Takács Imre – Buzási Enikő – Jávor Anna – Mikó Árpád szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára (MNG Budapest, 1991)
URBACH Zsuzsa: „Genuina effigies..." A máriacelli kincstár kegyképének másolata a Szépművészeti Múzeumban
században. Azt, hogy kultikus képek mindenfajta „helyváltoztatásra" is képesek voltak, több legendából is tudjuk, így 1210-ben egy Vera icon a fejére állt, a genazzanói Madonna, egy trecento freskó töredéke pedig a falról leválva repülte át az Adriát... 11 A Nagy Lajos-féle kincstár-kép legendájának ikonográfiái vizsgálata még hátralévő feladat. Aránylag keveset foglalkozott a magyar kutatás a kincstár-kép barokk kori kultuszával. A 18. században többször is körmenetben hordták a képet. Magyar főurak 17-18. századi zarándoklatai, illetve azok képzőművészeti emlékei nagyobb figyelmet érdemelnek. 12 Mariazell működésében maga a kép, természetesen a kegyszobor után, a második legfontosabb kultusztárgy. Az 1430 körüli timpanon domborművén a térdeplő király kezében egy négyzetes formátumú, keretezett táblakép van a félalakos Madonna ábrázolásával, de nem a Nagy Lajos-féle kép másolata. A kapuzat barokk ólomszobra is Nagy Lajost ábrázolja, kezében „a képpel", amelyen felhőgomolyag felett jelenik meg a Madonna. Amikor elkezdtem a Jankovich-gyűjteményből való képünkhöz összehasonlító anyagot keresni, azt hittem, hogy a magyar történeti szempontból oly fontos kegyképnek számtalan másolatával fogok találkozni. Nem így történt. Dunát lehet rekeszteni viszont azokkal a késői Mariahilf-másolatokkal, amelyek az évek folyamán a múzeum bírálatán és a hazai műkereskedelemben közkézen forognak. Szüárdfy Zoltán hfvta fel figyelmemet ennek magyarázatára. Eszterházy Pál, a nagy barokk Mária-atlaszok mintájára írt művében közli ugyan a „Czeli Csudálatos Boldog Asszony képe, Czelben" rövid leírását, de ezt nem kíséri metszetes ábra. Ugyanezt a szöveget megismételte a passaviomi, azaz passaui Csudálatos Boldog Asszony képének leírásában. 13 Ezzel a „filológiai" tévedésével összekeverte a Habsburg-birodalom két legfontosabb kegyképét, és a passaui képben vélte a Nagy Lajos-féle kép másolatát felismerni. A dinasztikus kegyképpé lett Cranach-másolat története azonban nyomon követhető történeti adatokkal is: Lipót főherceg 1611-ben hozta Drezdából Cranach egy Madonna-festményét, amelyet 1620 körül Marquard von Schwendi passaui dóm-dékán lemásoltatott házikápolnája számára egy Pius nevű (?), vagy inkább pius jelzőjű helyi festővel. Ez a másolat 1650 óta a kultusz tárgya, az eredeti közben Innsbruckba került. 15 Gótikus vagy reneszánsz kegyképek barokk másolatai nem csupán a kompozíciót közvetítik, stílusközvetítő és emlékeztető szerepük sem csekély. A Cranach-féle Mariahilf, azaz Segítő Mária feldolgozásán kívül érdekes tény Dürer „Körtés Madonnájának kegyképpé válása is, amely jelenség a Dürerreneszánszon túl a barokkig elevenen tartotta Dürer kompozícióját. 16 Magyarországi templomokban érdekes módon nincs máriacelli kincstárkép-másolat, mint kegykép, így a Jankovichgyűjtemény „gyoltson festett képe" (Jordánszky kifejezése) ritkaságnak számít. Egyetlen analógiáját találtuk meg az esztergomi székesegyház káptalani tanácstermének falán (2. kép). A kép származása ismeretlen. 17 Színei derűsebbek a budapesti képénél, Mária köpenye világoskék, arctfpusa eltér és a dfszftmények ábrázolása sokkal részletezőbb. Hiányzik belőle a budapesti kép bája és spontaneitása. A strucctollnak nevezett applikáció ezen is megtalálható, itt rozetta alakú díszek csatolják a nimbuszhoz. Feltételezzük, hogy ugyanarra az előképre megy vissza mindkét kép. Csak egy relatív kronológiát lehet a két kép összehasonlításával felállítani: a budapesti másolat talán még a 17. században, legkésőbb 1700 körül készülhetett, míg az esztergomi kép a 18-19. század fordulóján. 18 Néhány további vászonra festett másolatról van még tudomásom. Egyik a bécsi Museum für Volkskunde gyűjteményében van. Minden bizonnyal a 18. században készült, és csaknem azonos a Szilárdfy-gyűjteményből Egerbe került ábrázolással (5. kép). Másik a bécsi St. Laurenz templomban van és 1784-86 óta tisztelik ezen a helyea 19 Egy további Schatzkammerbild-másolatra Szüárdfy Zoltán hívta fel figyelmemet, amely a pozsonyi Trinitárius-templom déli oltárának predelláján volt egykor, az 1750-es években készülhetett, ma nyoma veszett. Nem tudni, mikor készült az első barokk másolat a Schatz kammerbildről, amely után nyilván a többi másolat is készült. Eszterházy Pál szerint „ezen csudálatos Szent Képet penig egy áltatos Szerzetes Ember leirattatá az ezerhatszázhuszadik esztendőben...", de félő, hogy ez a megjegyzése is a passaui képre értendő. G. Rodler, a máriacelli templom monográfusa szerint Maximilian Ernst főherceg volt az első, aki másolatot készíttetett a képről, és a barokk kultusz kezdetét, a zarándokhely fellendülését is a főherceghez köti. 20 Bizonyára fontos közvetítő szerepe volt annak az 1748ban készült fogadalmi képnek, amelyen egy Szirmay gróf hódol a kincstárkép előtt. Bekeretezett kegyképek gyakran szerepelnek votívképeken, de ezek nem kegymásolatok (6. kép). G. Gugitz a kincstárkép 23 kisgrafikai ábrázolását ismeri. 22 A magyarországi anyag még nincs összegyűjtve, bizonyára ennél nagyobb számra növelhető velük a lista. Nem lehetett célom ezek összegyűjtése, csupán a bécsi néprajzi múzeum és a Történeti Képcsarnok anyagában fellelhető anyagot néztem át. Az úgynevezett kis szentkép, vagy kis ájtatos kép grafikai műfaja a barokk zarándoklatok és búcsújárások idején élte fénykorát. Ezek hazai feldolgozása az elmúlt években indult meg, figyelemre méltó eredményt hozva. 23 A kincstár kép eddig ismert legkorábbi metszetábrázolása a Szilárdfy-gyűjteményben lévő 1660 körüli lap, a kegykép leegyszerűsített ábrázolásával. 24 Ezen nincs rajta a nimbusz körüli applikáció. Mária ruhájának barokk indás ornamensei azonban igen hasonlítanak a Jankovich-gyűjtemény képén lévőhöz. A kincstár Madonna-képének egyetlen publikált másolata az egri múzeumba került, pergamenre festett ábrázolás a 18. század közepéről, amely összehasonlítva a budapesti festménnyel gracilisabb és finomabb, de minden bizonnyal közös grafikai előképre vezethető vissza mindkettő. 25 Ugyancsak a 18. század első felére datálható egy másik, pergamenre festett miniatúramásolat, amelyen a Gyermekből igazi barokk bambino lett. 26
