Takács Imre – Buzási Enikő – Jávor Anna – Mikó Árpád szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára (MNG Budapest, 1991)
KERNY Terézia: Huszárkaland Potsdamban. Eszterházy Imre (1722-1792) rédei síremléke
sát, amely a szatirikus elemet sem nélkülözte. Tény, hogy a manóver során a gróf megakadályozta a fegyvergyár felrobbantását és a Sanssouci palota kifosztását. A sírföliratban említett gazdag hadizsákmány mindössze négy (Nagy Frigyest és a családtagjait ábrázoló) miniatűr kép volt, valamint a király hírneves fuvolája. Sándor István útinaplója 1787ben eképpen idézi az eseményeket 20 „Végre Szánszusziról még az is említésre méltó, hogy egy magyarnak köszönheti, hogy a hétesztendős háborúban 1760-dikban oda nem lett Mert hogy az említett esztendőben az óstriaiak és oroszok Berlint s annak vidékét elfoglalták, Pocdám is Szánszuszival együtt kezekbe került, de szerencsére a fejedelem Eszterházy Miklósnak (sic) keze alá jutott, aki is egyebet belőle el nem vett egy jól eltalált királynak képén s furuglyáján kívül, úgy hogy a király itten semmiben nem vallott kárt" A két napos megszállás végül kedvező fordulattal zárult. A gróf nemes gesztussal - hónapokkal később - visszajuttatta az uralkodó sokáig nélkülözött hangszerét, s azt ő hálás hangú levélben köszönte meg, viszonzásul odaajándékozva a még eltulajdonított festményeket Az ólomkatona-stílusú sfremlék-dombormű azt a pillanatot örökíti meg, amikor a Potsdam alá érkező huszárkompániát a városkapuban strázsáló küldöttség fogadja, hogy átnyújtsa a város kulcsait. A jobb oldali (néhány levéllel jelzett) bozótosból kivonuló, poroszkáló regiment - élén a lovát ugrató Eszterházyval - kivont szablyákkal, zászlókkal, trombitákat fújva érkezik a városfalak alá. Mellettük két dragonyos ront előre kivont szuronnyal. Nem hiányzik az alakulat ostromfelszerelése: a védősövény, az ágyú, a kanóc és a golyóbisok sem. Jelenlétükben nincs semmi fenyegető, inkább kellékek csupán, csendéletszerű en elrendezve. Az egész fölvonulást valami meseszerű, vidám, felszabadult légkör lengi körül. E sajátos zamatú relief katonameséjének, s a hasonlóknak, Hadik András, Nádasdy Ferenc hadisikereiről szóló színes elbeszéléseknek folytatásaként alakult ki a napóleoni háborúk, majd a szabadságharc anekdotakincse. S bár a katonatörténetek továbbélését a képzőművészet, sőt egész anekdotakötetek is segítették, e folyamatban minden bizonnyal az élőszónak jutott a főszerep. így bontakozhatott ki Jelky András, Háry János, János vitéz fabulája, s a vitéz huszárkalandok legendás emléke így szüremkedett le egészen a mézeskalácshuszárokig. JEGYZETEK 1 Külömb-külömb féle jó és rossz szagú virágokkal tellyes kert. Pasquillusok a XVII-XVIII. századból. Kiadta Lókös I. Budapest 1989, 198. 2 Eszterházy J.: Az Esterházy család és oldalágainak leírása. Budapest 1901, 206-209. Rövidebb biográfiák még, egymásnak némileg ellentmondó adatokkal: Nagy /.: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal. IV. Pest 1858, 96.; N. G: Esterházy (galanthai herceg és gróf) család... A Pallas Nagy Lexikona. VI. Budapest 1894, 458.; Gudenus J. J: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. I. Budapest 1990, 369. 3 Baranyay János lovasgenerálisról van szó. Az idevonatkozó forrás keresztnév nélkül említi a grófot, de életrajza alapján valószínűleg vele azonosítható. Jeney: A portyázó, avagy a kisháború sikerrel való megvívásának mestersége korunk géniusza szerint. Hága 1759. Válogatta, szerkesztette, fordította: Zachar J. Budapest 1986, 147-148. Első katonai sikerét is ekkor aratta, amikoris Jeney szerint „hátulról ütött rajta az ellenségen, és öt percen belül elragadott tőle 80 lovat több fogollyal együtt." 4 Marczaü H.: Mária Terézia 1717-1780. Budapest 1891, 308, 328. 5 Perczel János veszprém megyei főjegyző beszéde Eszterházy Imre főispáni beiktatásakor Pápa városában. É. n. (1777) Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK), Kézirattár, Fol. Hung. 484.; Nagy /.: Ung, Vas, Veszprém, Zala, Zemplén, Zólyom megyék főispánjai, alispánjai, országgyűlési követei a 13. századtól a 19. század végéig. OSZK Kézirattár, Fol. Hung. 1318. fol. 10. 6 Bél M.: Veszprém megye leírása. Fordította Takáts E. (A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 6.) Veszprém, 1989, 64.; Ha B.-Kovacsics /.: Veszprém megye helytörténeti lexikona. Budapest 1964, 324. 7 A Múzeumok és Műemlékek Országos Bizottsága már az 1950/4658. számú köriratával fölszólította az ország valamennyi közigazgatási hatóságát, hogy akadályozzák meg a kastély lebontását. A kétségtelenül sérült állapotban lévő épületet 1946-ban tűz pusztította, ekkor a lángok martalékává vált az egész tetőszerkezete. Az esőzések folytán az emeleti részek födémgerendái elkorhadtak. Megmentésére - legalábbis ez derül ki a MOB iratanyagából - mégis lett volna esély. Országos Műemléki Felügyelőség (OMF), Könyvtár, MOB iratok 1952/8631-162,164,165,166, 168. (Új jelzete: 1952/R-6.) A kastély bontásáról készült felvételeket az OMF Fényképtára őrzi. Ltsz.: 13625-13630. 8 A Magyar Nemzeti Galéria Késő reneszánsz és barokk kiállítása. Képek és szobrok. A kötetet összeállította Mojzer M. Budapest 198Z 29-30. (377-384. sz.); A Magyar Nemzeti Galéria régi gyűjteményei. Szerk. Mojzer M. Budapest 1984,190. 9 Garas K.: Magyarországi festészet a XVIII. században. Budapest 1955,191. A falképet 1990-ben, a templom tatarozásakor újólag átfestették. 10 A kisméretű kriptán kívül, a falu határában húzódó fenyves szélén a család még egy temetkezési helyet nyitott, melyet 1945-ig használtak. 11 Veszprémi Püspöki Levéltár, Fragm. Vis. Can. XJV6. (1817) foL 2. 12 Römer F.: A Bakony. Természetrajzi és régészeti vázlat. Győrött 1860, 105-107.; Römer Flóris úti jegyzőkönyvei. VII. Römer Flóris hagyatéka. OMF, Könyvtár, ltsz.: 899. 84, 86-88. 13 Bacher János templomgondnok közlése. (1991 júniusa) 14 Magassága 241 cm, szélessége 100 cm. A relief méretei: magassága 27 cm, szélessége 52 cm. 15 A már a múlt században is sérült szöveget Römer Flóris olvasatában ismerjük (Römer, E: A Bakony, i.m. [ld. 11. j.]
