Takács Imre – Buzási Enikő – Jávor Anna – Mikó Árpád szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára (MNG Budapest, 1991)

MUCSI András: Gadányi Jenő és Esztergom

nő gyümölccsel és a Vörös csendélet 1950 körül, a Fésülködő Vénusz, 1953, a Sziklás táj és a Női portré, 1955) szerepelt a Balassa Múzeum 1983-ban rendezett „Az esztergomi Dévényi gyűjtemény" című kiállításán és a szentendrei Képtár 1986-os Gadányi Jenő emlékkiállításán. A Fésülködő Vénusz képe közölve Rácz István 1965-ös Gadányi monográfiájában (32.sz.) és az 1983-as Dévényi katalógusban (21 .oldal). 7 Artner Tivadar cikke az Esti Hírlap 1957. június 29-i, Hayts Géza írása a Vigília 1957. szeptemberi számában jelent meg. 8 A Jubiláris Kiállítást augusztusban Tersánszky J. Jenő nyitotta meg, a Népszavában megkésett kritikát Noszlopi György írta (1956. okt. 3.). 9 György P. -Pataki G: Az európai Iskola (Budapest 1990.) című alapvető kötetükben, Az elveszett nemzedék című fejezetben közlik a „Formalista művészek nyilatkozata a formalizmusról" c. kiáltvány szövegét (105.). 10 Bálint Endre 1943 késő nyarán, mint esztergom-tábori munkaszolgálatos, Zádor Imre századorvos révén ismerkedett meg Mártsa Alajossal, a fényképésszel, nem sokkal Vajda Lajos posztumusz kiállítása után. A borúlátó Bálint látogatásai során a szellem józan és vigasztaló napvilágát nyújtó, a városligeti Helfgott Bácsi után „Helfi"-nek becézett fotográfusának hálából egyik 1948-as olajfestményét adta emlékül. (Bálint Endre: Arcok és emlékek. Új Forrás, 1982. június, 33.) 11 Bálintéknak szeptember elején még nem volt végleges elképzelése tervezett esztergomi kiállításukról, ill. kiállítássorozatukról. Részlet Bálint Endre 1956. szeptember 2-án, Mártsa Alajosnak küldött leveléből, a felmerült változatokból: „...Szeretnénk jövő vasárnap - Anna Margit a legjobb magyar festőnő és én - kimenni Hozzátok... Most egy fontos dolgot szeretnék megbeszélni Veletek: realizálni a kiállításunkat Esztergomba. Még pedig ha lehet mielőbb, mert valahogy a modern piktúra zászlóbontását szeretnők nálatok elindítani és ennek most kitűnően kedvez az idő, amikor amúgy is a prostituált művészek szeretnék a mi szerepünket betölteni... - Úgy gondolnám, hogy most még szeptember folyamán Anna Margit és én kezdenénk a sort, azután egy Vajda emlékkiállítással folytatnánk, majd a többi társaságunkbeli művészek kiállításával megindulhatna végre a szabad művészek szabad megnyilvánulásának folyamata." - „Mi már vasárnap levinnénk az anyagot, többet mint ami a falakon elfér, mert arra gondoltunk, hogy forgatható (kézben) anyagot is ki lehetne rakni egy asztalra, amit a látogatók nézegethetnek..., csinálnék teljesen modern szellemben valami linoleummetszettel díszített meghívót, amit Ti azoknak küldtök el, akikre számíttok. Mándy Stefánia műtörténész barátunk szívesen ír előszót valami sokszorosított (géppel) katalógus elé. - Szóval, amint látod, furcsa izgatottság van rajtunk..." (A levél Mártsa Alajos hagyatékában.) 12 Dévényi Iván gyűjteményéből 9 db meghívó (2 Gadányi, 5 Korniss, l-l Anna Margit, ill. Rozsda Endre illusztrációval) a Művészettörténeti Kutatócsoport Adattárában, C-I. 159/1528.1-9. szám. Két Anna Margit és egy Gadányi rajzolta meghívó a Martsa-hagyatékban. 13 Gadányi Jenőné: így történt. Budapest 1965 180-283. 