Takács Imre – Buzási Enikő – Jávor Anna – Mikó Árpád szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára (MNG Budapest, 1991)

POSZLER Györgyi: „Kisvárosi és falusi Mária-oltárok". Adalékok a szmrecsányi főoltár mesterének működéséhez

mester (Lehrs 15. számú) metszete a mintája (1, 2. kép). Mária és Erzsébet ES mester lapján perspektivikusan megrajzolt városfal előtt találkoznak. A kapun át házak és utcák részletei látszanak. A festményen a városfalnak nyoma sincs. A tér beszűkül, az alakok megnövekednek, a városkapu, amely részletformáiban a metszetet utánozza és éppúgy az egész városra utal, kicsiny háznak tűnik mögöttük. Erzsébet jobbról érkezik. A metszeten még érződik lendületes mozgása: turbános fejét kissé felfelé fordítja, köpenye bal válláról lecsúszik, bő redőket vet a földön. A köpeny alatt jól kirajzolódik behajlított, lépő lába. A festő mindezeket a részleteket hűen másolja. A mozgás lendületét azonban nem tudja visszaadni, tere sincs erre a képen. Erzsébet alakja megmerevedik, a lendületet érzékeltető fenti részletek értelmüket vesztik. Ugyanez figyelhető meg Mária alakján is. Az S vonalban finoman hajló mozdulatból a festményen előre dőlő tartás lesz. A kézfogás ES mesterre oly jellemző „kézcsomó" motívumát sem ismételte meg a festő, hanem a kezeket szétbontva Mária balját lelógó köpenye alá rejtette. A felkai, a szepeshelyi és a nagyszalóki jelenetek kompozíciója mind az építészeti és táji környezetet, mind az alakok beállítását és mozdulatát tekintve a szmrecsányival teljesen azonos.

11 Hogy a grafikai minta szinte pontos átvételével a szmrecsányi kép festője alakította ki ezt a többi oltáron is szereplő képsémát, azzal bizonyítható, hogy kvalitásában és a részletformák megértésében is ez a kép áll a legközelebb ES mesterhez. A többi festő pedig elfogadta és követni igyekezett a szmrecsányi metszet-feldolgozást. Kérdés azonban, hogy az átvett képsémát hogyan használták tovább. A szmrecsányihoz legközelebb a felkai Vizitáció áll. Feltűnő azonban a művészi kvalitás gyengülése. A drapériák egyszerűsödnek, a redők, bár szolgaian követni igyekeznek a szmrecsányi formákat, merevvé, lapossá válnak. A szokatlan, vállról lecsúszó köpenyt a felkai festő a könyökkel felfogott ruhák sokszor ismételt, konvencionális formájához közelíti; sem ez, sem a kiemelt lépő láb nem érzékeltet már mozgást. A két kép összehasonlítása azonban nem zárható le azzal, hogy a felkai a szmrecsányinak rosszabbul sikerült másolata. A két nő feje között, a háttérben látható várnak ugyanis van egy másik, a felkai festő által közvetlenül felhasznált grafikai mintája. ES mester olyan Vizitációt ábrázoló metszetének hátteréből származik, ahol Mária és Erzsébet nem a városkapuban, hanem dombos tájon, útközben találkozik.

