Takács Imre – Buzási Enikő – Jávor Anna – Mikó Árpád szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára (MNG Budapest, 1991)

PUSKÁS Bernadett: „A győzelemmel hasonnevű". Szent Miklós ikonográfiájához a 15-16. századi Kárpát-vidéki ikonok alapján

35 „... mert te úgy nappal, mint éjjel jelentkezvén a hívőknek, megszabadítasz minket a veszedelmektől és kísértésektől." Előesti vecsernye, napi sztichirák (énekversek) (2.) 36 Szent Miklós tropárja (az ünnep lényegét összefoglaló ének), az ünnep szertartásain, ill. esetenként csütörtökön. A keleti egyház minden hétköznap a naptári rendnek megfelelően következő napi szent vagy ünnep mellett megemlékezik a hét azon napjára kiválasztottról. Szent Miklós alakjának jelentőségét jelzi, hogy ott szerepel a hat kiemelt között, csütörtök a napja. 37 Előesti vecsernyei napi sztichira (3.); ünnepi utrenye, dicséreti sztichirák (2., 4.). Ugyanez a gondolat még: Szent Miklós „a vallásosság oszlopa", „legtündöklőbb szövétnek, ki a világ határait csodálatosan megvilágítod" (előesti vecsernyei napi sztichirák 5, 8.); az ünnepi utrenyéből - „oktatásaiddal a tévhitűek, istentelenek tanításait megsemmisítetted s az igazhitűség példaképeként jelentél meg." 38 Ünnepi utrenye, dicséreti sztichirák (1.) 39 Előesti vecsernye, napi sztichirák (5., 4.), lítiai (kenyéráldás) sztichirák (3.) 40 „Álmában megjelentél Konstantin császárnak és Akláviusznak és megfenyíted őket, így szólván hozzájuk: Gyorsan oldjátok fel azokat, kiket megkötözve tartotok a tömlöcökben, mert nem érdemlik meg a halálos büntetést..." Előesti vecsernye, napi sztichirák (3.) A szőnyegcsoda orosz forrásból beépült legendamotívum (Réau i.m. [ld. 7. j.] 986): a Szent Miklós-nap méltó megünnepléséhez utolsó értékét eladó házaspár visszakapja az eladott szőnyeget Szent Miklóstól. A Kárpát-vidék egyszerűsített ikonográfiája Szent Miklósikonjaival ellentétben a bizánci, és többek közt az orosz ikonokon külön jelenetben szerepel Szent Miklós megjelenése Akláviusznak, Az inaszakadt meggyógyítása, ikonjainak csodatételei halála után (a csónakból a tengerbe esett csecsemő csodás előkerülése a kijevi Szent Szófia-székesegyház karzatán, stb.). JIa3apeB, B.: HcTopna BmainuticKoft xHBonHCH. MocKBa 1986., Moscow Icons, 14th-17th centuries (Bev. Smimova, E.). Leningrad. 1989., JIa3apeB, B.: Pyccraa HXOHonHCb OT HCTOKOB jjp Hanajia XVI seica. MOCKBB 1983. 41 Előesti ünnepi vecsernye, előverses sztichirák (3.) 42 Ezt a gondolatot vetíti előre az ünnepi utrenye 7. dicséreti sztichirája: „...zengjetek énekeket a Jó Pásztorhoz hasonló buzgóságú pásztornak." 43 Ünnepi utrenye, prokimen (bevezető zsoltárvers) után. 44 A 17. század folyamán ezeket a mintaképeket főként a vidéki polgári műhelyek és a képzetlen népi ikonfestők folytatták (ld. „Szent Miklós" Darváról (KojioflHe, SU Máramaros vm.), 17. század. Ungvár, Kárpátaljai Művészeti Múzeum. Ltsz. 3C-1381. 45 A 17. század elejétől a Szent Miklós életét ábrázoló jelenetek kezdenek eltűnni a főábrázolás mellől. Legendájából egyetlen esemény ábrázolása él tovább, Ereklyéinek átvitele Bariba. A jelenet a Szent Miklós-Alapkép stipesére, predellájára szorul le, más elbeszélő jellegű jelenetek sorába („Szent Miklós ereklyéinek átvitele Myrából Bariba" Dobráról, 17. század második fele. Sanok, Múzeum Historyczne, Ltsz. 942.) A Szent Miklós-Alapkép új ikonográfiája a vilnói baziliták, Nagy Szent Bazil-rendi görögkatolikus szerzetesek által 1682-ben Ioann Scsirszkij mestertől megrendelt Nagy Szent Bazilt ábrázoló rézmetszet alapján terjedt el: „nyugati mintára" háromnegyed profilban ábrázolja a szent püspököt, főpásztori díszben, fején mitrával. Szent Miklós jobbját asztalra helyezett könyvön nyugtatja, az asztalon csendéleti elemek láthatók, kibontott írástekercs, tintatartó, benne toll - a metszetről átvett, a keleti egyházatya írásaira utaló tárgyak ezek. A háttérben soktornyú templomépület, jobboldalt a belső teret csomóra kötött függöny zárja le. Ezt a típust követi egy-egy részletet kiemelve-kihagyva, a legtöbb 17. század végi, 18. századi Szent Miklós ikon. GrenoBHK, /I.: IBBH IHHPCI.ICHH. KHÏB 1988, 47. „HE WHO IS CALLED VICTORY" TO THE ICONOGRAPHY OF ST NICHOLAS ON THE BASIS OF 15th-16th CENTURY ICONS IN THE CARPATHIAN REGION The bishop of Myra, St Nicholas has a unique place in Eastern religious mentality, especially in the Slavic churches. As the surviving icons reveal, St Nicholas also enjoyed a significant cult among the Carpathian Christians observing the Byzantine rite. The early Carpathian icons were placed almost exclusively in churches, most frequently as parts of the iconostasis. The veneration of the sainted bishop must have been restricted to the ecclesiastic ceremonies of his feast day. The liturgical songs sung throughout the Eastern church underline his specific role; the iconography of his icons conforming to the stories in hagiography was meant to draw attention to this feature of Lis life-story. It was particularly so in the Carpathian region, where the local church venerated St Nicholas as its main patron for centuries. In the light of the liturgical texts, the figure of St Nicholas is itself an ..inspired icon", realizing the teaching of eastern iconotheology about the restoration of the divine image (Creation 1,27). The pastor of pastors „who is called Victory" offers the example of his life and his patronage to help achieve this Christian goal. The selected scenes from the saint's life in the icon „St Nicholas with his Life", complementing and interpreting the liturgical texts, represents this conception in visual terms.