Takács Imre – Buzási Enikő – Jávor Anna – Mikó Árpád szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára (MNG Budapest, 1991)

PUSKÁS Bernadett: „A győzelemmel hasonnevű". Szent Miklós ikonográfiájához a 15-16. századi Kárpát-vidéki ikonok alapján

13 „Szent Miklós az életével" Zohatynról, 15. század második fele. Sanok, Múzeum Budownictwa Ludowego. Ltsz. 5899. 1. jelenet. 14 „Szent Miklós az életével" Uhercéről, 16. század közepe után. Sanok, Múzeum Historyczne. Ltsz. 933, 2. jelenet. 15 A népi műhelyekben készült archaizáló 17. századi Szent Miklós-ikonok ennél részletesebb, az orosz ikonográfia által megadott sémákat követő „fiatalkori" életrajzot mutatnak be „Szent Miklós az életével", 17. század közepe. Szemes (áemetkovce, CS — Sáros vm.), Szent Mihálytemplom: 1. Szent Miklós születése, 2. Keresztelése (Miklós feláll a keresztelőmedencében), 3. Taníttatása, 4. Meggyógyítja Nona szemét, 5. Diakónussá szentelése, 6. Püspökké szentelése... Az ikon azon ritka kivételek közé tartozik, amelyek az előkészületi évekre és nem a nyilvános működés és ismert csodatételek bemutatására helyezi a hangsúlyt. A Kárpát-vidéken nem maradtak fenn mintakönyvek, a korai ikonok az északorosz, novgorodi és pszkovi ikonfestészet hatását őrzik ( CB3Hn.im,icHft 1928 i.m. 51 [ld. 3. j.] Klosinska i.m. ld. 2. j., 214), a 15 században stilárisan és ikonográfiailag, a 16. század elejétől inkább csak az ikonográfiában, a novgorodi előképek összeállításának szűkebb válogatását adják. Novgorodban is csak a számos kompozicionálisan, a figurák elhelyezkedésében, testtartásában, a háttérarchitektúra részleteiben egymáshoz közel álló ikon utal 15-16. századi mintalapok létezésére. CMHPHOBH - JlaypHHa - TopflHeHKO i.m. (ld. 4. j.) 279. Szent Miklós Novgorodban az egyik leginkább tisztelt szent volt, talán ez is közrejátszott alakjának népszerűvé válásában a Kárpátok vidékén is. 18 „Szent Miklós az életével" Bilczarewáról, 16. század. Nowy Sa.cz, Múzeum Okrçgowe. 4. jelenet. Ennek a legendarészletnek másik változatát is ábrázolják: Az ördög kiűzése az asszonyból („Szent Miklós az életével" Radruzról, 15. század második fele. Lvov, Nemzeti Múzeum, 5. jelenet): egy széken ülő nő száján távozó ördögöt hajt el Szent Miklós. 19 „Szent Miklós az életével", 16. század. Meredély (Prikra, CS - Sáros vm.), Szent Mihály-templom, 5. jelenet. E legendarészlet különböző változataiból a Kárpát-vidéki ikonfestészet egy 11. századi oroszföldi verziót dolgoz fel, mely egy kijevi gyermek, Demeter megmentéséről szól. 20 „Szent Miklós az életével" Horlicjáról, 15. század második fele. Lvov, Nemzeti Múzeum, Ltsz. 2527, I—111. 5. jelenet. 21 „Szent Miklós az életével" Zohatynról, 15. század második fele (ld. 13. j.), 5. jelenet. 22 „Szent Miklós az életével" ismeretlen helyről, 15-16. század fordulója. Krakkó, Múzeum Narodowe. Ltsz. 192, 6. jelenet. Valószínűleg nyugati hatásra e jelenet helyett a meredélyi (Prikra, CS - Sáros vm.) Szent Mihály-templomban megtalálható Szent Miklós-ikonon a három halott ifjú (pap) feltámasztása szerepel: Szent Miklós három halott ifjú nyitott koporsója felett áll. 23 „Szent Miklós az életével" Cseresről (Dubova, CS - Sáros vm.), 16. század második fele. Bártfa, áariSské Múzeum. Ltsz. 865/906, 8. jelenet. 24 A muzulmánok által megszállt Myrából a Szent Mürót (olajat) árasztó ereklyék - a hagyomány szerint az ott szolgáló görög szerzetesek segítségével történő - Bariba való menekítését a május 9-i ünnepi liturgia sztichirái is összefoglalják, kiemelve annak egyetemes jellegét. „Fényes ünnepnap tűnt föl ma, Bari városa örvendezik, vele örvend lelki énekekben és hangzatokban az egész földkerekség..." (Tropár). Menologion, Miskolc, 1938. (máj. 9.), ill. „Miklós, Krisztus nyájának pásztora más juhokhoz küldetik...". „Az új Izraelnek, keresztény népnek..." említése a kánon 8. énekében. Ezt az eseményt ünnepként a római katolikus és az orosz orthodox egyház egységesen, szinte egyszerre vezette be éves liturgikus rendjébe, II. Orbán pápa rendeletére (1091), melyet Efrém metropolita is azonnal elfogadott az egyházszakadás után negyven éwel. 25 „Szent Miklós az életével" Horlicjáról, 15. század második fele. Lvov, Nemzeti Múzeum. Ltsz. 2527,

