Takács Imre – Buzási Enikő – Jávor Anna – Mikó Árpád szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára (MNG Budapest, 1991)
BOGYAY Tamás: Kritikai tallózás a Szentkorona körül
ilyen tilalom? Tiltani csak azt lehet, amit elkövetnek, ami megvan. Mit jelentene a király fején vagy ruháján a saját képe, amikor személyesen jelen van? A felesége ruháján vagy fejdfszén, éppúgy mint alárendelt méltóságoknál, annál több és mélyebb értelme lehet. Jelenti az odatartozást, hűséget, odaadást. Synadene, aki Bizáncból jött, méltán viselte mind császárai, mind pedig férje képét. A berlini múzeumban van például egy bizánci arany fülbevaló pár, az egyiken Mária, a másikon Tzimiszkész János 10. sz.-i császár zománcképével. Ezt csak a császárné, esetleg a leánya vagy előkelő udvarhölgy viselhette. 47 Szerintem a corona graeca-t semmi esetre sem szánhatták Géza fejére. Más uralkodó is csak később, mai felső részével kiegészítve viselhette. De ez a felhasználása is föltételezi, hogy a képprogram vagy elvesztette már minden politikai aktualitását, tán nem is értették már, hagyomány szentelte díszt láttak csak benne, vagy pedig nagyon aktuálisnak tekintette olyan király, aki maga is igényt emelhetett a császári trónra. Természetesen könnyű feltevéseket alkotni. De az igazságkeresés útja csak akkor marad nyitva, ha nem építünk feltevésekre mint tényekre további hipotéziseket, és ha van merszünk bevallani azt is, hogy kérdéseinkre egyelőre nincs felelet. Synadene koronája azonban több, mint puszta föltevés. És ezzel kapcsolatban csak egyre szeretnénk még emlékeztetni. Gondoljunk arra, hogy ettől a homályba vesző görög asszonytól származott Vak Bélától Anjou Máriáig Magyarország minden uralkodója és szentek meg boldogok egész sora. JEGYZETEK * A M ETEM 1989. november 21-én Budapesten tartott konferenciáján „Szent István koronájának vitás kérdései" címmel előadott referátum átdolgozott és bővített változata. 1 Ilyen beszámolók: Neuere Forschungen über die Stephanskrone. Das Münster 4 (1951) 233-234; Problémák Szent István és koronája körül. Új Látóhatár 13/30 (1970) 105-115; Az ország és koronája. Katolikus Szemle 30 (1978) 1-13; Ungarns Heilige Krone. Ein kritischer Forschungsbericht. Ungarn-Jahrbuch 9 (1978) 207-235; Über die Forschungsgeschichte der heiligen Krone. In: Insignia Regni Hungáriáé I. Budapest 1983. 65-89; A szent korona mint a magyar történelem forrása és szereplője. In: Gesta Hungarorum I. SMIKK, Zürich 1984. 88-104; Ugyanez megjelent kiegészítő utóirattal: Nyugati magyar esszéírók antalógiája. Vál. és szerk. Borbándi Gy. Bern 1986. 35-54. és AETAS A JATE történész hallgatóinak lapja 5. (1987/1) 80-97. 2 Kovács É.: A magyar koronázási jelvények kutatásának hat éve. Művészettörténeti Értesítő 35 (1986) 31. 3 Gombos, A. F.: Catalogus fontium históriáé hungaricae aevo ducum et regum ex Stirpe Árpad descendentium ab anno Christi DCCC usque ad annum MCCCI. Tomus II. Budapest 1937, 1082, No. 2584. 4 Pauler Gy.: A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt. 2. kiadás. Budapest 1899, I. 422; Gyórffy Gy.: István király és műve. Budapest 1977, 144; Idem: Mikor készülhetett a szent korona? Élet és Tudomány 26 (1971) 59; Vajay Sz.: Az Árpád-kor uralmi szimbolikája. In: Középkori kútfőink kritikus kérdései. Szerk. Horváth J. - Székely Gy.: Budapest 1974, 341-343; Idem: Corona regia - Corona Regni - Sacra Corona. Ungarn-Jahrbuch 7 (1977) 42-43; 5 Deér, /.: Die Heilige Krone Ungarns. Wien 1966, 195-200. 6 Kovács op. cit. 25-27. 7 Deér, J: Die abendländische Kaiserkrone des Hochmittelalters. Schweizer Beiträge zur allgemeinen Geschichte 7 (1949) 58-86; Idem: Kaiser Otto der Große und die Reichskrone. In: Beiträge zur Kunstgeschichte und Archäologie des Frühmittelalters. Akten zum VII. Internationalen Kongreß für Frühmittelalterforschung, 21-28. September 1958. Graz - Köln 1961. 261-277. 8 Jellemző, hogy a visszaküldési elmélet egyik kanadai híve még a szöveghamisítástól sem riadt vissza. Hailay I.: A magyar szent korona körüli tévedések és félreértések tisztázása. Toronto 1982, 19. VII. Gergely levelét idézve a „transmisit" szót vastag betűvel kiemelve szedett „visszaküldte" kifejezéssel fordította magyarra. A szerző tájékozottságára a történettudomány irodalmában jellemző az is, hogy fölfedezi és hiteles forrásként, mint „koronatanút" idézi a 17. században koholt Szilveszter-bullát. 9 Deér op.cit. (5. jegyzet) 196-197. Ugyanígy legújabban Fried, J: Otto III. und Boleslaw Chrobry. Das Widmungsbild des Aachener Evangeliars, der „Akt von Gnesen" und das frühe polnische und ungarische Königtum. Eine Bildanalyse und ihre historischen Folgen. Wiesbaden Stuttgart 1989, 132-133; és Gerics, J: An der Grenze zwischen West und Ost. Der Staatsgründer und Gesetzgeber Stephan der Heilige. In: European Intellectual Trends and Hungary. Edited by Glotz F. Separatum, Budapest 1990, 2-3. 10 Gerics J.: Nagy Konstantin adománylevelének helye és szerepe Magyarország és Bulgária korai történetében. In: Szent István-emlékülés Székesfehérvárott. (Fejér megyei levéltár közleményei 7.sz.) Székesfehérvár 1989, 5-10. Gerics mutat rá arra, hogy a Salamon királyhoz intézett pápai levélnek az a kitétele, hogy a Szent Péternek való fölajánlásról a király „hazája véneitől" szerezhet tudomást, bibliai eredetű közhely, amelyet a pápai kancellária máskor is használt. Bővebben kifejti Gerics J. az itt idézett tanulmányban. 11 Györffy Gy.: In: Magyarország története tíz kötetben. 1/1. Budapest 1984, 842. 12 Fokz, K: Einige Beobachtungen zu antiken Gold und Silberschmiedetechniken Archäologisches Korrespondenzblatt 9. (1979) 213. 13 Csomor L.: Magyarország Szent Koronája. Vaja s. a. (1988) 123. A régebbi irodalomból pl. Idem: Szent István koronájának nyomában. Pannónia kiadó, s. 1. 1987. 87. 14 Wolters, /..- Filigran (Filigranarbeiten, Filigrandraht). Reallexikon zur Deutschen Kunstgeschichte. VIII. München 1986. 1069.
