Takács Imre – Buzási Enikő – Jávor Anna – Mikó Árpád szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára (MNG Budapest, 1991)

KERNY Terézia: Huszárkaland Potsdamban. Eszterházy Imre (1722-1792) rédei síremléke

HUSZÁRKALAND POTSDAMBAN ESZTERHÁZY IMRE (1722-1792) RÉDEI SÍREMLÉKE KERNY TERÉZIA Eszterházy Imre gróf (1722-1792) egyike volt kora neveze­tes hadvezéreinek. Évtizedekig szolgált Mária Terézia had­seregében s fényes katonai karriert futott be. 2 Tizenhat évesen lépett az Eszterházy-huszárok közé. 1743-ban a Ba­ranyay-huszárezredben szolgált kornétásként. 3 1747-1749 között föstrázsamester, majd alezredes, 1759-ben ezredes, 1758-ban tábornok, 1763-ban altábornagy. 1770-ben, az orosz-lengyel háború alatt Munkácson állomásozott és hadtestével benyomult Lengyelország területére; 1772-ben Lemberg elfoglalásával szerzett érdemeket. 4 Ez volt egyút­tal utolsó katonai megbízatása. Szolgálataiért elóbb kama­rássá, 1771-ben pedig belső titkos tanácsossá nevezték ki. 1774-ben Veszprém vármegye főispáni székébe iktatták be. 5 Hetven éves korában halt meg, Győrött, 1792-ben. Az ünnepélyes gyászszertartást a székesegyházban tartották, majd földi maradványait a rédei családi kriptában helyezték örök nyugalomra. 6 A sírbolt a Szentháromság tiszteletére szentelt templom alatt fekszik, amely családi kápolnának épült a kastéllyal egyidőben, 1767-ben. Az egykori uradalmi központból ma csupán ez a kápolna őrzi eredeti építészeti formáit. A kas­télyt 1952-ben lerombolták, mindössze főhomlokzata meredezik mementóként, hasonlóan az alcsútihoz. 7 Be­rendezése elpusztult, csak rokokó pannói ismeretesek, amelyeket ma a Magyar Nemzeti Galéria őriz. 8 Az esz­telen pusztítást három épület, a kápolna, az ún. kiskas­tély és az istálló kerülte el. A templom kis méretei elle­nére igényes kivitelű. Homlokzati órapárkányos, gúlasi­sakos toronnyal épült, a bejárata fölötti fülkében Szent Péter szobra áll. Boltozatán átfestett barokk mennye­zetfreskó: Szent István fölajánlja a koronát. Az egyéb­ként szokványos ikonográfiái séma itt Szent Imre- és a Köpenyes Mária ábrázolásával egészül ki. 9 A hajó alatti - jelenleg lezárt - kripta az Eszterházy-család temetke­zőhelye. A kápolna egykori berendezéséről az 1817-es Canonica Visitatio ír részletesen, 11 s bőven ismerteti Rö­mer Flóris is, aki 1859-ben látogatott Rédére. 12 Az álta­luk felsorolt ingóságok zöme az elmúlt százharminc év alatt megsemmisült. 1945-ben szovjet csapatok kvárté­lyozták be magukat a kastélyba, a templomot pedig istálló­„Hallom ugyan hányod szörnyű vitézséged, Tíz ezer emberbül álló Ellenséget Meg tudtad ijesztem a Burgus sereget... wl 13 nak használták. A templom hajdani gazdag berende­zésére ma már csak egy kisméretű Szentháromság-oltár­kép, a Kálvária-főoltárkép (Anton Schunko, 1768) és né­hány síremlék emlékeztet. A diadalív mellett, a hajó északi falánál áll Eszterházy Imre síremléke. 14 Vörösmárvány talapzatán eredetileg fémbetúkből kirakott felirat hirdette az elhunyt földi érde­meit. 15 A fekete márványból készült, gazdagon tagolt közép­részt fehérmárvány dombormű díszíti, fölötte világosbarna márványtalapzaton, trófeákkal körülvett obeliszk magaso­dik, tetején két szárny közé fogott koponyával. A talapzat jobb oldalán áll a „Gyász" allegorikus figurája, földig érő ruhában, baljával Veszprém vármegye címerére támasz­kodva. Baloldalt puttó tartja Eszterházy Imre ovális keret­be fogott profilportréját. Valamennyi figurát mészkőből faragták, felületüket azonban ma szürke festék fedi. A reprezentatív későbarokk falisfremlékek e provinciális leszármazottját - a felirat szerint - Eszterházy Imre fiai állították apjuk halála után, végakaratának megfelelően. A hazai szakirodalomban is nyilvántartott mű 16 mesterét stf­luskritikai vizsgálatok alapján Johann Adam Messer­schmidttel azonosította 1972-ben Vera Luxává. Atribúci­óját Anna Pötzl-Maliková is elfogadta Franz Xaver Messer­schmidtről írott monográfiájában s utóbbi hatását vélte felfedezni a rédei arcképreliefben. 18 Úgy tetszik, a monu­mentum mesterkérdése megoldódott, jóllehet a megren­delésről írásos forrás eddig még nem került elő. A középszerű síremlék elsősorban domborművének kü­lönleges témája miatt érdemel figyelmet. Ez ugyanis Eszter­házy Imre legkiemelkedőbb haditettét, Potsdam 1760-as el­foglalását mutatja be. Az emlékezetes haditett, noha nem sorolható a hétéves háború mindent eldöntő katonai akciói közé, képtelennek tűnő, vakmerő katonai cselvetésével ­Berlin megsarcoltatása (Hadik András 1757. évi haditette) után - annak egyik legromantikusabb huszárkalandja volt. Magáról az ütközetről keveset tudunk. A 3. sziléziai hábo­rúról készült monográfiák csak érintik, más történeti szinté­zisek, hadtörténeti munkák pedig általában mellőzik. 19 A korabeli utazási- és memoárirodalomban szerepel, főleg anek­dotikus részletei miatt. Leírták Eszterházy lovagias magatartá-

Next

/
Thumbnails
Contents