meg. 12 A király jelenlétét Lieber Endre említi Budapest szobrai című könyvében. (Bp., é. n. 249-250.) Kedvteléséről a Fővárosi Lapok emlékezik meg 1900. aug. 19-i számában: „Egyetlen szórakozása a vadászat, amelyben páratlan kitartást és ügyességet fejt ki. Fáradhatatlan gyalogló lévén, nem átall órák hosszat egy-egy szarvasra lesben állni vagy éjszakákat tölteni bokorsürüségben, hogy virradatban egy fajdkakast ejtsen zsákmányul" - és így tovább. I3Lyka Károly hagyatéka, MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, Adattár, MDK-C-I-17-2122. A Műemlékek Országos Bizottságához 1898. jún. 24-én érkezett levél szerint Stróbl a jáki templom restaurálása során „feleslegessé vált" köveket is szeretné megszerezni a szobrászati mesteriskola számára, mégpedig - s ez a gondolat csak itt bukkan fel - a létesítendő „lapidáris múzeum" részére. Mivel azonban a Vas megyei történeti és régészeti egyesület „figyelemreméltó" múzeummal rendelkezik a szombathelyi püspöki palotában - a hivatalos állásfoglalás őket részesíti előnyben (Műemlékek Országos Bizottsága, 130/1888. ikt.sz.). 14 K. D..A józsefvárosi Kálvária. VU XL. 30. 1893. 509. 15 Grimschitz Brúnó: Az epreskerti Kálvária. Henszlmann Lapok 1927. 4. sz. 16 Pulszky Károly levele a Műemlékek Országos Bizottságához. Műemlékek Országos Bizottsága, 71/1888. dec.18. 17 Hunyadi Múzeum. VU LI. 25. 1904. 428. Az említetteken kívül Szuchy Tibor Stróbl-monográfiájában (Bp., 1941. 51.) szó esik egy újabb Mátyás király-ábrázolásról, mely 1939-ben a Műcsarnok őszi tárlatán szerepelt. A katalógus szerint a dombormű egy, a „koronázó" (Mátyás) templomba szánt epitáfium része volt, melynek építészeti elemeit Lechner Jenő tervezte (kat. 12.). Az Ünnep című folyóirat 1940. évi 2. száma reprodukálja. A mű sorsa egyelőre ismeretlen. 18 A babérkoszorús Napóleon-maszk, ill. csákós fej, valamint a milói Vénusz márványreplikája, ill. a „borghesi viador" - azaz a Louvre-ban látható, korábban a Borghese család tulajdonában volt „vívó" férfialak bronz másolata - Stróbl 1900-as párizsi utazása emlékeként került az Epreskertbe. (Ismeretes, hogy a világkiállításon Anyánk című szobra Grand Prix-t nyert.) Lucius Verus fejét Fakits Ernő, Heraklesét Vaszary László mintázta - Stróbl Mihály: i. m. (4. j.) 79. Az „aegiai" - helyesebben: aeginai - nyilas alakja talán egy müncheni tanulmányút emlékét őrzi. 19 MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, Adattár, MDK-C-l-1/191. 20 (-a): Az Epreskert tölgyeinek legendája. Szózat (Magyar Újság) IX. 1927. jan. 1. 191. A szoborfejböl csordogáló borról Stróbl Mihály: i. m. (4. j.) is ír (116.). 21 Gergely István: És ki alkotta ezt a szobrot? Nemzeti Újság XVIII. 1936. aug. 9. Érdekes ezzel összevetni egy jóval korábbi, 1885-ös keltezésű levelet. Keleti Gusztáv ez év március 20-án terjeszti fel Trefort Ágoston miniszterhez Stróbl tanári kinevezésének ügyiratát, a következőképpen: „[Stróbl] előzetes szaktanulmányainak terjedelme és sikere, valamint beigazolt művészi képessége, általános műveltsége és nyugodt férfias jelleme által ezen tanári állomás méltó betöltésére hitem és tudomásom szerint legtöbb érdemmel és hivatással bír." - E szavak hitelét alig rontja egy későbbi, ceruzával írt megállapítás az irat alján (talán Lykától vagy Rétitől): „Keleti véleménye Stróbl »nyugodt« jellemére vonatkozólag a későbbiekben nem bizonyult nagyon helytállónak." 22 Stróbl Mihály: i. m. (4.j.) 105. 23 Szabolcsi Miklós gondolatmenetét követve (A clown, mint a művész önarcképe. Bp., 1974.) a művész, miközben helyét keresi a világban, szerepet játszik. E szerep - állandósulva - a rejtőzés romantikáját nyújtja, egyfajta „játék-aspektust", melyben a ruha jelképi értékűvé válik. 24 Fővárosi Lapok XXXII. 85. 1895. márc. 27. 968. 25 Telesko, Werner: Der Triumph- und Festzug im Historismus, in: Der Traum von Glück. Die Kunst des Historismus in Europa. Katalógus. Wien, 1996. 1. 292. 26 Fővárosi Lapok XXXII. 108. 1258. 1895. ápr. 20. 27 Stróbl Mihály: i. m. (4. j.) 145. 28 Sempert idézi Németh Lajos: A historizmus mint művészettörténeti fogalom, in: A historizmus művészete Magyarországon. Szerk. Zádor Anna. Bp., 1993. 15. Az 1-8. sz felvételeket Stróbl Alajosné Kratochwill Alojzia készítette. A család tulajdonában lévő negatívokról Bokor Zsuzsa készíteti nagyítást.