Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK / STUDIES - BELLÁK Gábor: A „nemzeti tömörülés" képe. Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság alakuló ülése Benczúr Gyula festményén

Benczúr Gyula: Az első magyar biztosító társaság alakuló ülése 1857-ben, 1883. A Vasárnapi Újság reprodukciója alapján emlékezetes pillanatot ábrázolja, a mikor Lévay Henriket vezérigazgatóvá választása után, a titkos szavazatokat összegyűjtött bizottság a terembe vezeti, bemutatja az első közgyűlésnek, s őt mindenfelöl szerencsekívánatokkal köszöntik"- írta Keleti Gusztáv 1883-ban.

5 Benczúr 1882 novembere körül kezdhetett munkához, s a kép meglepően rövid idő alatt, 16 hét alatt készült el, ünnepélyes átadására 1883. március 13-án került sor. A nagy mű Lévay Henrik tulajdonába került s még márciusban bemutatták a Műcsarnokban.

6 Keleti Gusztáv kritikája is igen hamar, már március 14-én megjelent.

7 Még ugyanabban az évben Münchenben kiállították az 1883-as nemzetközi kiállításon,

8 majd az 1885-ös budapesti Országos Kiállításnak lett egyik dísze.

9 A kiállítás katalógusa nemcsak az egész művet reprodukálta, de külön egy részletét is. Lévay halála után a kép a család tulajdonában maradt. 1921-ben Lévay Tibor adta kölcsön a nagy műcsarnoki Benczúr-kiállításra.

10 A Szépművészeti Múzeum 1944-es Benczúr-emlékkiállításán a csoportkép már mint a biztosító társaság tulajdona szerepelt." Ez egyben az utolsó forrásunk róla. A későbbi Benczúr-irodalomban

12 elpusztult képként szerepel, ám nem adhatjuk fel a reményt, hogy egyszer mégis előkerül valahonnan. Abban is van okunk bízni, hogy ha az eredeti nem is, de az a „kisebb méretű ismétlés",

13 amelyet Benczúr nem sokkal később Ormódy Vilmosnak, a biztosítótársaság egyik igazgatósági tagjának megfestett, még előkerül. Ormódy képe 1902-ben az Orvosszövetség műcsarnoki kiállításán volt először látható,

14 majd az 1921-es és 1944-es Benczúr-kiállításokon, utóbbin már ez is mint a társaság tulajdona.

15 Ez a kép Ormódy lakásában függött, amit egy nemrég felbukkant Halmi Artúr-kompozíció is igazol.

16 Halmi festménye, a kép feliratai szerint, épp egy Ormódyéknál rendezett összejövetel társaságát örökítette meg. A jelenet hátterében jól felismerhetően Benczúr müve lóg a falon. Benczúr csoportképe tagadhatatlanul magán viseli a holland csoportportrénak, s különösen Rembrandtnak vagy Frans Hals nagy bankett-képeinek formai és szellemi hatását, illetve e nagy elődök tapasztalatainak a továbbgondolását. A csoportfűzés hibátlan lendülete, az alá- és mellérendelési viszonylatok tiszta, áttekinthető hangsúlyozása inkább Hals kompozícióit, „a külső és belső egység"

17 összhangja pedig egyszerre az Éjjeli őrjáratot és A posztóscéh elöljáróit is idézi. Rembrandt Éjjeli őrjáratán minden mozdulat Frans Banning Cocq kapitány parancsoló, s mellesleg határozottan a nézőre irányuló, s a nézőre is felszólító hatású kézmozdulatát visszhangozza. A nézőt a kapitány szinte beparancsolja a képbe. Benczúr kompozícióján érezzük, hogy béke van. Cocq kapitány parancsnoki mozdulata a középen álló Somssich Pál szelíd intésévé alakul, amely nem a nézőre, hanem a kép rejtőzködő főszereplőjére, a csaknem a jóbb szélre helyezett Lévay Henrikre irányul. Benczúr képén a nézőt nem egy kapitány parancsa, nem céhes elöljárók szuggesztív tekintete, hanem a kompozíció finom hullámzása vonja bele az eseménybe. Ez a hullámzás a bal oldalon indul. A nézőt a Deák Ferenc, illetve a mellette ülő hátalak (kinek modellje maga a művész volt), illetve Szögyényi László kifelé forduló és a nézőre tekintő alakja kapcsolja be a kompozíció áramlásába. E bal oldali, sürün összepréselt, 16 fős tömegből indul ki az az energia, az a lendület, amely Somssich Pál kinyújtott karjában összpontosul, majd Nádossy István, illetve a mellette álló Ürményi József kézmozdulatainak közvetítésével a gratulációkat fogadó Lévay