12 Bizonyos tehát, hogy a felkai festő is ismerte ES mester metszeteit - több azonos tárgyút is - és azokból maga is szabadon komponált. A nagyszalóki és a szepeshelyi jelenetek az előbbieknél jóval gyengébbek. A részletmegoldások az egyeditől tovább közelednek a megszokott felé. Erzsébet turbánját a sokat ismételt fehér fejkendő váltja fel, a ruhák a legegyszerűbb, leghagyományosabb formákat mutatják, bár itt is megfigyelhető a szmrecsányi redőrendszer pontos másolásának igénye. Ez a két festmény is közvetlen kapcsolatot mutat azonban ES mester lapjaival. A háttérben látható dombos táj mintája éppen a felkai képpel kapcsolatban idézett (Lehrs 14. számú) metszet lehet. És a talán legprimitívebb nagyszalóki kép festője vállalkozott egyedül az ES mestertől származó „kézcsomó" megfestésére, ha nem is egészen pontosan, egyszerűsítve is azt. Az Angyali üdvözletet ábrázoló képek csak sokkal közvetettebb módon köthetők ES mester metszeteihez; nincs egy olyan grafikai lap, ami a Vizitáció jelenetekhez hasonlóan, egyértelműen meghatározná a mind a hat oltáron visszatérő képsémát. A fontosabb elemek azonban itt is mind ezekről a metszetekről származnak. ES mester lapjain (Lehrs 8, 9, 10, és 13.) Gábriel arkangyal gótikus architektúrájú szobában adja át az isteni üzenetet Máriának. Ez az oltárokon mindenütt kőpadlós, hátul, az alakok vallanak magasságában, széles kőpárkánnyal határolt térré alakul. Ez a kőpárkány a metszeteken ugyanezen a helyen megjelenő, ugyanilyen formájú nagy ablakpárkánynak felel meg. Fölötte azonban ott nagy, négyes osztású ablakok és gótikus mennyezet láható, míg a festményeken a teret aranyozott mustra zárja le. Bizonyos részletekhez viszont a festők ragaszkodnak. A szmrecsányi, felkai és nagyszalóki képeken alul látható a kőpadló vastagsága. A metszeteken (Lehrs 8, 9, 13.) a térszerkezet ad értelmet ennek a részletnek: oszlopokkal kereteit, íves nyíláson át lehet belátni a fent leírt gótikus szobába. A festményeken ez azonban mechanikusan másolt, értelmét vesztett megoldás. A gótikus olvasópultot szintén e metszetekről veszik át a festők. A szepeshelyi képen látható, véretekkel díszített, kicsit kinyílt ajtajú bútordarabnak jó előképe a Lehrs 10. számú lap. A minden képen ismétlődő építészeti környezetet a különböző grafikai lapok adaptációjával kialakító mester tehát a gótikus szobabelső megfestésére nem vállalkozott, hanem annak elemeit felhasználva jóval egyszerűbb, hagyományosabb teret alkotott. Feltehető tehát, hogy a legkönnyebben áttekinthető, legkevesebb részletet mutató Lehrs 10. számú metszet állt hozzá a legközelebb. A festményeket a köztük levő kisebb eltérések alapján lehet csoportosítani. A szmrecsányi és a felkai Mária, amint az olvasópult előtt kezeit mellén keresztezve imádkozik, szemét lesütve, felsőtestével kissé hátra, az érkező Gábriel felé fordul, minden bizonnyal ES mester Lehrs 10. és 12. számú metszeteiről származik. A két kép egymáshoz minden részletében és kvalitásában is nagyon hasonló. A felkai kép másolat volta csak az egészen apró eltéréseket, a drapériák redőzetének, mustrájának a pontos követési szándék melletti egyszerűsítését megfigyelve bizonyítható. Feltehetően ehhez a két képhez kötődött szorosan a malompataki Angyali üdvözlet is. Ezt azonban a róla fennmaradt fotó alapján részleteiben elemezni nem lehet, öszszeköti ezeket a képeket a jobb oldalon, Mária feje fölött, a teret lezáró, itt bizonytalan funkciójú drapéria és a bal sarokban megfestett felhő, melyből sugarakkal övezve a Szentlélek galambja száll alá. A szepesszombati, szepeshelyi (3. kép) és nagyszalóki képek gyengébb kvalitásúak és jobban eltérnek a fenti csoporttól. Mária és Gábriel nem egymás mögött, hanem inkább egymás mellett, a szoba közepén helyezkednek el. Mária szinte a nézővel szemben térdel, az olvasópult a kompozícióban tőle függetlenné válik. Csak fejét fordítja