1—111,11. jelenet a-b; ill. „Szent Miklós az életével" Bilczarewáról, 16. század. Nowy Sa.cz, Múzeum Okrçgowe, 11. jelenet. A Myra közelében fekvő Artemisz-szentély lerombolására utaló legendarészlet nyomán: Szent Miklós kivágatja a szellem által lakott fát, melynek tövében fakadó forrásnál pogány áldozatot mutattak be. 26 Ez a megállapítás az orosz ikonográfiái összeállítást átvett korai Kárpát-vidéki ikonfesztészetre érvényes elsősorban. Ezen a vidéken ugyanakkor ismert ezeket a jeleneteket feldolgozó freskóciklus (Suceavijai kolostor, Bukovina, 16. századi falképek, Humori kolostor, Elszenderedés-templom, ill. a voroneti Szent György-templom déli külső fala. Moldavian murals from the 15th to the 16th Century (Bev. Drägu( V) Bucharest. 1982. 27 „Az Atyának leírhatatlan Igéje tőled, ó Istenszülő, megtestesülvén leíratott és a beszennyezett emberi képet ősi ékességébe öltöztetvén az isteni jósággal egyesítette... (A Nagyböjt első vasárnapja, a képtisztelet visszaállításának ünnepe. Konták.) Liturgikus idézetek itt és a továbbiakban a Kárpát-vidéken is használatos egyháziszláv szövegek fordításával készült „Dicsérjétek az Ur nevét!" Görögszertartású katolikus ima és énekeskönyv. Miskolc. 1938. ill. „Dicsérjétek az Urat!" Görög szertartású katolikus énekeskönyv. Budapest, 1984. szerint. 28 Alexandriai Szent Atanázra hivatkozva ír a Képmás megújulásáról Ouspenskij. Ouspensky, E: La théologie de l'icône dans l'église orthodoxe. Paris 1982, 137. 29 Evdokimov, P.: Die Frau und das Heü der Welt Moers. 1989, 67. Nagy Szent Bazil Patrologja Graeca. T.31. col 213 D. 30 „Az emberi szeretet végső céljának iránya az istenire vonatkozik" - Palamas Szent Gergely, „lelkünk szüntelenül vágyódik Isten után" - Nagy Szent Bazil. Evdokimov i.m. (ld. 29. j.) 73. 31 Evdokimov i.m. (ld. 29. j.) 69. 32 Különleges módon bontakozik ki ez a gondolat az aszkéták felfogásában és életmódjában: az aszkéta saját testét tekinti olyan anyagnak, melyből kifaraghatja azt a képmást, melyet majd Isten fényessége sző át. Az istenképiség kibontakoztatásával az ember Így maga is fényforrássá, lelki értékké válhat, nagyobb lehet az angyaloknál is, akik az Isteni fény tiszta szellemi visszatükröződései csupán. Evdokimov i.m. (ld. 29. j.) 71. 33 Az ünnep előesti vecsernyéjéből, a december 6-i ünnep utrenyéjéből (reggeli istentiszteletéből) és ünnepi liturgiájából. 34 Az ünnepi utrenyéből