Takács Imre – Buzási Enikő – Jávor Anna – Mikó Árpád szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára (MNG Budapest, 1991)
BOGYAY Tamás: Kritikai tallózás a Szentkorona körül
15 Foltz op.cit. 218; Duczko, W.: The Filigree and Granulation Work of the Wiking Period. Stochkolm 1985, 19; Wolters op. cit. 1131. 16 Magyar fordítása: A korona kilenc évszázada. Történelmi források a magyar koronáról. Vál. és szerk. Katona T.: Budapest 1979, 343. Latin eredeti: De Sacrae Coronae Regni Hungáriáé ortu, virtute, victoria, fortura, anno ultra DC clarissime brevis commentarius Petri de Reva comitis comitatus de Turocz. Augusta Vindelicorum 1613. 17 Bogyay: Über die Forschungsgeschichte (1. jegyzet), 66. Az el nem mondott referátum. 18 A nemcsak helyenként javított, hanem lényegesen bővített és új címmel ellátott művet 1659-ben, jóval Révay Péter halála után, Nádasdy Ferenc jelentette meg nyomtatásban: Petri de Reva comitis Turoczensis et Sacrae Coronae duumviri de Monarchia et Sacra Corona Regni Hungáriáé centuriae septem. Francofurti 1659. Mindkét művet újra kiadta Schwandtner, /.: Scriptores rerum Hungaricarum veteres ac genuini. Tomus II. Vindobonae 1746. A postumus művet ebből a kiadásból idézem. 19 Csomor: Szent István koronája (13. jegyzet) 81-82; Idem: Magyarország Szent Koronája (13. jegyzet) 90. Sajnos, egyik művében sem találni nyomát annak, hogy tudomást vett volna a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Bizottsága 1984 novemberében tartott ülésén előadottakról, elsősorban Lovag Zsuzsa kritikai referátumáról, amely - ismét sajnos - csak jóval később és szűkkörű szakfolyóiratban látott nyomtatásban napvilágot: Lovag Zs.: A korona-kutatás vadhajtásai. Művészettörténeti Értesítő 36 (1986) 35-48. 20 Csomor: Magyarország Szent Koronája (13. jegyzet) 90-91. 21 Brabák K: A magyar korona hátsó ormának problematikája. Zománc 1987-1988. Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelep, Kecskemét, 4-28. 22 Ibid. 25,16. 23 Ibid. 11-26. Kommentárjaiban hol félremagyarázza az idézett szöveget, pl. Péczeli József esetében (15), hol pedig nyilván nem érti, voltaképpen miről is van szó. Erre példa mindaz, amit a színek bizánci rangjelző szerepéről ír a Moravcsik Gyula és Bárányné Oberschall Magda írásaiból ka ragadott idézeteket kommentálva (20-21). Bárányné asszonynevét, amelyen nemzetközi hírnevet szerzett, Brabák a szövegben elhallgatja. Megjegyezhető még, hogy nála is feltűnő a stíluskritikai ítélőképességnek Pap Gáborra és az „aranyműves csoportra" jellemző végzetes fogyatékossága. A 6. és 7. oldalon közölt rajzok, amelyekkel a szerző a korona hátsó orma uralkodó képeinek és az abroncs többi bizánci zománcainak különböző műhelyekből való származását akarja bizonyítani, jellemző példái a rajzos manipulációnak. Bizonyító erejük nullával egyenlő mindenkinek, aki ismeri és szem előtt tartja a zománcképek egészét. 24 Ibid 16; Decsy S.: A Magyar Szent Koronának és az ahhoz tartozó tárgyaknak históriája. Bétsben 1792. Itt igazítom helyre az Insignia Regni Hungáriáé kötetben megjelent kutatástörténeti beszámolóm téves adatát (68). Decsy előszava nem 1790-ben, hanem közvetlenül a nyomtatás előtt, 1792 május 6-án kelt. 25 Brabák op.cit. 13. 25a Champeaux, G. de - Stercks, D.S. (O.S.B.) Introduction au monde des symboles. Paris, Zodiaque, 1966, 2. kiadás 1972. Pl. 111. Gerona, katedrális. 26 Van der Meer, F.: Maiestas Domini. Théophanies de 1' Apocalypse dans l'art chrétien. Città del Vaticano - Roma Paris 1938, 333. 27 Brabák op.cit. 13. 28 Pl. az ún. Fugger-krónika (valójában a Habsburg dinasztia története) 1559-es évszámot viselő müncheni kézirata (Bayerische Staatsbibliothek, Cod. Germ. 897) fol. 308 festménye (A korona kilenc évszázada [16. jegyzet] 144. 53. kép. A képjegyzékben hibás könyvtári jelzettel), valamint II. Mátyás képe (ibid. p. 152, 59. kép), amelyet 1610ben Wolfgang Kilian bátyja, Lucas készített. 29 Schwandtner op.cit. 625, 821. 30 Brabák op. cit. 12. 31 Ibid 13. 32 Ibid 33 Az 1659-ben kiadott postumus munka hitelét, amelyben szó van már a Konsztantinosz-képről, Brabák azzal próbálja megingatni, hogy „végleges szövegezését idegen kéz (Iongelinus Gáspáré) is befolyásolhatta." (ibid. 14) A könyv címlapjának tanúsága szerint csak a Révay művéhez függelékként hozzátoldott „catalogus Palatinorum et Judicum" Iongelinus munkája. 34 A művet részletesen ismerteti bőséges idézetekkel és ábrákkal Kovács J.: Lackner Kristóf a koronáról. Életünk 22 (1988) 719-726. 35 Ibid 723. 36 Galavics G.: Kössünk kardot az pogány ellen. Török háborúk és képzőművészet. Budapest 1986, 13. színes kép. 37 Csomor op. cit. 160. 38 Lovag Zsuzsa megfigyelése szerint „a fölső koronarészen az összes, az alsón pedig csaknem az összes foglalat többszöri ki- és behajtás nyomait mutatja, eszerint mindegyikről feltehető lenne, hogy előzőleg más kép volt benne". Lovag op. cit. 41. 39 Deér, J.: Mittelalterliche Frauenkronen in Ost und West. In: Schramm, P. E.: Herrschaftszeichen und Staatssymbolik. II. Stuttgart 1956, Tafel 49b. 40 Bárányné Oberschall M.: Constantinos Monomachos császár koronája. Budapest 1937, 31.Eadem in: Folia Archaeologica 1-2 (1939) 236-237. 41 op. cit. (11. jegyzet) 882. 42 Kelleher P., J.: The Holy Crown of Hungary, American Academy in Rome, 1951. 106. 43 Op.cit. (11. jegyzet) 883. 44 Deér op.cit. (5. jegyzet) 59-62. 45 Bárányné Oberschall M.: Constantinos Monomachos (40. jegyzet) 38. 46 Op cit. (11. jegyzet) 883. 47 Reallexikon zur byzantinischen Kunst. III. Stuttgart 1976. 774.
