Takács Imre – Buzási Enikő – Jávor Anna – Mikó Árpád szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára (MNG Budapest, 1991)

GERSZI Teréz: Christoph Jobst rajzai

kus ábrázolásmódja eltér Tbeput sima törzsű fáinak energiát kifejező, lendülettel rajzolt lombozatáétól. Lényeges eltérés mutatkozik a két művész rajzainak térábrázolásában is. Toeputnál ugyanis a térábrázolás - topográfiai hűségű város- és tájábrázolói gyakorlatának köszönhetően világos és koherens, ellentétben Jobstéval, amely a motívumok szeszélyes egymás melletti és mögötti elrendezésével érzékeltet ugyan némi térillúziót, de az elő- és háttér sávja között tisztázatlan a kapcsolat, nincs térfolyamatosság. A staffázsalakok is eltérnek Toeput többnyire geometrikusán leegyszerűsített figuráitól, mint amilyeneket például a „Táj Krisztussal és az Emmausba menő tanítványokkal" (Amsterdam, Sotheby's 1983) lapon látható

9 (6. kép), viszont egyeznek Jobst budapesti és düsseldorfi lapjainak bőköpenyes, festőibb karakterű alakjaival. Szinte szignatúra értékű a drezdai lap bal oldali háttéri épületcsoportjának szaggatott vonalkákból és pontokból kialakított jellegzetes rajzmodora, amely teljesen azonos a budapesti „Táj távoli hegyekkel"-rajz hasonló motívumaiéval. Az eddig ismert Jobst-rajzok között ez a drezdai tűnik a legigényesebbnek. A kompozíció közepét kitöltő, Neptun-szoborral ellátott kút-motívum által vált a rajz a többinél gazdagabbá, jelentősebbé. Valószínű, hogy nem teljesen egyéni invenció eredménye, mivel Jobst rajzainak architektonikus motívumaitól eltérően itt a kút nem annyira stilizált és fantasztikus. Konkrétabb, kidolgozottabb volta is idegen mű inspirációjának feltételezését sugallja. Az újonnan publikált rajzok, ha nem is oldják meg Jobst művészi eredőinek kérdését, rávilágítanak bizonyos kapcsolataira a rudolfinus mesterekkel és Tbeput rajzművészetével. Csupán találgatásokra vagyunk utalva abban a tekintetben, hogyan kerülhetett kapcsolatba Jobst Tbeput rajzaival, amire legfőképpen tájrajzaik vegetációjának hasonló dekoratív rajzmodora enged következtetni. Adatok hiányában nem tudjuk, hogy Jobst járt-e Itáliában, de közvetítő útján is megismerkedhetett Tbeput rajzművészetével. Heinrich Geissler feltételezte, hogy Jobst tájképművészetére a Frankfurtban, Velencében, Rómában majd Nürnbergben működő Frederik van Valckenborch volt hatással. A legújabb Valckenborch kutatások alapján vált világossá, hogy a művész itáliai útja során Tbeput művészetével is kapcsolatba került.

1 Elképzelhető, hogy Jobstnak alkalma volt Németországban (Valckenborch közvetítésével) Tbeput rajzait vagy Valckenborch Itáliában készült lapjait megismerni. Azt a feltevést, hogy a trevisói mesternek lehettek Németországban rajzai, támogatja Hans Friedrich Schorernak egy 1620-ban Augsburgban készült másolata Tbeput „Bankett egy parkban" című rajza után (Nürnberg, Germanisches Nationalmuseum).

12 JEGYZETEK 1 Geissler, H: Zeichnungen in Deutschland. Deutsche Zeichner 1540-1640. Staatsgalerie, Stuttgart 1979/80, II. 73. 2 Geissler, H. i.m. K.16 - München, Staatliche Graphische Sammlung, Ltsz.: 19220. 3 Toll, barna tinta, lavírozva, 205x313 mm. Jelezve: Chris. Jobst inv F. Cassel. Vízjel: Briquet 1923 (Megegyező a düsseldorfi rajz vízjelével) Esterházy-gyűjtemény (E. 33.9. Jobst) Ltsz.: 211. 4 Toll, barna tinta, lavírozva, 202x296 mm. Jelezve: Christ. Jobst infen. E. F. Cass. Esterházy-gyűjtemény (E.33.9a Jobst). Ltsz.: 212. 5 Toll, fekete tinta, aquarell, 102x167 mm. Franz SternbergManderscheid, Baron Rolas du Rosey (Lugt, F.: Les Marques de collections de dessins et d'estampes. La Haye 1956, no. 2237), David Bernhard Hausmann (Lugt 378) gyűjteményéből. Vétel 1875-ben. Ltsz: 13791. Bock, E.-Rosenberg, J: Staatliche Museen in Berlin. Die niederländischen Meister. Berlin 1930, 50. 6 Hollstein, F. W. H.: Dutch and Flemisch Etchings, Engravings and Woodcuts, ca. 1400-1700, XXI-XXII. no. 226. 7 Ibii, barna tinta, lavírozva, 204x306 mm. E. J. Otto (Lugt Suppl. 873 b), H. Beckmann (Lugt Suppl. 275 a) és Kurt Meissner gyűjteményéből. 8 The Age of Bniegel. Washington, National Gallery of Art, 1986 (Hand, /.; Judson, J. R; Robinson, W. W; Wolf, M.) Kat. no. 112 (A vízjel Briquet 1971-hez hasonló: Bamberg 1583 !). 9 L, Tbeput: Krisztus és a tanítványok az Emmausba vezető úton. Tbll, barna tinta, vízfesték, fekete kréta előrajz, 144x196 mm. Kat. Sotheby Mak van Waay 1983. ápr. 25. Kat. Nr. 25. 10 Geissler, H.: i.m. 73. 11 Gerszi, T.: Neuere Aspekte der Kunst Frederik van Valckenborchs. Jahrbuch der Berliner Museen 22 (1990) 174-176. 12 Barock in Nürnberg. Nürnberg 1962. Kat. Nr. A 64. A küldött fényképekért és a publikálás engedélyezéséért ezúton is köszönetet mondok a berlini és drezdai Kupferstichkabinett igazgatóságának és Kurt Meissnernelc