14 Bálint Endre a nyitás előtti estére Mártsa Alajosnál kér szállást. „Bálinttal jön Rozsda Endre is, a fenegyerek, de ő szállodában száll meg." (Dévényi Iván levele Mártsa Alajoshoz, 1956. október 3.) A levél Mártsa Alajos budapesti hagyatékában. 15 Északi táj, 1938. pasztell, szén, 29 x 88 cm. Színes képe közölve: Mándy S.: Vajda Lajos. Budapest 1983. XXX.sz. és György P. -Pataki G.: i.m. (ld. 9.j.) 45. kép. (Részlet a „7 művész" 1956-os esztergomi kiállításáról, Dévényi Ivánnal.) A 46. sz. képen a kiállítás plakátja, Bálint Endre műve látható. - Vajda Lajos: Északi táj c. képe kiállítva: Magyar magángyűjtemények I., Dr. Rácz István gyűjteménye, Veszprém, Bakonyi Múzeum, 1978. május-július. 16 Bálint E.: Hazugságok naplójából. Budapest 1972, 74. 17 Bálint E.: Arcok és emlékek. Új Forrás, 1982. június, 33-34. 18 Bálint E.: Életrajzi törmelékek. Budapest 1984, 157. 18a Bálint Endre „Halottak apja" című befejezetlen műve 1991. szeptember 7-én, Vajda Lajos halálának 50. évfordulóján került bemutatásra Szentendrén, a Vajda Lajos Múzeumban, „Az Európai Iskola szentendrei mesterei" című kiállításon, Murányi Judit rendezésében. 19 A Komárom megyei Múzeumok igazgatója, Biró Endre a műtárgycserével kapcsolatos, a csere befejezését, lezárását jelző utolsó levelét 1980. március 29-én küldte el a Pest megyei Múzeumok igazgatójának, Dr. Ikvai Nándornak. 20 Képe a Balassa Múzeum Gadányi gyűjteményének katalógusában, Esztergom 1978. 11., 7. kép. 21 A Kiállítási Intézmények (Műcsarnok) jegyzőkönyve Gadányi Jenő festőművész kiállításán (Ernst Múzeum) 1957. június 26-án tartott vitáról. Kassák Lajos felszólalása az 5-ik, Gadányi Jenőé a 7-ik oldalon olvasható. 22 Képe a Művészet 1983. márciusi, Gadányi számában (20, 6. kép: Háztetők, tus 26 x 36 cm, 1957), Bodri E: Gadányi és Kassák c. cikkénél. A cikk ugyanezen az oldalon szintén idéz Kassák naplójából: Békásmegyeren „...akadt egy nagyszerű barátunk, Gadányi Jenő kitűnő festő, éppen olyan gyalázatos formalista, mint én, és éppen olyan megtörhetetlen karakter, mint én. Figyeltük a környező életet, kicseréltük észrevételeinket és dolgoztunk, azzal a meggyőződéssel, hogy hasznosan tevékenykedünk a szépmultú magyar művészet továbbfejlődése érdekében... Ha nincs a békási ház nagy csöndje, gyümölcsöskertje, nem éltem volna túl az elmúlt komisz esztendőket..." - Bodri Ferenc összegzése szerint: Valamiféle panteista egymásbazártság alakult tehát a két száműzött művész között. 23 Magvető (Antológia). Budapest 1966, 353. 24 Később - a kiállítás helyett - ajándékként, Kassák egyik legjobb, szakrális témájú kollázsa az esztergomi Keresztény Múzeum tulajdonába került: „1945 Ámen", 1965, papír, kollázs, 58 x 40 cm, ltsz.: 77.1115. Kiállítva a Szentendrei Képtár Kassák-emlékkiállításán, 1985-ben. Korábban Gadányi Jenő is ajándékozott képeket, három fiatalkori művét, a Keresztény Múzeumnak, Vaszary Kolos hercegprímás portréja, egy 1924-es női arckép és egy gyöngysoros nő portréja még mesterének, Vaszary Jánosnak hatását mutatja. 25 Mártsa Alajos művészportréi Esztergomban Dévényi Ivánné, Budapesten Mártsa Istvánné, Szűcs Ilona tulajdonában vannak. 26 Képe a Magyar Nemzeti Galéria 1967-es, Gadányi emlékkiállításának katalógusában, 9. szám, és a Szentendrei