Takács Imre – Buzási Enikő – Jávor Anna – Mikó Árpád szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára (MNG Budapest, 1991)

EISENMAYER Tiborné: A „Szent Eligius Chlothár király előtt" című kép restaurálásáról

A „SZENT ELIGIUS CHLOTHÁR KIRÁLY ELŐTT" CÍMŰ KÉP RESTAURÁLÁSÁRÓL EISENMAYER TIBORNÉ A valaha kétoldalas, kettéfűrészelt fatábla gótikus szárnyasoltár külső (és alsó?) táblája lehetett. A kép Szent Eligiust ábrázolja, amint nyergeket ad át Chlothár frank királynak. A jobb oldalon baldachinos, brokátmintás trónuson a király ül, jobb kezével a nyergekre mutat, bal kezében jogart tart. Prémszegélyű köpenye mélyvörös bársony. A bal oldalon Szent Eligius áll, jobb kezében leemelt föveget tartja, bal kezében nyeles, kétserpenyős mérlegen egy-egy kicsinyke nyereg. Ruhája zöld, köpenye kármin. Hátrébb két udvaronc áll. A fiatalabb harisnyája, rövid köpenye és sapkája kék. Az idősebb kalapja fekete. Mögöttük a fal sötétbarna. A kőkockás padlózat lilás rózsaszín. Baloldalt nyitott ajtón át középkori város utcájára nyílik kitekintés, az egyik házfalon piros-fehér-piros sávos címer látható. A háztetők felett, az ajtónyílás félkörívében arany égbolt. A kép hordozója, a mintegy 3 mm vastagságúra elvékonyított fenyőfatábla kiszáradt. íves görbületét a parkettarendszer hosszirányú, rögzített lécei miatt keletkezett feszültségek több helyen megtörték. Az alsó harmadban több helyen átrepedt. Helyenként szújáratok voltak láthatók. Az enyveskréta alapozás jó megtartású, a fához való kötése stabil. A felület javításait a vastag, elsárgult védőréteg jótékonyan „összehozta", a festékréteg valódi állapota nem volt felmérhető. Az átfestésekre csak egyes részek szikföldszerű repedezettsége engedett következtetni, amelyek különböztek a fa természetes mozgásából adódó jellegzetes repedezettségtől. A tábla állapotfelmérése után kis felületeken, több helyen próbatisztításokat végeztem, amelyek alapján szükségesnek látszott a műtárgy röntgenezése. A röntgen-diffrakciós vizsgálat alkalmával 4 felvétel készült a tábla egy-egy negyedéről, amelyeket Kriston László készített el az Országos Kriminalisztikai Intézetben. Ennek célja az átfestések mértékének és az eredeti réteg hiányainak megállapítása volt. A vizsgálatok eredményeképpen az átfestések alatt láthatóvá váltak az eredeti motívumok és a hiányok mértéke. Ez sokkal kisebbnek bizonyult, mint ahogyan várható volt a nagyfokú átfestések alapján. Láthatóvá vált, hogy a vászon aláragasztás csak a tábla felső harmadáig tart. A trónus talapzatát borító mintás, kék azurit szőnyegen volt még egy, szintén azurit réteg, amely nagyobb terjedelmű volt az eredetinél. Itt is a röntgen felvétel segített eldönteni, hogy nagyon óvatos tisztítással kibontható az eredeti mintás szőnyegfelület. Az utcán lévő két kis figura a röntgen felvételeken nem jelent meg, tehát ez is utólagos, ügyes ráfestés volt. A korábbi javítások a kép hordozójára is kiterjedtek. A fatáblát kettéfúrészelése, levékonyítása után látták el a ma is látható parkettarendszerrel, amely 9 függőleges rögzített és 10 csúszó keresztlécből áll. A parketta fenyőfából készült. A fatábla sérült sarkait, széleit hársfával, az alsó szélen kiesett csomót kemény enyveskrétával pótolták. Ez utóbbit még négy szöggel is rögzítették, amelyek a röntgen felvételen jól láthatók voltak. A szintbeli hiányokat, s körben a széleket enyveskréta tömítőanyaggal pótolták. Ebből kétfélét találtam - a régebbi kemény, gipszes. Helyenként még viaszos tömítések is előfordultak. A tisztítás közben egy előző, radikális tisztításra az alábbiakból lehetett következtetni: az eredeti védőréteg csak nyomokban (mélyedésekben) maradt meg. Hasonlóképpen Eligius glóriájában az eredeti laparany. Az ajtónyflás aranyának eltávolításakor először szemcsés, kemény, kék temperaréteg tűnt elő. Nagyon óvatosan tovább bontva kiderült, hogy alatta laparany található. A kék átfestés közép felé haladva mesterségesen koptatott volt, eltávolítását megkezdték, de nem fejezték be. Az ablakkeret barnája és Chlothár király köpenyének prémszegélye is valószínűleg ennek a tisztításnak esett áldozatul. A kép több részletét átfestés, illetve átalakítás módosította. Eligius eredetileg azurit ruhája olajjal zöld színűre, a háttér ólomkarikás üvegablaka a falrésszel együtt mélybarnára, a baldachin felső ferde síkja egyenesre lett korrigálva. A trónus talapzatán a mintás kék szőnyeget egy régebbi egyszínű azuritréteg fedte, amelyet okkerrel festettek át, egyúttal kiigazítva annak furcsa perspektíváját is. A szélek pótlásait úgy festették le, hogy az eredeti felületekre is rámentek. A valamikor laparannyal bevont részeket (glória, égbolt) újraaranyozták, olajjal feltéve az aranyfüstöt, - ebből adódott a felületek ráncos repedezettsége. Az átfestést fedő védőbevonat valószínűleg színezett, olajos, vastag lakk volt, amely még el is sárgult. Az előzetes vizsgálatok után a képoldal fokozatos feltárása következett. A tisztítás vegyszeres és mechanikus módon, egymást váltva és kiegészítve történt. Olaj és tempera átfestést egyaránt találtam a képen. A felhasznált vegyszerek: dimetilformamid, cellosolve-butilacetát-aceton keveréke, butylamin vizes oldata, hangyasav, lakkbenzin. Eltávolítot-